odalesz szinonimái

ige
  • elpusztul, meghal, kimúlik
  • megsemmisül, tönkremegy, meghiúsul
  • eltűnik, elvész, elúszik (bizalmas), elenyészik, ugrik (szleng), fuccsba megy (bizalmas), kárba vész, veszik (szleng)
  • (szleng): elkeseredik, tanácstalanná válik, csalódik, letörik (bizalmas)
  • meglepődik, elámul
  • (bizalmas): elutazik, távol lesz

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

rezidencia

főnév
  • lakosztály
  • központ, székhely, domicilium (idegen)
  • (szleng): lakás, otthon, hajlék

fertály

főnév
  • negyedóra, fertályóra (régies)
  • negyedév, évnegyed
  • negyed, városnegyed, lakónegyed
  • környék
  • negyed, negyedrész
  • (hátsó): fenék, alfél, hátsó fél
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a odalesz szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

nyakkendő

főnév
  • nyakravaló, kravátli (régies), kultúrmadzag (szleng), bikakötő (szleng), bocikötél (szleng), csirkebél (szleng), tyúkbél (szleng), nyakló (régies), csokornyakkendő

mézeskalács

főnév
  • mézespuszedli, sifli (tájnyelvi), bábkalács (régies)

mén

főnév
  • csődör, ménló
  • hátasló, paripa, táltos

megérlelődik

ige
  • megérik, beérik
  • kifejlődik, kialakul, kiformálódik

nyughatatlan

melléknév
  • nyugtalan, izgatott, maradhatatlan (tájnyelvi), bohém, vándor, békétlen, változékony, csavajda (tájnyelvi), izgő-mozgó, gyüszmész (tájnyelvi), fitringes (tájnyelvi), váslott (tájnyelvi), eleven, mozgékony, sürgölődő
  • izgága, rakoncátlan, megzabolázhatatlan, elégedetlen, férhetetlen (régies), ideges, nyüzsgölődő (tájnyelvi), zaklatott, izgékony, higany (tréfás) Sz: nem fér a bőrébe
  • (régies): hánykódó, hánykolódó

őröl

ige
  • darál, morzsol, szemcséz, összemorzsol, szétzúz, porít, porlaszt, összezúz, aprít, megtör
  • rág, ropogtat, harapdál, darabol, majszol (választékos), csócsál (bizalmas), csámcsog (bizalmas), rágicsál, porcogtat, porcogat
  • gyötör, marcangol, mardos, kínoz, emészt, bánt, epeszt, esz, rág, furdal, csigáz, nyugtalanít, aggaszt(valakire)

lerajzol

ige
  • leskiccel, megörökít
  • ábrázol, bemutat, leír, lefest, ecsetel, elbeszél, vázol, felvázol, körvonalaz, megörökít, kiplajbászol (tájnyelvi)

leint

ige
  • elhallgattat, lehurrog, letorkol, letromfol, lepisszent (tájnyelvi)
  • megint, figyelmeztet
  • megállít, lestoppol (bizalmas), leszólít (bizalmas)

jövevény

főnév
  • idegen, vándor, bevándorló, külföldi, utas, utazó, vendég, peregrinus (régies), jövemény (tájnyelvi)
  • újszülött

locsol

ige
  • meglocsol, önt, öntöz, esőztet, permetez, fecsel (tájnyelvi), mocsolkodik (tájnyelvi)
  • locsolkodik, öntözködik, öntöz
  • (bizalmas): (férfi) vizel, pisil, csurgat, kisdolgozik (bizalmas), csövel (tréfás), pislant (tréfás)
  • hugyozik (durva), pisál (durva)

összehúz

ige
  • összevon, összefog, összeránt, (szemöldököt) összeráncol
  • hunyorít
  • behúz, beráncol, összeszorít, összeszűkít
  • (összehúzza magát): összekuporodik, összehúzódik, összegörnyed
  • meghúzza magát, meghunyászkodik
  • takarékoskodik, spórol
  • (régies): összevon (csapatokat)

pedellus

főnév
  • hivatalsegéd, iskolaszolga, kapus

ellenállhatatlan

melléknév
  • mindent elsöprő, megsemmisítő, elementáris, magával sodró, elragadó
  • leküzdhetetlen, feltartóztathatatlan, legyőzhetetlen, visszafojthatatlan, elnyomhatatlan, fékezhetetlen, féktelen, heves, vad, korlátlan, lebírhatatlan
  • hódító, lenyűgöző, lebilincselő, megnyerő, vonzó, igéző

süket

melléknév
  • siket (választékos), nagyothalló, csökkent hallóképességű, halláskárosult, töksüket (bizalmas), földsüket (bizalmas), sükebóka (tájnyelvi), nehézhalló (tájnyelvi) Sz: nem hallja a harangszót; a fülén ül; süket, mint az ágyú
  • (bizalmas): botfülű
  • figyelmetlen, szórakozott
  • közönyös, érzéketlen
  • ügyefogyott, együgyű, ostoba, fafejű, szamár, tökfilkó, nehézfejű, kuka (tájnyelvi), buta, bárgyú, tompa agyú, mafla, hülye
  • (telefon): rossz, néma
  • (szleng): unalmas, haszontalan
  • felesleges
  • (vidék): csendes, néma, elhagyatott

rendház

főnév
  • kolostor, monostor, klastrom (régies), zárda, szerzetház, apátság

odasereglik

ige
  • odaözönlik, odacsődül, odacsoportosul, odatódul, egybecsődül

nősül

ige
  • házasodik, házasságot köt, feleségesedik (tájnyelvi), nőszik (régies)

óvónő

főnév
  • óvónéni (bizalmas), kisdedósné (tájnyelvi), óvodai pedagógus

regiment

főnév
  • hadsereg, sereg
  • ezred
  • sokaság, tömeg, sokadalom, raj, csapat

oldott

melléknév
  • kedélyes, fesztelen, könnyed, fölengedett, baráti, családias, otthonos

mindennapi

melléknév
  • naponkénti, mindennapos
  • banális, köznapi, szimpla (bizalmas), hétköznapias, lapos, szokott, szokásos, közönséges, prózai, profán (idegen), konvencionális, vulgáris, ordináré, általános, szokványos, megszokott, hétköznapi, átlag, tucat, semmitmondó, elkoptatott, közhelyszerű, elcsépelt, kicsinyes, átlagos, sablonos, elnyűtt, triviális

önmaga

névmás
  • magamaga, saját maga, önnönmaga, tulajdon maga, maga

rendelkezik

ige
  • intézkedik, dirigál, kormányoz, igazgat, irányít
  • parancsol, megparancsol, utasít, rendel
  • statuál (régies), kommandíroz (idegen), vezényel
  • végrendelkezik, meghagy
  • diszponál (szaknyelvi)
  • van (valamije), birtokol