önmaga szinonimái

névmás
  • magamaga, saját maga, önnönmaga, tulajdon maga, maga

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

mondattan

főnév
  • szintaxis (szaknyelvi)

méltóságteljes

melléknév
  • dicső, daliás, tiszteletet parancsoló, tekintélyes, komoly, büszke, fejedelmi, emelkedett, fennkölt, patetikus, felséges, magasztos, ünnepélyes, ünnepi, impozáns, nagyszerű, méltóságos
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a önmaga szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

olvasóközönség

főnév
  • olvasótábor, közönség

főnév
  • tett, cselekedet, munka
  • kreáció, készítmény, csinálmány
  • műalkotás, alkotás
  • műremek, remekmű, mestermű, gyöngyszem
  • opus (választékos), szerzemény, zenemű, zenedarab, darab, zeneszám, kompozíció, elmeszülemény (pejoratív)
  • gyár, üzem

morc

melléknév
  • morcos, mogorva, zord, mord, morózus, mordiális (régies), barátságtalan, rideg, nyers, ingerült, rosszkedvű, harapós (bizalmas), kedvetlen, mísz
  • zsémbes, zsémbelődő, duzzogó, sértődött, nyűgös (bizalmas), házsártos, zsörtölődő, dörmögő, durcás (bizalmas)

megrendel

ige
  • lefoglal, rezervál, abonál (régies), leköt, előfizet, járat
  • (régies): elrendel, utasít, megkér

otthon II.

határozószó
  • odahaza (bizalmas)

parancsnok

főnév
  • vezér, vezető, kapitány, főnök, kommandáns (régies), elöljáró, első ember, feje (valaminek), péká (szleng), felettes, feljebbvaló

májpástétom

főnév
  • kenőmájas, májkrém

lovász

főnév
  • istállószolga, lóápoló, lógondozó, lovászlegény
  • zsoké

kelt, költ

ige
  • ébreszt, felkelt, felébreszt, felzavar, felráz, felver, felriaszt, kiugraszt az ágyból
  • előidéz, okoz, fakaszt, támaszt, indít, gerjeszt, szít, gyújt, kivált, eredményez
  • kelt, kotlik, tojásokon ül, fiadzik, fészkel, kikotol (tájnyelvi)

mechanizál

ige
  • gépesít, automatizál, motorizál, villamosít
  • elgépiesít, gépiessé tesz

passzol

ige
  • illik, összeillik, harmonizál, megy, összevág (bizalmas), klappol (bizalmas), pászol (tájnyelvi), stimmel(valamitől)

pótdíj

főnév
  • pótlék, portó

elszór

ige
  • elhullat, széjjelszór, szétszór
  • elhány, eldobál, széthány, szétgór (tájnyelvi), elveszít, elhagy
  • elherdál, elpazarol, elpocsékol, elfecsérel, elprédál, eltékozol, elveszteget
  • (gabonát): elvet
  • elhint, széthint

szélhámosság

főnév
  • csalás, szemfényvesztés, ámítás, rászedés, becsapás, szédelgés, humbug (bizalmas), svindli (bizalmas), svihákság (bizalmas), szélhámoskodás, stikli (bizalmas), bunda (szleng), trükk

rücskös

melléknév
  • göcsörtös, görcsös, ripacsos (tájnyelvi), himlőhelyes, pattanásos, ragyás, bibircsos (régies), bütykös, zökörcsös (tájnyelvi)
  • göröngyös, repedezett, hepehupás
  • (tájnyelvi): gyatra, hitvány, alávaló

öntecs

főnév
  • öntet, tuskó, buga, ingot (idegen), öntvény

oldalog

ige
  • (pejoratív): sompolyog, somfordál, settenkedik, oldalaz (régies), slisszol (bizalmas), oson, lopakodik, lopódzik, ólálkodik

ösztönös

melléknév
  • ösztönszerű, öntudatlan, instinktív (idegen), spontán, automatikus, gépies, intuitív (idegen), önkéntelen, akaratlan, szándéktalan

rovartan

főnév
  • entomológia (idegen), inszektológia (idegen)

ős II.

főnév
  • ősapa, ősanya, előd, felmenő ági rokon
  • (szleng): apa, szülő

nagyapa

főnév
  • nagyatya (választékos), nagypapa, nagyapó, apóka (bizalmas), apó, tata (bizalmas), nagytata (bizalmas), öregapa, papa, papi (bizalmas), ópapa (tájnyelvi), nagyapi (bizalmas), mágó (tájnyelvi), apócska (tájnyelvi), bapó (tájnyelvi), deda (tájnyelvi), epapa (tájnyelvi), másikapa (tájnyelvi)

pályázik

ige
  • nevez, jelentkezik, indul, részt vesz, versenyez
  • törekszik, tör, vágyik, aspirál, folyamodik, igényt tart, számít (valamire)
  • (régies): utazik, megy
  • (bizalmas): utazik (valakire) (szleng), pikkel (bizalmas), kipécéz (bizalmas)

rúgtat

ige
  • iramodik, vágtat, rohan
  • futtat, ugrat
  • (árat): felemel, megnövel, felszöktet