naspolya szinonimái

főnév
  • lasponya (tájnyelvi), noszpolya (tájnyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

II.

főnév
  • (szleng): rendőr, nyomozó, detektív, zsaru (szleng), hekus (szleng), bobi (bizalmas), közeg (tréfás), szerv (szleng), zsernyák (szleng), zsé (szleng), jard (szleng), szimat (szleng), kopó (szleng), fakabát (szleng), andris (szleng), fagylaltos (szleng), jagelló (szleng), pingvin (szleng), tuskó (bizalmas)

népszerűsít

ige
  • terjeszt, elterjeszt, reklámoz, hirdet, propagál, popularizál (idegen), vulgarizál (pejoratív)
  • futtat (bizalmas), támogat, megkedveltet
  • közérthetővé tesz, megismertet
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a naspolya szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

munka

főnév
  • tevékenység, elfoglaltság, termelőtevékenység (szaknyelvi)
  • fáradozás, fáradság, vesződség, gürcölés, hajtás (bizalmas), strapa (bizalmas), kulizás (szleng), kulimunka (bizalmas), favágás (bizalmas), gálya (szleng)
  • kényszermunka, úrdolga (régies), robot
  • tennivaló, teendő, feladat, dolog, penzum (régies)
  • munkahely, munkakör, alkalmazás, állás, foglalkozás, hivatal, kenyérkereset, meló (szleng)
  • mű, mestermű, alkotás, opus (választékos)
  • munkadarab, darab, készítmény, termék

megpenészedik

ige
  • megromlik, megfoltosodik, megpimpósodik (tájnyelvi), befenyéresedik (tájnyelvi), begubázik (tájnyelvi), megpállódik (tájnyelvi), megpenyhed (tájnyelvi), megrekken (tájnyelvi), megszőrösödik

megjósol

ige
  • megjövendöl, prognosztizál, megmond, jövendőt mond, előrevet, kártyát vet, kivet, elémond (tájnyelvi), anticipál (idegen)
  • kikövetkeztet, sejt, megsejdít, megérez, kiokoskodik
  • jelez

lovag

főnév
  • gavallér, udvarló, széptevő, fiú
  • hódoló
  • keresztes vitéz, vitéz, ritter (idegen), caballero (idegen), cavalier (idegen), knight (idegen)
  • (régies): lovas(régies)

nagyevő

melléknév, főnév
  • étkes, falánk, nagybélű

nyűg

főnév
  • béklyó, gúzs, kolonc, kölönc (tájnyelvi), kötél, súly
  • teher, bajlódás, gond, strapa (bizalmas), vesződség, fáradság

különböző

melléknév
  • eltérő, elütő, különnemű, heterogén, diszparát (idegen), hasonlíthatatlan, más, másféle, másmilyen, másfajta, másnemű, különfajú, ellentmondó
  • széthúzó, szétágazó, divergens (szaknyelvi)
  • különféle, különbféle (tájnyelvi), sokféle, többféle, változatos

krajcár

főnév
  • garas, fillér, peták, vas, grand (bizalmas)

indíttatás

főnév
  • késztetés, indíték, alap, motiváció, ösztönzés

lazít

ige
  • ereszt, enged, bont, tágít
  • csökkent
  • (talajt): porhanyít, felás
  • kikapcsolódik, pihen, ejtőzik, lazul (szleng), relaxál (idegen)

offenzíva

főnév
  • támadás, attak, előnyomulás, benyomulás, ostrom, betörés, elözönlés, beáradás, rajtaütés, megrohanás, lerohanás, invázió
  • roham
  • agresszió

őskor

főnév
  • előidő (régies), hajdankor

egymásrautaltság

főnév
  • kölcsönösség

sajtótudósító

főnév
  • tudósító, kiküldött tudósító
  • hírlaptudósító

prepozíció

főnév
  • elöljárószó, elöljáró, viszonyszó(szaknyelvi)

nebáncsvirág

főnév
  • fájvirág, nenyúljhozzám, mimóza

mozgó I.

melléknév
  • futó, járó
  • utazó, házaló
  • változó, ingó (szaknyelvi), mobilis (idegen), mobil (idegen), mobilizálható (idegen)(idegen)

nyárfa

főnév
  • nyár, jegenyefa, topolyafa, topolya

porosz

melléknév, főnév
  • burkus (régies)

nemkülönben I.

határozószó
  • ugyanígy, hasonlóképpen, hasonlóképp, szintúgy, ugyancsak

megsúg

ige
  • megmond, elmond, közöl, tudat, megsusog (tájnyelvi)

nyomaték

főnév
  • hangsúly, akcentus, hangsúlyozás, hanghordozás, emfázis (szaknyelvi)
  • kiemelés
  • tekintély, erő, fontosság, nyomósság, horderő, jelentőség
  • hatóerő
  • nehezék, súly, ráadás, tetézés
  • nyomtaték

pösze

melléknév
  • selypítő, selypes, csösze (tájnyelvi), csöszés (tájnyelvi), félnyelvű (tájnyelvi)