megsúg szinonimái

ige
  • megmond, elmond, közöl, tudat, megsusog (tájnyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

eltávolít

ige
  • eltüntet, eltakarít, elvisz, levisz (bizalmas), lekapar, letisztít, (akadályt) elhárít, félretol, eliminál (idegen)
  • (szervet, végtagot): kivesz, kioperál, kimetsz, reszekál (szaknyelvi), amputál (szaknyelvi)
  • kitesz, kirak, kidob, elbocsát, kizár, kicsap, eltanácsol, elküld, kiebrudal, kiadja az útját, kihajít, elkerget, kirúg (bizalmas), kivág, destituál (idegen), relegál (régies), leráz, elobsitol (tájnyelvi), meneszt
  • elidegenít, elhidegít, elmar, elválaszt, elszakít, elszakaszt (régies)

pálinkamérés

főnév
  • butik (régies), pálinkásbutik (régies), snapszbutik (régies), lebuj (szleng), csapszék, bögrecsárda
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a megsúg szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

megizzad

ige
  • átnedvesedik, átizzad, kiveri az izzadság, kiveri a víz (bizalmas), megvizesedik (régies), beizzad (tájnyelvi), kiázik (tájnyelvi), megvizül (tájnyelvi)

letört

melléknév
  • levert, megtört, nyomott, szárnyaszegett, búvalbélelt (tréfás), deprimált, letargikus, csüggedt, elcsüggedt, reményvesztett, rezignált, desperált (idegen), desperátus (idegen), lehangolt, lehangolódott, elkedvetlenedett, kedvetlen, kedveszegett, kedélytelen, lehervadt (bizalmas), rosszkedvű, szomorú, bánatos, elesett, lógatja a fejét, lógatja az orrát, elengedi fülét-farkát, konya (tájnyelvi)
  • elszegényedett, lecsúszott, levitézlett, tönkrement, deklasszált (idegen)

lelkiállapot

főnév
  • kedélyállapot, hangulat, kedv, diszpozíció (szaknyelvi)
  • közérzet

közel

határozószó
  • közelben, egy ugrásra, egy köpésre (szleng), dobtányira (tájnyelvi), hajításnyira (tájnyelvi)
  • közelre, közelébe
  • majdnem, mintegy, csaknem, kis híján, szinte, már-már, cirka (bizalmas), nagyjából, megközelítőleg, durván, gorombán, nyersen, többé-kevésbé, meglehetősen, közelesen (tájnyelvi), közelest (tájnyelvi), itt-ott

megold

ige
  • kibont, kibogoz, kioldoz
  • kigombol, kikapcsol, kicsavar, megereszt
  • megfejt, kitalál, kiderít, megbirkózik, rájön, desifríroz (szaknyelvi)
  • kiszámít
  • elintéz, végrehajt, elvégez, megcsinál, befejez, végbevisz, keresztülvisz, dűlőre visz, eligazít, elsimít, elboronál, elgereblyéz, elrendez, lerendez, áthidal, tisztáz, orvosol

mezőgazdasági

melléknév
  • földművelési, földművelői, gazdálkodói, agrár (idegen), agrikulturális (idegen)

zárvány

főnév
  • beágyazódás
  • buborék

kisebbít

ige
  • csökkent, mérsékel, csillapít, tompít, enyhít, gyengít, elvesz erejéből, kevesbít, csonkít, csorbít, apaszt, fékez, leszállít, leértékel, rövidít, lefokoz, korlátoz (hatáskört), megnyirbál, redukál, degradál (idegen), diminuál (idegen)
  • (tájnyelvi): becsmérel, ócsárol, rempel (régies), dehonesztál (idegen), gyaláz

kimarad

ige
  • törlődik, elmarad, nem jelenik meg, kiszorul, kireked, kiesik, kikopik (tájnyelvi), kimúlik (régies)
  • (iskolából) kilép, lemorzsolódik
  • megszakad, szünetel, elakad, kihagy
  • szórakozik, mulat, dorbézol, görbe estét csinál, elhajlik (bizalmas), kileng (bizalmas), kirúg a hámból, lumpol

hárpia

főnév
  • házisárkány, szörnyeteg, szipirtyó (pejoratív), boszorkány, csoroszlya, satrafa, banya, fúria

kivesz1

ige
  • kiemel, kiszed, kipiszkál, kipakol, kirak, kirámol
  • kilop, elcsen, eloroz
  • előhúz, kihúz, kivon, kiránt
  • kioperál, eltávolít
  • kikölcsönöz, bérbe vesz, kölcsönkér
  • kibérel, lefoglal, kiárendál (régies)
  • kitisztít, kiszed, eloszlat, kikap, eltüntet
  • kitöröl, megsemmisít
  • elvisz, átirat
  • észlel, érzékel, észrevesz, felfog, megért, kiérez, meglát, felismer, megkülönböztet, kihámoz, excipiál (szaknyelvi)
  • visszavesz, kivált
  • (járandóságot, szabadságot): felhasznál, igénybe vesz
  • kiver, kicsal, kicsikar
  • szóra bír

mintegy

határozószó
  • körülbelül, csaknem, hozzávetőleg, jóformán, jószerével, cirka (bizalmas), circiter (idegen)
  • kvázi (bizalmas), azt lehet mondani
  • szinte, úgyszólván

napsütés

főnév
  • napfény, verőfény, napmeleg (tájnyelvi), napvilág, nap, napsugárzás

csatázik

ige
  • harcol, küzd, hadakozik, háborúskodik, viaskodik, tusakodik, vív (választékos), ví (régies), verekszik, hadázik (régies)
  • versenyez

porond

főnév
  • aréna, manézs (idegen), küzdhomok (régies), szorító
  • sík, mező, harcmező, csatatér, küzdőtér, vívótér
  • (régies): föveny, zátony, homok, kavics, sóder, csorva (tájnyelvi)

őrház

főnév
  • őrbódé, őrtanya
  • faköpönyeg
  • bakterház, csőszház, csőszkunyhó

megszakítás

főnév
  • félbeszakítás, felfüggesztés, szüneteltetés, leállítás, elhalasztás, elnapolás, interrupció (idegen), intermezzo (idegen)
  • szétkapcsolás
  • közbeszólás, közbelépés
  • szünet, cezúra, pauza (idegen), intervallum
  • túlerőltetés

meghökken

ige
  • meglepődik, elcsodálkozik, megdöbben, megütközik, megrökönyödik, elhűl, hüledezik, megriad (régies), elképed, visszahőköl, paffá lesz (bizalmas), ledöbben (szleng), megbökken (tájnyelvi), megtokik (tájnyelvi), meghőkől (tájnyelvi)
  • megdermed, megretten, megszeppen, megfélemledik (régies), eláll a szava, eláll a lélegzete(szleng)

menetidő

főnév
  • menettartam

ömlik

ige
  • folyik, árad, zúdul, özönlik, záporozik, csurog, szakad, dől, patakzik, zuhog, tolul, tódul, nyomul, áramlik, ihog (tájnyelvi), hömpölyög
  • sereglik
  • torkollik, befolyik
  • eláraszt, elborít

megtévesztő

melléknév
  • csalárd, csalóka, csalfa, finta (tájnyelvi), fogós, hamis, hímes (tájnyelvi), csaló, elterelő, fallaciózus (idegen), misztifikáló (idegen), fals, talmi, színlelt, félrevezető, alattomos, hitszegő, csalafinta, kétszínű, álnok, ármányos, tettetett, utánzott

liget

főnév
  • erdőcske, ligeterdő, facsoport, fiatalos (szaknyelvi), pagony, cserjés, csalit, csalitos, berek, lugas, surján (tájnyelvi), haraszt (tájnyelvi), geszt (régies), eresztvény (régies)
  • park
  • (régies): erdő

mérőedény

főnév
  • mérce, bádog (tájnyelvi), menzúra (idegen), mérték

ördögcérna

főnév
  • elevengát (tájnyelvi), lícium, semfűsemfa (tájnyelvi)