nyugati szinonimái

melléknév
  • nyugatról való, nyugatra fekvő
  • újvilági

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

tákol

ige
  • (pejoratív): eszkábál, összeró, ró, illeszt, összeüt, bütyköl, fabrikál
  • barmol
  • foldoz, összetold

ötvöz

ige
  • összeolvaszt, eggyé olvaszt, elegyít
  • kombinál
  • szerkeszt, fogalmaz, javítgat
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a nyugati szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

nevelőszülő

főnév
  • gondviselő, gyám, gyámszülő, mostohaszülő, mostoha

méreg

főnév
  • toxin (szaknyelvi), maszlag (tájnyelvi), métely (tájnyelvi), mirigy (régies), étek (tájnyelvi), etető (tájnyelvi), étő (tájnyelvi)
  • harag, fölháborodás, düh, bosszúság, indulat, fölindulás, bosszankodás, dühroham, dühkitörés, gyűlölet, epe, pipa (szleng)

megvilágosodik

ige
  • kivilágosodik, virrad, felvirrad
  • fény derül (valamire), világosság derül (valamire), tisztázódik, világossá válik, dereng (bizalmas)

megbírságol

ige
  • megbüntet, büntetést szab ki, elmarasztal, elkaszál (szleng), megkaszál (szleng), megkínál (szleng), megküld (szleng), meghasít (szleng)

nyelvmester

főnév
  • (régies): nyelvtanár, nyelvoktató
  • nyelvkönyv

önellátás

főnév
  • önélelmezés, autarkia (idegen)

lélegzés

főnév
  • légzés, lélegzetvétel, respiráció (szaknyelvi), lehelés (régies)
  • pihegés, szuszogás, szusz, szusszanás

lefokoz

ige
  • leminősít, degradál, deklasszifikál (idegen)
  • csökkent, mérsékel, devalvál (idegen)

jelző I.

melléknév
  • jeladó, irányító, vezető, vezérlő, mutató

létra

főnév
  • hágcsó, lajtorja, lajtergya (tájnyelvi)
  • létraállvány (szaknyelvi), górfa (régies), lábtó (régies), lábító (régies)
  • (régies): grádics (régies), garádics, lépcső
  • (régies): zenei skála, hanglétra
  • (tájnyelvi): magas (ember), langaléta

örömhír

főnév
  • jó hír, kedvező hír
  • evangélium, az üdvösség híre

párta

főnév
  • koszorú, fejdísz, fejék, diadém
  • szüzesség, leányság
  • (szaknyelvi): korolla
  • (régies): eresz, eszterhéj (régies)
  • oromdísz (szaknyelvi), pártázat (szaknyelvi)

elhunyt

főnév, melléknév
  • meghalt, halott, megboldogult (választékos), néhai (választékos), megdicsőült, elhalálozott, kiszenvedett, kimúlt

spirituális

melléknév
  • lelki, szellemi
  • testetlen, anyagtalan
  • vallási

reflektor

főnév
  • fényszóró, fényvető

nyugtalanít

ige
  • izgat, aggaszt, emészt, gyötör, felzaklat, felkavar, idegesít, zavar, bánt, kínoz Sz: gondolkodóba ejt; nem hagy békén; csípi a csőrét
  • abajgat, zaklat, nyaggat, bosszant, molesztál, szekál, háborgat, piszkál

népoktatás

főnév
  • népnevelés, tömegoktatás
  • népművelés, közművelés

orientalista

főnév
  • keletkutató

ráönt

ige
  • ráborít, rázúdít, rálocsol, rácsorgat

odakinn

határozószó
  • kinn, kint, odaki (régies), ott kint
  • külföldön(bizalmas)

messze I.

melléknév
  • messzi, távoli

ott

határozószó
  • ottan, arra, arrafelé, ahajt (tájnyelvi), ahol (tájnyelvi), amott, amoda (tájnyelvi), ottand (tájnyelvi), amottan (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): legott (régies), rögtön, azonnal, azonmód

rebellis

melléknév, főnév
  • lázadó, lázongó, lázadozó, zendülő, ellenálló, forradalmár, pártütő, felkelő, inszurgens (régies)
  • engedetlen, engedetlenkedő, ellenszegülő, szembeszegülő, szófogadatlan, dacos, zabolátlan, féktelen, rendbontó