lovag szinonimái

főnév
  • gavallér, udvarló, széptevő, fiú
  • hódoló
  • keresztes vitéz, vitéz, ritter (idegen), caballero (idegen), cavalier (idegen), knight (idegen)
  • (régies): lovas(régies)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

diftéria

főnév
  • difteritisz (szaknyelvi), krupp (szaknyelvi), torokgyík, toroklob (szaknyelvi), gusa (tájnyelvi), torokpenész (tájnyelvi)

leomlik, leomol

ige
  • összeomlik, összeomol, összedől, összerogy, beomlik, összerogyik, berogy, berogyik, romba dől, leborul, lezuhan, ledől, ledűl (tájnyelvi)
  • lehull, leszakad
  • leroskad, lerogy, lerogyik, összeesik, összeroskad, összecsuklik, földre zuhan, elájul, elterül, elalél, kollabál (idegen)
  • leborul (valaki előtt), letérdel, térdre borul, térdre esik, térdre hull, térdre omlik, leveti magát
  • aláhull
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a lovag szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

lepaktál

ige
  • (pejoratív): (titokban) összefog, összeszövetkezik, szövetkezik, szövetséget köt, szövetségre lép, összeszűri a levet, összepaktál, lepaklizik (tájnyelvi)

köszvény

főnév
  • ínszaggatás, podagra (régies), csúz (tájnyelvi)

koszos

melléknév
  • piszkos, mocskos, szennyes, szutykos, szurtos, fekete, maszatos, tisztátlan, mosdatlan
  • (tájnyelvi): rühes, varas, ótvaros, koszmós (tájnyelvi), komporás (tájnyelvi)
  • silány, hitvány, vacak

ki-ki

névmás
  • mindenki, minden egyes, mindegyik
  • egyenként, fejenként, személyesen, egyénileg, külön-külön

levezet

ige
  • (út, lépcső): levisz, lemegy
  • (csatorna): elvezet, kanalizál (szaknyelvi)
  • letessékel, lesegít, lekísér
  • végrehajt, lefolytat, lebonyolít
  • (izgalmat, feszültséget): felold, eloszlat, megszüntet, feldolgoz, szublimál
  • kiél, kiad
  • bizonyít, igazol, kikövetkeztet, dedukál (idegen), derivál (idegen)
  • kimutat, kifejt
  • (családfát): származtat, visszavezet, eredeztet

megcsillan

ige
  • felvillan, felcsillan, villog, villódzik, fellobban, fölragyog

választott

főnév, melléknév
  • kiszemelt, kiválasztott
  • szerelmes, kedves, jövendőbeli, jegyes
  • mátka, menyasszony, menyasszonyjelölt
  • vőlegény, vőlegényjelölt

kapzsi

melléknév
  • mohó, telhetetlen, pénzsóvár, pénzéhes, pénzvágyó, pénzkóros, harácsoló, nyerészkedő, nyereséghajhászó, haszonleső, koncleső, prédaleső
  • zsugori, fösvény, szőrösszívű, cinok (tájnyelvi), kaparkodó (tájnyelvi), harizs (tájnyelvi), bodzsa (tájnyelvi), húzmány (tájnyelvi), zsebrák (régies) Sz: a bika alatt is borjút keres; a tehénből is kihúzná a borjút; a bakot is megfejné; a rákban is faggyút keres; a szúnyogban is hájat keres; a kútágast is megfejné két garasért; a holtakon is adót szedne; az ökör alatt is borjút keres; azt is irigyli, hogy a nap az égen van; egy pénzért Bécsbe hajtaná a tetűt; egy pénzből, ha lehetne, kettőt csinálna; eladná Krisztus koporsóját is; eladná Istenét is; énes ember; igen facsarja a paréjt; inkább a sárba vetem, mint neked adom; jó ágyat vetett magának; kakas alatt tojást keres; kikérné a cigányból is a gyereket; kimarkolja a dohányt más zacskójából, s magáéba teszi; lehúzná a tetűnek is a bőrét, ha valaki megvenné; másnak javán aggódik; még a követ is megnyúzná, ha bőre volna; még a disznóalmot is el akarja adni; még a napot se eresztené másra, ha lehetne; megfejné az ágast is, ha tejet adna; pénzért az ördögnek is aláírná magát; tíz fillérért gyalog kísérné Pestre a békát

kád

főnév
  • edény, tartály, dézsa, teknő, medence, lajt
  • fürdőkád

garabonciás

melléknév
  • ördöngös, bolondos
  • jéghordozó (tájnyelvi)
  • házsártos, kötekedő

kém

főnév
  • besúgó, spicli (bizalmas), spion, hírszerző, titkos ügynök, ügynök, ágens (régies), felderítő, beépített ember, tégla (bizalmas)

megfiatalodik

ige
  • megújul, megifjodik

megszűnik

ige
  • véget ér, befejeződik, elmúlik, elévül, elenyészik, megsemmisül, felbomlik, eloszlik, elhárul, széthull, lejár, lezáródik, eláll, elül (lárma), elcsitul, elsimul, felszámolódik, lelohad, abbamarad, megáll, megszakad
  • feloszlik, becsuk (üzlet)
  • (régies): elhallgat, elnémul

betegszállító

főnév
  • mentőautó, mentő (bizalmas), beteghordó

ördögcérna

főnév
  • elevengát (tájnyelvi), lícium, semfűsemfa (tájnyelvi)

naszád

főnév
  • hadihajó, gyorshajó (régies), korvett (idegen)

lődörög

ige
  • tekereg, lézeng, csavarog, flangál, lófrál (bizalmas), kujtorog, csámborog, lötyög (bizalmas), cselleng, ődöng, őgyeleg, kóricál, kóborol, kószál, kódorog, csatangol, járkál, teng-leng, lóg (bizalmas), ténfereg

lemond

ige
  • (valamiről): megtagad magától, tartózkodik (valamitől), megvon magától, eláll, letesz (valamiről), átenged, átruház, beletörődik, visszalép, elenged, felad, renunciál (régies)(valamihez)
  • leköszön, lelép (bizalmas), távozik, visszavonul, abdikál (idegen), rezignál (idegen)
  • abbahagy, leszokik, felhagy
  • visszamond, lerendel (bizalmas), letelefonál (bizalmas)

másrészt

határozószó
  • másfelől, másrészről
  • más vonatkozásban, viszont, azonban, ezzel szemben

nagyképűsködik

ige
  • nagyzol, feltűnősködik, fölényeskedik, felvág, megjátssza magát, pózol, felfújja magát, fontoskodik, tetszeleg Sz: adja a bankot

magatartás

főnév
  • magaviselet, magaviselés (régies), viselkedés, viselkedésmód, megjelenés, élésmód (régies), attitűd, habitus, modor, fellépés, közeledés, közeledésmód, hozzáállás, viszonyulás, beállítottság
  • kiállás

közel

határozószó
  • közelben, egy ugrásra, egy köpésre (szleng), dobtányira (tájnyelvi), hajításnyira (tájnyelvi)
  • közelre, közelébe
  • majdnem, mintegy, csaknem, kis híján, szinte, már-már, cirka (bizalmas), nagyjából, megközelítőleg, durván, gorombán, nyersen, többé-kevésbé, meglehetősen, közelesen (tájnyelvi), közelest (tájnyelvi), itt-ott

megalkuvás

főnév
  • kompromisszum, opportunizmus, kiegyezés, meghunyászkodás, helyezkedés (pejoratív)
  • szerződés, megegyezés

napos II.

főnév
  • ügyeletes, szolgálatos, vigyázó, szolgálattevő (régies), inspekciós (szaknyelvi)