összehúz szinonimái

ige
  • összevon, összefog, összeránt, (szemöldököt) összeráncol
  • hunyorít
  • behúz, beráncol, összeszorít, összeszűkít
  • (összehúzza magát): összekuporodik, összehúzódik, összegörnyed
  • meghúzza magát, meghunyászkodik
  • takarékoskodik, spórol
  • (régies): összevon (csapatokat)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

igenis II.

határozószó
  • de bizony, bizony, csakugyan, valóban

áll1

ige
  • álldogál, ácsorog, vár, rostokol, várakozik, posztol (régies), strázsál, silbakol (régies), szobrozik (szleng), dekkol (szleng), parkol, vesztegel
  • pang
  • szünetel, megakad
  • érvényes, érvényben van, hatályos, él
  • mered, emelkedik, feláll, égnek áll, magaslik, magasodik, tornyosul, toronylik
  • van, található, elhelyezkedik, fekszik
  • (valakin valami): múlik, függ (vkitől vmi)
  • (valaki valamit): bír, tűr, visel, elvisel, elszenved
  • (állja a szavát): tart, megtart, érvényesít
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a összehúz szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

ökológia

főnév
  • (szaknyelvi): környezettan, környezettudomány

napvilág

főnév
  • napfény, napsütés, verő (tájnyelvi), verőfény, világosság
  • nyilvánosság

műjég, műjégpálya

főnév
  • jégpálya, jég (bizalmas), korcsolyapálya

megvakít

ige
  • elvakít, elkápráztat

örömtelen

melléknév
  • sivár, vigasztalan, keserves, kedvetlen, bánatos, lehangoló, nyomorult, rideg, gyászos, komor, zord, csüggedt, sötét, mogorva, kietlen, szomorú, mélabús

példálódzik, példáló

ige
  • célozgat, célzást tesz, megjegyzéseket tesz, alludál (választékos), pestálgat (régies), pestálódik (régies)

mázli

főnév
  • (bizalmas): szerencse, disznó (szleng), malac (bizalmas), mák (szleng), lutri (szleng)

mancs

főnév
  • tappancs (bizalmas)
  • (bizalmas): kéz, pracli (bizalmas), jatt (szleng), evező (szleng)

kerülő II.

főnév
  • csősz, mezőőr, erdőőr, vadász, erdőszolga, erdőkerülő
  • eltérés, kitérés, elkalandozás, közbevetés
  • kerülő út, mellékút, vargabetű, tévút, tekervényút

megerőltet

ige
  • kimerít, túlterhel, kifáraszt, elcsigáz, meghajt, igénybe vesz, megvisel
  • meghúz, megrándít, túlterhel
  • (megerőlteti magát): erőt vesz magán, összeszedi magát, megembereli magát

petefészek

főnév
  • ovárium (szaknyelvi)

pupák

melléknév, főnév
  • együgyű, élhetetlen, tehetetlen, mamlasz, mulya, málé, bamba, hasznavehetetlen, balga

emellett

határozószó
  • ezenkívül, ezenfelül, továbbá

szerencsés

melléknév
  • mázlis (bizalmas), mázlista (bizalmas), sikeres, boldog, fortunátus (régies), burokban született, menő (szleng) Sz: a varjú is neki krákog; a sövényt kolbászból fonja, sódarral támogatja; ablakon hányják be neki; almát szed a száraz fáról is; az istennyila is csak mellette csap le; csillaga van; disznója van; disznóról is gyapjút nyír; elkapta a szürke ló farkát; elkerülte a szelet; elnyerte az aranyperecet; feléje fordítja a fehér ló a farkát; feljött a csillaga; feltette a bársonysüveget; forog a malma; gályáját igen jó szellők fújdogálják; ha szarba markol, az is arannyá válik a kezében; hó hátán is kincset ás és talál; jó órában született; jól imádkozott; kazalban a szénája; kiskirállyá lett; még az ökre is borjadzik; megette a fehér kutyaszart; mindent az ablakon vetnek be neki; nagyobb szerencséje, mint maga; ő is a szőke tehén borja; ördöge van; Riska tehén fia; szerencsefűre talált; szerencsés csillagzat alatt született; tenyerén hordozza a szerencse; vetett ágyba fekszik
  • baj nélküli
  • kedvező, áldásos, eredményes, előnyös
  • szerencsét hozó, biztató

senki I.

névmás
  • senki emberfia, egy árva lélek se, egy teremtett lélek sem, a kutya se (bizalmas), a herkópáter sem
  • (jelzőként): semmirekellő, semmirevaló, haszontalan, mihaszna, hitvány, jelentéktelen

összejátszik

ige
  • (valakivel): összedolgozik, összebeszél, összepaktál, paklizik (szleng), konspirál, cimborál, bundázik Sz: összeszűri a levet; egy csuporban kotornak; együtt kártyáznak; egy bográcsba hánynak; egy regét dúdolnak; egymás kezére adnak; egybeszűrik a lencsét; egy lantot pengetnek

ott

határozószó
  • ottan, arra, arrafelé, ahajt (tájnyelvi), ahol (tájnyelvi), amott, amoda (tájnyelvi), ottand (tájnyelvi), amottan (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): legott (régies), rögtön, azonnal, azonmód

párbaj

főnév
  • küzdelem, párviadal, bajviadal (régies), viadal, duellum (régies)
  • csatározás, csetepaté, affér (régies), tusa

sav

főnév
  • acidum (szaknyelvi), savany (régies)
  • (régies): só

összezavar

ige
  • megzavar, zavarba hoz, zavarba ejt, elbizonytalanít, kizökkent
  • megbont, megkavar (bizalmas), összekavar, összekever, megkever, feje tetejére állít, összegubancol (bizalmas), összekuszál, bonyolít, összegabalyít, összezilál, felforgat, összeforgat, szétzilál, feldúl, összezagyvál, konfundál (választékos)
  • összetéveszt, összecserél, felcserél, összekever, összekutyul (bizalmas)

nekiül

ige
  • hozzáfog, hozzákezd, belekezd, belevág, nekifog, nekilát

passzol

ige
  • illik, összeillik, harmonizál, megy, összevág (bizalmas), klappol (bizalmas), pászol (tájnyelvi), stimmel(valamitől)

semennyi

névmás
  • sehány, semmi Sz: annyi se, mint egy leesett mákszem