porosz szinonimái

melléknév, főnév
  • burkus (régies)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

épületszárny

főnév
  • traktus (bizalmas), épületrész, toldalék, ála (idegen)

őrült II.

főnév
  • elmebeteg, bolond
  • megszállottja (valaminek), bolondja (valaminek)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a porosz szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

permanens

melléknév
  • állandó, tartós, maradandó, folyamatos, folytonos, szakadatlan, szüntelen, örökös, örök, elmúlhatatlan

osztogat

ige
  • kioszt, szétoszt, adakozik, kimér, szétszór, elherdál, pazarol

oldott

melléknév
  • kedélyes, fesztelen, könnyed, fölengedett, baráti, családias, otthonos

nagyképűsködik

ige
  • nagyzol, feltűnősködik, fölényeskedik, felvág, megjátssza magát, pózol, felfújja magát, fontoskodik, tetszeleg Sz: adja a bankot

pletyka

főnév
  • pletyi (bizalmas), pletyó (bizalmas), pletykaság, szóbeszéd, fecsegés, híresztelés, temonda (régies), mendemonda, álhír, rémhír, drót, füles (szleng), fáma
  • megszólás, pusmogás, hírhordás, terefere, sugdosás, súgás-búgás, traccs (bizalmas)

rátukmál

ige
  • ráerőltet, ráerőszakol, rásóz (bizalmas), nyakába sóz, nyakába varr, rábeszél, rátol, ráoktrojál, rákényszerít, rádisputál (régies), rászuszakol (tájnyelvi), rátuszkol (tájnyelvi)

megviselt

melléknév
  • kopott, lestrapált, ütött-kopott, tépett, elnyűtt, viseltes, rozoga, rozzant, időrongált (régies)
  • kimerült, fáradt, hullafáradt (bizalmas), elcsigázott, legyengült, elgyengült, elgyötört, elkínzott, viharvert, törődött, megtört, nyúzott, gyűrött (arc), zilált, legyalázódott (tájnyelvi)

megszikkad

ige
  • megszárad, kiszárad, megaszik, megtöpped (tájnyelvi), megfonnyad, megszivalkodik (tájnyelvi)

kívül I.

határozószó
  • külsőleg
  • kinn, kint

mérleg

főnév
  • mérőeszköz, mérő, mázsa (tájnyelvi), balansz (választékos), kompona (régies)
  • elszámolás, zárszámadás, egyenleg, számadás, beszámoló

remeg

ige
  • reszket, rebeg (tájnyelvi), ráng, rezeg, reng, rázkódik
  • borzong, didereg, vacog, citerázik (bizalmas), cidrizik (bizalmas)
  • retteg, fél, trémázik (szleng), aggódik, caplizik (szleng)
  • vibrál, oszcillál (idegen)

sajtár

főnév
  • fejőedény, fejősajtár, dézsa, csöbör (tájnyelvi), cseber (tájnyelvi), rocska (tájnyelvi)

felelőtlenség

főnév
  • lelkiismeretlenség, gondatlanság, könnyelműség, hanyagság, megbízhatatlanság
  • szertelenség, zabolátlanság, megfontolatlanság

tarsóka

főnév
  • (régies): tarsoly (régies), retikül, kézitáska
  • (tájnyelvi): tarsolyfű

személyenként

határozószó
  • fejenként, egyenként, koponyánként, per kopf (bizalmas), per koponya (tréfás)

portya

főnév
  • betörés, beütés
  • zsákmányolás, fosztogatás, rablás
  • szereplés, turné, körutazás, művészkörút, hangversenykörút
  • (szleng): túra, kirándulás

pénzverde

főnév
  • pénzverő, pénzverőhely

ráf

főnév
  • vasabroncs, abroncs, karika, vaspánt
  • hajráf, hajpánt

szégyenletes

melléknév
  • arcpirító, becstelen, felháborító, megszégyenítő, cikis (szleng), szégyelleni való, szégyenteljes, infámis (régies), botrányos, megbotránkoztató, dicstelen, gyalázatos, csúfos, siralmas, lealázó, megalázó, vérlázító, égő (szleng)

princípium

főnév
  • kiindulási pont, kezdet, ősok, alapok, végok
  • elv, alapelv, vezérelv, alapgondolat, alapigazság

ömlik

ige
  • folyik, árad, zúdul, özönlik, záporozik, csurog, szakad, dől, patakzik, zuhog, tolul, tódul, nyomul, áramlik, ihog (tájnyelvi), hömpölyög
  • sereglik
  • torkollik, befolyik
  • eláraszt, elborít

raktáros

főnév
  • raktárnok, raktárkezelő, raktárfőnök, raktárfelügyelő, anyagos (bizalmas)

szembekötősdi

főnév
  • bújócska, hunyósdi (tájnyelvi), csömbe (tájnyelvi)