nyomorult szinonimái

melléknév
  • szenvedő, szánalomra méltó, szerencsétlen, istenverte, átkozott, boldogtalan, nyamvadt (tájnyelvi), sorsüldözött, peches, rossz csillagzat alatt született
  • rokkant, magatehetetlen, nyomorék, nyavalyás
  • nincstelen, riherongy (tájnyelvi), szegény ördög, semmirekellő, ágrólszakadt, jöttment, hajléktalan, szűkölködő Sz: olyan, mint a kivert kutya(szleng)
  • nyomorúságos, vacak, siralmas, szánalmas, szánalomra méltó, ínséges, szegény, gyámoltalan
  • alávaló, hitvány, féreg, aljas, becstelen, alantas, cafat, gaz, komisz, bitang
  • értéktelen, silány, gyatra, nyűtt, kopottas, viseltes

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

kém

főnév
  • besúgó, spicli (bizalmas), spion, hírszerző, titkos ügynök, ügynök, ágens (régies), felderítő, beépített ember, tégla (bizalmas)

bohém II.

melléknév
  • könnyelmű, gondtalan, kedélyes
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a nyomorult szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

népszerűtlen

melléknév
  • elvetett, ellenszenves, visszataszító, kéretlen, elfogadhatatlan, elutasított

mentőcsónak

főnév
  • mentőladik, mentőhajó

megvámol

ige
  • elvámol, vámot vet ki (valamire), megfináncol (régies)
  • (bizalmas): megdézsmál, csen, fogyaszt (valamiből), megkóstol

megátalkodott

melléknév
  • konok, makacs, akaratos, keményfejű, megrögzött, megcsontosodott, hajthatatlan, dacos, nyakas, önfejű, makacskodó, keménynyakú, vastagnyakú, engedetlen, fegyelmezetlen, szófogadatlan, hajlíthatatlan, rendíthetetlen, csökönyös

nyaralás

főnév
  • üdülés, pihenés, vakáció, szabadság(bizalmas)(szleng)

ölelkezik

ige
  • ölelgetődzik (tájnyelvi), összebújik
  • csókolózik
  • szeretkezik, közösül
  • (valami valamivel): találkozik
  • összefonódik

lék

főnév
  • rés, nyílás, nyiladék (régies), hasadék (régies), vék (tájnyelvi)
  • repedés

ledönt

ige
  • lerombol, letarol, letaszít, lelök, fellök, lesodor, lever, elfektet, leduvaszt (tájnyelvi), ledűt (tájnyelvi), lekalamol (tájnyelvi)
  • elbuktat, megdönt

jelkép

főnév
  • jel, ismertetőjel, embléma, jelvény, prefiguráció (régies), szimbólum
  • metafora (szaknyelvi), allegória

letekeredik

ige
  • lecsavarodik, legombolyodik, lepereg, lejön, lehenteredik (tájnyelvi), lesodoringózik (tájnyelvi)

őrjít

ige
  • felzaklat, dühít, tébolyít, őrületbe kerget

parkíroz

ige
  • (régies): parkosít, kertesít
  • parkol, áll, állomásozik, vesztegel, várakozik

elhatalmasodik

ige
  • eluralkodik, elharapódzik, elharapózik, úrrá lesz, elterjed, elburjánzik
  • (érzés): elfog, eltölt, felerősödik, erőt vesz (valakin), úrrá lesz (valakin)

spájz

főnév
  • spejz (bizalmas), éléskamra, kamra, éléstár

reagál

ige
  • visszahat
  • felel, válaszol

nyomtat

ige
  • nyom
  • sajtol, présel
  • (tájnyelvi): csépel

nemtő

főnév
  • védőszellem, védangyal, őrangyal, angyal
  • oltalmazó
  • (régies): tündér, szépasszony (régies), szellemlény (régies), tünemény (régies), lidérke (régies)

óra

főnév
  • kronométer, időjelző, horológium (régies), krumpli (bizalmas), hőmérő (tréfás), ketyegő (bizalmas)
  • időpont, terminus
  • tanóra, foglalkozás
  • tantárgy

ráncigál

ige
  • rángat, cibál, húzkod, húzgál, huzigál, húzogat, tépáz, tépdes, cincál (tájnyelvi), gyámbál (tájnyelvi)
  • (bizalmas): zaklat, nyaggat, nyúz, rángat, ugráltat

odacsap

ige
  • odadob, odahajít, odavet, odalök
  • odaszorít, odacsíp
  • (bizalmas): hozzácsatol, mellékel
  • odaüt, odasújt, odavág, ráver, odateremt, odarittyent (tájnyelvi), odalapít, földhöz vág, falhoz vág, falhoz mázol, rásújt

mérték

főnév
  • mennyiség, nagyság, fok, mérv
  • méret, méretarány, lépték
  • fokozat, szint
  • mérő, mérce, mérőedény
  • etalon, standard, norma, zsinórmérték
  • versmérték, ritmus, modus (szaknyelvi), metrum (szaknyelvi), kánon (szaknyelvi), tempó
  • (régies): mérleg
  • határ, mérséklet, mértéktartás, mértékletesség, arányérzék

oszlopos

melléknév
  • jelentős, törzsökös, régi

ráüt

ige
  • rávág, rácsap, ráhúz, ráver, rásóz (bizalmas), rálegyint, rásújt, rásuhint
  • rányom, rányomtat
  • (tojást): ráönt, hozzátesz
  • rátör, rátámad
  • hasonlít (valakihez, valakire)