munkaterület szinonimái

főnév
  • munkakör, tevékenységi kör
  • szektor (szaknyelvi), tárca (szaknyelvi), asztal (bizalmas)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

döbbenet

főnév
  • megdöbbenés, megrendülés, riadtság, rémület, konsternáció (idegen)

meghal

ige
  • elhuny, elhalálozik, exitál (szaknyelvi), elhal, halálát leli, megboldogul, elalszik, elszenderül, kiszenved, elmegy, eltávozik, elköltözik, életét veszti, meghalálozik (régies), kiterítik, felfordul (durva), meggebed (durva), elpatkol (durva), megdöglik (durva), kinyúlik (durva), kidől a sorból (bizalmas), bekrepál (szleng), megkrepál (szleng), megmurdel (szleng), kipurcan (szleng), kinyiffan (szleng), bekampecel (tájnyelvi), eltalpal (tájnyelvi), kihűl (tájnyelvi), megnyuvad (tájnyelvi), kiegyenesedik (tájnyelvi), megmered (tájnyelvi), betestál (tájnyelvi), elhal (tájnyelvi), elvégez (tájnyelvi) Sz: a barátok zsákjába jutott; a fekete bika a lábujjára hág; a halál fogára jut; a halál horgára akad; a hátára fektetik; a másvilágra költözik; Ábrahámra vicsorítja a fogát; alulról szagolja az ibolyát; ámen neki; átszenderül a másvilágra; az örök világosság fényeskedik neki; beadja a kulcsot (szleng); beadja a mennyország kulcsát; beadja az ipart (szleng); befejezi az életet; befejezi földi pályafutását; beleharap a halál kutyája; beszámol a bőrével; beteszi az ajtaját a halál; búcsút vesz az árnyékvilágtól; csizmáját üresen hagyja; csontjára hűl a bőre; elalszik a gyertyája; elalszik a világa; elalszik az Úrban; elalszik örökre; elejtette a kanalát; elejti a kiskést; eljön érte a Kaszás; elköltözik a másvilágra; elköltözik Ábrahám kebelébe; elköltözik az örök vadászmezőkre; elmegy Földvárra deszkát árulni (bizalmas); elmegy tormát ásni; elmegy vakondokországba; elmetszették a fonalát; elnyelte a horgot; elnyújtotta a bocskort; eloltják gyertyáját; elragadja a halál (választékos); elragadta a Szent Mihály lova; elrúgja a szeget; elszakad az élete fonala; eltávozik az élők sorából; elválik a kenyér héjától; feldobja a talpát (szleng); felkötik az állát; félreteszi a csákóját; felveszi a néhai nevet (bizalmas); férgeknek adja testét; fűbe harap (bizalmas); itt hagyja az árnyékvilágot; jobblétre szenderül; kákkot mond; karóra kerül az irhája; kiadja a lelkét; kidől a sorból; kifingott a kürtőn (durva); kifüstöl a Krisztus kéményén; kihúzták alóla a gyékényt; kikéri a levelét, kileheli a lelkét (választékos); kimúlik az árnyékvilágból (választékos); kiterítették a bőrét; kivette a csatot; koporsóba száll; körmöt rúg; lefújtak neki; lehunyja a szemét; lehunyja a szemét örökre (választékos); leköszön a hivatalról; lemond a házhelyről; leszalad a csillaga; leteszi a gondját; magához szólítja az Isten; marjára fekszik; megfőzték a torkásáját; megkönnyebbedik az ágya szalmája; megrúgta a Szent Mihály lova, soha ki nem gyógyul; megszűnik létezni; megtér atyáihoz (választékos); megtér őseihez (választékos); négy deszka közé teszik; nem eszik több lágy cipót; nem látja többet az Isten egét; örök álomba merül (választékos); örök nyugovóra tér (választékos); padlásra kerül a bőre; padra kerül a bőre; padra teszik a csizmáját; padra viszik a bőrét; papok erszényébe kerül; Pilátushoz megy vacsorára; Pilátusra vicsorítja a fogát; porba harap; ráhűl a bőr; rálép a csőszökör a lábára; sírba száll; szegre akasztják a csizmáját; testamentumot csinált; utoléri a vég; utolsót rúg; ütött az órája; vége lesz; végleg elhagyja övéit (választékos); végsőt lehel; visszaadja lelkét teremtőjének (választékos); viszatér a porba, amelyből vétetett
  • (harcban, erőszakos halállal): elpusztul, halálát leli, kimúlik, elesik, odavész, ottmarad Sz: otthagyja a fogát; fűbe harap (bizalmas)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a munkaterület szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

minisztertanács

főnév
  • kabinet, kormány, kormányzat

meghódít

ige
  • elfoglal, bevesz, birtokba vesz, megszerez, lerohan, leigáz, megszáll, gyarmatosít, megdönt
  • legyűr, lever, megver, felmorzsol (választékos), porrá zúz, szolgaságba dönt (választékos), rabigába dönt (választékos), leküzd
  • felülkerekedik, diadalmaskodik, legyőz, győzedelmeskedik, diadalt ül (választékos), úrrá lesz, véghezvisz (választékos), győzelmet arat (választékos)
  • megigéz, lenyűgöz, lebilincsel, elbűvöl, elbájol, elvarázsol, elkápráztat, elragad, megbabonáz, megejt, rabul ejt (választékos), elnyer (választékos), behálóz, foglyul ejt (választékos), megfőz (bizalmas), befűz (szleng)

megegyezik

ige
  • megállapodik, megalkuszik, kiegyezik, kompromisszumot köt, egyezséget köt, kongruál (idegen), konkordál (idegen), összebeszél Sz: a markába csap (valakinek); szegletre jön (valakivel); közös nevezőre jut (valakivel); szót ért (valakivel)
  • egyezik, megfelel, összevág, stimmel, azonos, találkozik, összeillik, kvadrál, egybeesik, egybevág, összhangban van, stimmel (bizalmas), passzol (bizalmas), klappol (bizalmas)
  • harmonizál

leroskad

ige
  • lerogy, alél, ájul, összeroskad, összeesik, összerogy, leszédül, lehanyatlik, ájuldoz, leroggyan, összenyaklik
  • ledől, összedől, leomlik

mostoha II.

főnév
  • mostohaanya, nevelőanya, mostohaszülő, nevelőszülő, másodanya (tájnyelvi), kismama (tájnyelvi), kisanya (tájnyelvi), vitrig (tájnyelvi)
  • mostohaapa, nevelőapa, mostohaszülő, nevelőszülő, kisapa (tájnyelvi), vitrig (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): mostohagyermek

nőtartás

főnév
  • tartásdíj

közfal

főnév
  • válaszfal, rekeszfal

körülmegy

ige
  • körüljár, körülutaz
  • végighalad

idegenforgalom

főnév
  • turizmus

kútfő

főnév
  • forrás
  • ok, kútforrás
  • forrásmű, forrásmunka, adatforrás

nyilallik

ige
  • hasogat, hasít, szúr, fáj, lüktet, szaggat, lipickel (tájnyelvi)
  • felvillan, támad, beugrik, felötlik

osztó I.

melléknév
  • disztributív (idegen), bontó, tagoló

dundi

melléknév
  • duci (bizalmas), kövér, kövérkés, pufók, dagadt, dagi, hájas, gömbölyded, tömzsi, köpcös, elhízott, tokás, pocakos, potrohos, duckó (tájnyelvi), dudori (tájnyelvi), molett, teltkarcsú, töltött galamb, telt, párnás, korpulens (idegen)

rizs

főnév
  • rizskása (tájnyelvi), törökköles (régies), kása, rizsa
  • (rizsa): beszéd, halandzsa, blabla

piszlicsáré

melléknév
  • (bizalmas): jelentéktelen, lényegtelen, piti (bizalmas), apró-cseprő, csip-csup
  • értéktelen

mustra

főnév
  • minta, áruminta, mintapéldány, mutatvány, mutatványdarab
  • szemle, ellenőrzés, szemrevételezés, vizsgálat, áttekintés
  • seregszemle, sorakozó, felvonulás

mindenekelőtt

határozószó
  • legelőször, elsősorban, kiváltképp
  • leginkább, legfőképp, főleg, főképp, mindenekfölött, különösképpen

nélkülözhetetlen

melléknév
  • pótolhatatlan, elengedhetetlen, létfontosságú, szükséges, alapvető, elemi, fontos, életbevágóan fontos, lényegi, lényeges, sarkalatos, funkcionális, múlhatatlan (régies), elkerülhetetlen, kikerülhetetlen, fő-fő, elsőrendű, kényszerű, velejáró

piál

ige
  • (szleng): iszik, iddogál, iszogat, kortyol, tütül (szleng), tütükél (szleng), tintázik (szleng), trinkel (szleng)
  • iszákoskodik, részegeskedik, kocsmázik

nagy II.

határozószó
  • igen, nagyon, nagymértékben

megkettőz

ige
  • kettőztet, megdupláz, megkétszerez, duplikál (idegen)

neveléstan

főnév
  • neveléstudomány, pedagógia (szaknyelvi)

pirongat

ige
  • korhol, fedd, dorgál, szid, arcáz (régies), hurrogat (tájnyelvi), porvál (tájnyelvi), szemére vet, szemrehányást tesz, megint, lehord (bizalmas), megró, rápirít