névelő szinonimái

főnév
  • artikulus (szaknyelvi), előszócska (régies)

nevelő I. szinonimái

melléknév
  • alakító, formáló, tanító, oktató, tanulságos, példázatos, didaktikus
  • ismeretterjesztő, felvilágosító, tájékoztató, informatív

nevelő II. szinonimái

főnév
  • tanító, tanár, oktató, pedagógus, preceptor (régies), instruktor (régies), mentor (régies), tutor (idegen), föltartó (régies)
  • edző, tréner
  • idomár, kiképző

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

mesterséges

melléknév
  • művi, csinált, emberkéz alkotta, mű, szintetikus
  • fiktív

kántál

ige
  • énekel, davenol (bizalmas)
  • (tájnyelvi): rimánkodik, sír (gyermek)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a névelő szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

nagyjavítás

főnév
  • nagytatarozás, generáljavítás, generálozás, főjavítás

megtermékenyít

ige
  • termékennyé tesz, teherbe ejt, fertilizál (idegen)
  • fedez, befedez, megbúbol (tájnyelvi), petél (tájnyelvi), nemz
  • megihlet, átitat

megparancsol

ige
  • elrendel, meghagy, parancsba ad, parancsot ad, rendelkezik, utasít, kiad (parancsot), megszab, felhív, felszólít, lelkére köt, meghagyakol (tájnyelvi)

malaclopó

főnév
  • köpönyeg, köpeny, felleghajtó (tájnyelvi), lebernyeg

nekiront

ige
  • nekitámad, ráront, rátámad, rátör, rajtaüt, támadást intéz, megszorongat
  • nekirohan, rárohan, nekimegy, nekifut, nekiiramodik, odarohan

oldat

főnév
  • szolúció (szaknyelvi)

látkép

főnév
  • kilátás, panoráma, veduta (szaknyelvi)
  • perspektíva
  • felvétel

külvárosi

melléknév
  • elővárosi, peremvárosi, szuburbán (idegen), periferikus (idegen)

iskolaköteles

melléknév
  • tanköteles (szaknyelvi)

lehel

ige
  • lélegzik, respirál (idegen), szuszog, liheg, piheg, szuflál (tájnyelvi)
  • fúj, fuvall (régies), kujákol (tájnyelvi), hujikol (tájnyelvi), húkol (tájnyelvi)
  • él, létezik
  • sóhajt
  • áraszt, sugároz
  • plántál (régies), olt

orrcsíptető

főnév
  • cvikker, csíptető

összevásárol

ige
  • megvásárol, összevesz, felvásárol

elbúcsúztat

ige
  • elparentál (régies), végbúcsút mond, elénekel, elharangoz, elsirat, eltemet

serdülő I.

melléknév
  • pubertáló, fejlődő, kamaszodó, süldő (tájnyelvi), éretlen, nevendékes (tájnyelvi), növendék (tájnyelvi), zsenge (tájnyelvi)

rábámul

ige
  • ránéz, rámered, rácsodálkozik, elbámul, rábambul (tájnyelvi), rámereszti a szemét (valakire), rászegezi pillantását (valakire), mereven néz

nevetséges

melléknév
  • mulatságos, kacagtató, tréfás, mókás, humoros, vicces, komikus, bohókás, muris (bizalmas), mulattató, röhejes, ridicule (idegen)
  • (ötlet): képtelen, esztelen, lehetetlen, elképzelhetetlen, ostoba, hülye, bizarr, groteszk, abszurd, irreális
  • eszelős (régies), bolyókás (régies)
  • (ügy): jelentéktelen, kisszerű, aprócseprő, csip-csup, elhanyagolható, lényegtelen, piti (bizalmas)

nadrág

főnév
  • pantalló, naci (bizalmas), gatya (szleng), gatyesz (bizalmas), tyóresz (bizalmas), nasztró (idegen), mondhatlan (régies), lábszárhüvely (régies)
  • harisnya (tájnyelvi)
  • bugyi, bugyogó (régies)

nyüszít

ige
  • (kutya): vonít, szűköl, vinnyog, nyivákol, nyöszörög, csivog (tájnyelvi), kajikol (tájnyelvi), nyiffan, nyifog
  • (pejoratív): panaszkodik, sír, jajong

provokál

ige
  • kihív, párbajra hív
  • kivált, előidéz, okoz, kikényszerít
  • sarkall, ösztönöz, stimulál, buzdít, lelkesít, lázít, késztet

nyák

főnév
  • nyálka (szaknyelvi)
  • kása, pép

megveszik

ige
  • megvész, megkergül, elmegy az esze, megdühödik (tájnyelvi), megbomlik (tájnyelvi), megveszekedik (tájnyelvi)

odatűz

ige
  • odaköt, odaszúr, odaerősít, odacsíptet
  • odavarr, odafércel
  • (nap): odasüt, odafekszik (tájnyelvi)

pusztító

melléknév
  • romboló, megsemmisítő
  • ádáz, dühöngő, tomboló, borzasztó, iszonyatos
  • vad, kegyetlen, könyörtelen, esztelen, barbár, vandál
  • gyilkos, halálos, öldöklő, vérengző, vérszomjas
  • ártalmas, káros, mérges, mérgező, toxikus (szaknyelvi)