serdülő I. szinonimái

melléknév
  • pubertáló, fejlődő, kamaszodó, süldő (tájnyelvi), éretlen, nevendékes (tájnyelvi), növendék (tájnyelvi), zsenge (tájnyelvi)

serdülő II. szinonimái

főnév
  • kamasz, tizenéves, tini (bizalmas), tinédzser, ifjú, bakfis, csitri (bizalmas)
  • suhanc, siheder, ifjonc, surján (tájnyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

pikáns

melléknév
  • erotikus, sikamlós, frivol, csiklandós, érzékcsiklandó, pajzán, pajkos, kétértelmű, malac
  • érzéki, kihívó, szexi, merész, izgató, ingerlő, érdekes
  • borsos, szaftos, illetlen, szemérmetlen, trágár, malac
  • csípős, fűszeres

nád

főnév
  • bognárnád, fedőnád, lengenád
  • nádas
  • gyékény, káka, sás
  • (jelzőként): nádfonatú, vessző, fonott
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a serdülő szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

rögtönzés

főnév
  • improvizáció, impromptu (idegen), extemporizáció (régies), ötlet, hevenyészés, geg

préselődik

ige
  • szorul, sajtolódik, zsúfolódik, nyomul, reked

pofon

főnév
  • pofoncsapás, pofonütés, arculcsapás, arculütés, ütés, legyintés, csárdás (bizalmas), füles (bizalmas), nyakleves (bizalmas), tasli (bizalmas), flemm (szleng), poflé (régies), pofleves (régies), macsali (tájnyelvi), frász (bizalmas), sima (szleng), plecsni (szleng), koki (szleng), átszálló (szleng), maflás (szleng)
  • megszégyenítés, megalázás, megaláztatás

összekap

ige
  • összehúz, összeránt, összefog, összevon, összeszed
  • (összekapja magát): felöltözik, felöltözködik, rendbe szedi magát
  • megembereli magát
  • összevész, összeszólalkozik, összezördül, összekülönbözik, összezörren, összetűz, összeszusszan (tájnyelvi), összehorgol (tájnyelvi)

sátáni

melléknév
  • gonosz, kegyetlen, embertelen, ördögi, démoni
  • alvilági, pokoli
  • gúnyos, kárörvendő, kísérteties, hátborzongató

szájhős

főnév
  • poltron (régies), háryjános, szájvitéz (választékos), hankács (tájnyelvi), szájahős (tájnyelvi), nagyszájú Sz: hegyet is mozdíthat a nyelvével; asztal körül nagy vitéz; nyelvvel veszen igazat

nyilallás

főnév
  • fájdalom, fájás, szúrás, hasogatás, szaggatás

nimfa

főnév
  • najád (idegen), driád (idegen), nereida (idegen)
  • (tájnyelvi): hableány, sellő, vízi tündér

leiszik

ige
  • lekortyol, lehörpöl, leszürcsöl
  • (leissza magát): becsíp, berúg, lerészegedik

odasül

ige
  • odaég, ráég, túlsül, lesül, lekap (bizalmas), odakap (bizalmas)

számlál

ige
  • számol, számba vesz, olvas (tájnyelvi), megolvas (tájnyelvi), megszámol
  • elsorol, megnevez, sorjáz, előszámlál
  • áll (valamiből)
  • (régies): tart (valaminek), tekint (valaminek), besorol (valahova), számít (valahova)

szétrobban

ige
  • széjjelrobban, felrobban, explodál, szétpukkad, széjjelpukkad, szétpukkan, széjjelpukkan
  • (társaság): feloszlik, felbomlik, szétoszlik, széjjeloszlik, szétmegy, széjjelmegy, szétesik

gépírás

főnév
  • gépelés, írógépelés, daktilográfia (idegen)
  • kézirat, gépirat

úrfi

főnév
  • ifiúr, fiatalúr, uracska

tengernyi

számnév
  • sok, rengeteg, tömérdek, töméntelen, számtalan, tenger sok, határtalan, megszámlálhatatlan, végtelen sok

serény

melléknév
  • gyors, ügyes, fürge, friss, fürcse (tájnyelvi), sebes, eleven, mozgékony, borbás (tájnyelvi)
  • szorgalmas, szorgos, buzgó, fáradhatatlan, energikus, tevékeny, dolgos, aktív, agilis, tűzrőlpattant, lankadatlan, kitartó, lendületes, életerős, tetterős, igyekvő, iparkodó

rosszkedvű

melléknév
  • kedvetlen, szomorú, levert, komor, mogorva, morcos, mortyos (tájnyelvi), durcás (bizalmas), elcsüggedt, bús, kedveszegett, harapós, barátságtalan, ingerült, nyűgös, szomorkodó, búvalbélelt, morózus, morc, búskomor, lehangolt, letört, letargikus, deprimált, mísz (bizalmas) Sz: bal lábbal kelt fel; búsul, mint aki szomorút álmodott; búsul, mint a csonka vitéz; csalánra hugyozott; elereszti fülét, farkát; jókedve van, mint akit akasztani visznek; jókedve van, mint a kötözött malacnak; komor, mint a verembe esett farkas; leeresztette a szárnyát; lóg az orra; mintha birsalmából harapták volna ki; nem jól kelt a lencséje; olyan morcos, mint a tüskésdisznó; olyan, mint egy küldött farkas; öreg kutya kedve van; örül, mint kalitkában a csízike; rossz planétában született; rosszul kelt fel; seggel kelt fel; farral kelt fel az ágyból

stopperóra

főnév
  • stopper (bizalmas), versenyóra, tartammérő (szaknyelvi)

télapó

főnév
  • Mikulás

sírhalom

főnév
  • sírhant, sírdomb, hant, sír, rög (választékos)

provincializmus

főnév
  • vidékiesség, lokálpatriotizmus
  • korlátoltság, elmaradottság, szűklátókörűség
  • (szaknyelvi): tájszó, tájnyelvi sajátság

sürög-forog

ige
  • forgolódik, jár-kel, sürgölődik, tesz-vesz, tevékenykedik, nyüzsög, tüsténkedik, buzgólkodik, munkálkodik, szorgoskodik, serít (tájnyelvi), sertepertél (bizalmas), söntörködik (tájnyelvi), kustorog (tájnyelvi), gyüszmékedik (tájnyelvi), sürr-forr (tájnyelvi) Sz: szaladgál, mint pók a falon (bizalmas)

tempó

főnév
  • ütem, taktus, vágás (szaknyelvi)
  • időmérték, ritmus
  • iram, iramat (régies), sebesség, gyorsaság, lendület, elán, nekibuzdulás, sietség, dinamizmus (idegen)
  • viselkedésmód, cselekvésmód, magatartás, szokás