leroskad szinonimái

ige
  • lerogy, alél, ájul, összeroskad, összeesik, összerogy, leszédül, lehanyatlik, ájuldoz, leroggyan, összenyaklik
  • ledől, összedől, leomlik

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

hasadás

főnév
  • szakítás, szakadás, repedés, elválás, elkülönülés, szétválás, bomlás, szegregáció (szaknyelvi)
  • instabilitás (idegen)
  • repedés, szakadék, nyílás, hasadék, rés, hézag, vágás, törés, vicsor (tájnyelvi)

felegyenesedik, föle

ige
  • feláll, feltápászkodik, felkászálódik (bizalmas), felemelkedik, kihúzza magát, felkel, lábra áll, talpra áll, talpra ugrik, felszökik
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a leroskad szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

lefőz

ige
  • (bizalmas): felülmúl, legyőz, lepipál (bizalmas), túlszárnyal, megelőz, ráver, túltesz (valakin)
  • rászed, túljár az eszén, lepergel (tájnyelvi), tromfol (tájnyelvi)

korlátozott

melléknév
  • korlátolt, meghatározott, behatárolt, véges, megszorított
  • mérsékelt, csökkentett, csekély
  • részleges

koktél

főnév
  • keverék, egyveleg, kotyvalék (pejoratív)
  • fogadás, parti (bizalmas), koktélparti, összejövetel

kibír

ige
  • kiáll, túlél, tűr, eltűr, szupportál (régies), tolerál, átvészel, átesik, kivisel (tájnyelvi)
  • kihúzza (valameddig)
  • elvisel

leleplez

ige
  • fölfed
  • felavat
  • felgöngyölít, feltár, elárul, közzétesz, napvilágra hoz, lerántja a leplet (valamiről), fényt derít (valamire), kimutat, leálorcáz (régies), felplankol (idegen), detektál (idegen)

márkás

melléknév
  • kiváló, kitűnő, elsőrendű, szuper (bizalmas)(bizalmas)
  • védjegyzett, védjeggyel ellátott, cégéres (régies)

ügyintézés

főnév
  • ügykezelés, adminisztráció, ügyvitel
  • ténykedés

jótékony

melléknév
  • önzetlen, emberbaráti, humanitárius (választékos), nemes lelkű, karitatív (választékos), jóságos, kegyes (régies), adakozó, bőkezű, altruista (választékos), filantróp
  • irgalmas, könyörületes, emberséges, humánus
  • hasznos, hatékony, üdvös, előnyös, kedvező, egészséges, áldott (eső), ártalmatlan

jégeső

főnév
  • jégverés, jég, kőeső (tájnyelvi)

főnyeremény

főnév
  • fődíj
  • előny, nyereség, haszon

kapcsoló I.

melléknév
  • csatoló
  • összekötő, konjunktív (szaknyelvi), kopulatív (idegen)

meccs

főnév
  • mérkőzés, rangadó, találkozó, derbi, torna
  • erőpróba, verseny, küzdelem, összecsapás, viadal

megmarad

ige
  • gyökeret ver, letelepedik
  • vesztegel, megragad, időz
  • kitart, állhatatos marad, ragaszkodik
  • túlél, életben marad, kihever, meggyógyul
  • hátramarad, kimarad, fennmarad, visszamarad, megőrződik, hagyományozódik
  • a nyakán marad, rajta marad (valakin)

belevet

ige
  • beledob, belehajít, belevág, belecsap
  • (beleveti magát vmibe): beleugrik
  • beleül, belefekszik, beledobja magát
  • belefog, belevág

orientáció

főnév
  • irány, irányzat, irányvonal, közeledés
  • beállítottság
  • tájékozódás, eligazodás, iránykeresés

munkavállaló

főnév
  • dolgozó, alkalmazott, munkaerő, munkás

lesóz

ige
  • besóz, tartósít
  • (pofont): lekever (bizalmas), lekanyarít

ledorongol

ige
  • leteremt (bizalmas), leszid, kritizál (bizalmas), bírál, lehúz (bizalmas), lekap (bizalmas), lebunkóz, lecsepül, elhallgattat, letorkol

maga II.

határozószó
  • magában, önmagában, önmagára, magára, egyedül, egyes-egyedül, egymaga, egymagában, magányosan, egy szál maga, önnönmaga

mozaik

főnév
  • egyveleg, montázs
  • töredék, rész, részlet

levelezés

főnév
  • levélváltás, korrespondencia (régies)

kozmás

melléknév
  • odaégett, odakozmált, pörzsszagú (régies)
  • szerelmes

makulátlan

melléknév
  • tiszta, hótiszta, patyolattiszta, folttalan, hibátlan
  • feddhetetlen, becsületes, szeplőtlen (régies), ártatlan, erkölcsös, romlatlan, mocsoktalan, érintetlen, szűzies, gáncstalan, kifogástalan, tökéletes

munkálat

főnév
  • munka, művelet, operáció, elaborátum (idegen)