nőgyógyászat szinonimái

főnév
  • ginekológia (szaknyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

harsány

melléknév
  • harsogó, hangos, erős, eget verő, zengő, csengő, érces, dörgő, átható, éles, hallatos (régies), sztentori (régies), falrengető, fülsiketítő, fülhasogató, fülsértő, hars (régies)
  • zajos, lármás, zsivajgó, hangoskodó, nagyhangú, féktelen, viháncoló, feltűnő
  • ragyogó, élénk, rikító, csiricsáré (pejoratív)

kilúgoz

ige
  • kiforráz, kifőz, kiáztat
  • kiold, kimos, megfoszt (valamitől)
  • kiszed, kivon
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a nőgyógyászat szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

naplopó

melléknév, főnév
  • (pejoratív): munkakerülő, dologkerülő, dologtalan, kasza-kapa kerülő (tréfás), munkátlan, léhűtő, lézengő ritter, semmittevő, lusta, ingyenélő, csavargó, haszontalan, csirkefogó, henye, henyélő, aszfaltkoptató (bizalmas), lajha (régies), kupcihér (tájnyelvi), semmirekellő, mihaszna, hétlusta, pernahajder, here (pejoratív), potyaleső, lógós (bizalmas), flaszterkoptató (bizalmas), himpellér (régies), lustazsák (tájnyelvi), csoszoli (tájnyelvi), naplesi (tájnyelvi) Sz: borsót gömbölyít; büdös neki a munka; ecetet darál; elmenne a munka temetésére; homokot kötöz; jeget aszal; lencsét laposít; nem kap sérvet a munkától; nem szakad meg a dolgában; pénztáros az ingyenuszodában; repülőtéren sínváltó; úgy áll a munkához, hogy más is odaférjen; ül, mint a kopott gyöngy; várja, hogy a sült galamb a szájába repüljön; verebet patkol; vinné a zászlót a munka temetésén; zabot hegyez; napnál fűtő

megvásárol

ige
  • megvesz, megszerez, beszerez, bevásárol, összevásárol, felvásárol
  • (pejoratív): megveszteget, lepénzel, lefizet, megken (szleng), lehengerel, megvesz, korrumpál (idegen)

megsemmisítés

főnév
  • eltörlés, megszüntetés, elpusztítás, tönkretétel
  • megölés, meggyilkolás, likvidálás, kivégzés
  • hatástalanítás, semlegesítés
  • kiirtás, kipusztítás
  • (szaknyelvi): érvénytelenítés, hatálytalanítás, annullálás (idegen), hatályon kívül helyezés, visszavonás, semmissé nyilvánítás, nullifikálás (idegen), sztornírozás (idegen), áthúzás, törlés

marháskodik

ige
  • marhul (bizalmas), ökörködik (szleng), hülyül (bizalmas), barmul (szleng), idétlenkedik, bolondozik, mókázik, komédiázik, bomol

népköltészet

főnév
  • folklór (szaknyelvi)

optimista

melléknév, főnév
  • derűlátó, bizakodó, reménykedő
  • derűs, felhőtlen

lebuj

főnév
  • kocsma, italmérés, ivó (régies), csárda, csehó (szleng), zugkocsma, pálinkamérés, csapszék, snapszbutik (régies), spelunka (régies), lebuki (tájnyelvi), gugyori (tájnyelvi), kricsmi (szleng), krimó (szleng), piálda (szleng), itató (szleng), brájzli (szleng), spí (szleng), köpködő (szleng), késdobáló (szleng), kóceráj (pejoratív)
  • bordély, bordélyház, kupleráj

lakodalom

főnév
  • menyegző, lagzi, nászlakoma, díszebéd, nászünnepség, lakadáré (tájnyelvi)
  • házasságkötés, esküvő
  • (régies): lakoma, tor

itt

határozószó
  • itten (bizalmas), ezen a szent helyen (bizalmas), íme (választékos), ímhol (régies), hoc loco (idegen), itteg (tájnyelvi), itteneg (tájnyelvi), ehelyt (tájnyelvi), ehol (tájnyelvi), ihol (tájnyelvi), ihon (tájnyelvi), ehelyütt (régies)
  • közel, a közelben

lélekbúvár

főnév
  • pszichológus, pszichiáter, lélektanász (régies), lélekismerő (régies)

osztójel

főnév
  • perjel

páhol

ige
  • üt, ver, csépel, elporol, püföl, dögönyöz, dönget, nyüstöl (tájnyelvi), abriktol (tájnyelvi), lazsnakol (tájnyelvi), taglal (tájnyelvi)

eleje

főnév
  • kezdet, kezdőpont, kiindulópont, origó (szaknyelvi), rajt, start (bizalmas), kezdés
  • (tájnyelvi): színe-java, színe-virága, legjava, elit, krém (bizalmas)

síkság

főnév
  • sík vidék, sík, alföld, róna, rónaság, lapály (választékos)
  • puszta

ragály

főnév
  • fertőzés, kór, járvány, kórság, betegség, métely (régies), dögvész, nyavalya, pestilencia (régies), infekció (szaknyelvi), contagio (szaknyelvi), epidémia (szaknyelvi), vész, csapás

növekedés

főnév
  • növés, emelkedés, fejlődés, fellendülés, gyarapodás, szaporodás, sokasodás
  • áradás, dagadás, nagyobbodás, továbbharapódzás, terjedés, térfoglalás, extenzió (szaknyelvi), expanzió (idegen), progresszió, augmentum (szaknyelvi)

nagyszájú

melléknév
  • (pejoratív): nagyhangú, szájas (pejoratív), nyelves, hangoskodó, hetvenkedő, legénykedő, nagypofájú (durva), háryjánoskodó, kérkedő, hencegő, szájhős, handabandázó, csahos (tájnyelvi), kerepelős (tájnyelvi), szájbók (tájnyelvi)
  • véresszájú (durva) Sz: akkora a szája, mint a bécsi kapu; akkora a szája, mint egy német papucs; be nem dughatni nagy száját; elejéből választotta a nyelvét; felvágta a bába a nyelvét; ha feje befér is az ablakon, de a nyelve be nem férhetne; jól megköszörülte a bicskáját; jól megkenték a kereket, forog a kerék; kibeszélne hat papot is; külön kell a nyelvét agyonütni, ha meghal; nem hagyta az anyjában a nyelvét; nem szorult seggébe a nyelve; olyan a szája, mint egy sikátor; szomszéd határba ér a nyelve

odamenet

határozószó
  • odaúton

pusztaság

főnév
  • rónaság, puszta, füves vidék, mező, mezőség
  • kopárság, kietlenség
  • ugar, parlag

nyerges II.

főnév
  • hátasló
  • nyereggyártó, szíjgyártó

melléktermék

főnév
  • hulladékanyag, hulladék, maradék, szemét

old

ige
  • bont, lazít, oldoz, kifűz, bogoz, felfejt, elválaszt
  • hígít, felereszt, vizez
  • felenged, felolvaszt
  • feloldoz

ráfázik

ige
  • (szleng): ráfizet, pórul jár, felsül, koppan, megjárja, megüti a bokáját, csalódik, bevásárol (szleng), befürdik (szleng), megszívja (szleng)