koalíció szinonimái

főnév
  • szövetség, tömb, egyesülés, társulás, együttműködés
  • kormánykoalíció

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

tülök

főnév
  • duda, kürt
  • (régies): szarv

kiütés

főnév
  • pörsenés, pattanás, fakadék (régies), kelevény (régies), mitesszer, hólyagocska, prurigó (szaknyelvi), papula (szaknyelvi), bibircsók, buborcsék (régies)
  • knock out (szaknyelvi), k. o. (szaknyelvi)
  • (régies): kirohanás, kirontás, kitörés
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a koalíció szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

kisegít

ige
  • kihúz, kivonszol, kivisz, kiemel, kivezet, kisegél (tájnyelvi), kiszabadít, kiment
  • felkarol, szót emel, támogat, gyámolít, pártfogol
  • segédkezik, segítséget nyújt
  • kölcsön ad

kavarog

ige
  • gomolyog, forog, örvénylik, kering, buzog, zubog
  • zavarog
  • (régies): mozog, repked, csavarog, kóvályog
  • (kavarog a gyomra): émelyeg
  • felendeledik (régies)
  • szédeleg, szédül

kánon

főnév
  • szabály, törvény, zsinórmérték, mérték, előírás
  • jogszabály

ily, ilyen

névmás
  • ily, efféle, effajta, ilyenféle, ilyenfajta, ilyesféle, ilyesforma, ilyenforma, ilyenszerű, ilyennemű, hasonló, ilyetén, ilyen szabású, ehhez hasonló

kiutasít

ige
  • kitilt, kitoloncol, relegál (régies), kizsuppol
  • kiküld, kitessékel, kizavar, kikerget, kiűz, kidob, kipenderít, kiebrudal, kihajít, kitoloncol, kiteszi a szűrét, ajtót mutat (valakinek), kitranszportál (régies)

kövérkés

melléknév
  • telt, molett, gömbölyded, telt idomú, párnás, dundi, duci (bizalmas), pufi (bizalmas), pufók (bizalmas)

tartózkodik

ige
  • időzik, van, marad, lakik, székel, állomásozik, táborozik, tanyázik, honol, él
  • (valamitől, valakitől): óvakodik, őrizkedik, vonakodik, lemond
  • távol marad, elzárkózik

hegycsuszamlás

főnév
  • hegyomlás, sziklaomlás, kőzetcsúszás, suvadás (szaknyelvi)

határsáv

főnév
  • határövezet, határzóna, határvidék, gyepű

étkezik

ige
  • eszik, táplálkozik, kosztol (bizalmas), fogyaszt, lakomázik, lakmározik, falatozik, eszeget, eddegél, majszol, kanalaz, bekebelez, tömi a majmot, zabál (szleng), kajál (szleng), kosztolódik (tájnyelvi)

híradó I.

melléknév
  • tudósító, értesítő, kikiáltó, hirdető, híresztelő
  • (szaknyelvi): híradós (század), távbeszélő (katona), távírász (katona), tyúkbeles (szleng), híres (szleng), prüntyögős (szleng), antennás (szleng)

közköltség

főnév
  • közadakozás

lecsúszott

melléknév
  • deklasszált (idegen), lezüllött
  • elszegényedett, levitézlett, tönkrement, snassz (bizalmas), kócipor (tájnyelvi)

alázatos

melléknév
  • megalázkodó, alázatoskodó, meghunyászkodó, szolgalelkű, behódoló, hajlongó, hajbókoló, jámbor, lakájtermészetű, szervilis (pejoratív), udvariaskodó
  • engedelmes, készséges, ragaszkodó, szerény, devotus (régies)
  • tiszteletteljes, tiszteletadó, tisztelettudó Sz: a maga árnyékának is köszön; meglapul, mint a jó tojó tyúk

meténg

főnév
  • télizöld, örökvirág, börvény (tájnyelvi)

megcáfolhatatlan

melléknév
  • megdönthetetlen, kétségbevonhatatlan, kétségtelen, biztos, szilárd, megalapozott, tagadhatatlan, vitathatatlan, megtámadhatatlan, elvitathatatlan, perdöntő, sérthetetlen, apodiktikus (szaknyelvi)

kockás

melléknév
  • négyzethálós, négyzetrácsos
  • pepita, sakktáblaszerű

kirakodik

ige
  • kirak, szétrak, kitesz, kipakol, kirámol, kirakoszik (tájnyelvi), kivonszolkodik (tájnyelvi)
  • kiürít

köhög

ige
  • köhécsel, köhint, krákog, kahácsol (régies), tusszikál (régies), tikácsol (tájnyelvi), kehel-kahol (tájnyelvi), cikákol (tájnyelvi)
  • göthösködik (tájnyelvi), bahol (tájnyelvi), butog (tájnyelvi), kahog (tájnyelvi), kehel (tájnyelvi), kohácsol (tájnyelvi), göthöl (tájnyelvi), krahint (tájnyelvi), ugat (durva)
  • (szleng): elárul, beszél, beköp, besúg, lebuktat (szleng), feldob (szleng)

megakad

ige
  • elakad, megreked, megfeneklik, beleakad, megszorul, beékelődik, megbénul
  • eldugul
  • megáll, leáll, megtorpan, megrekken (régies)
  • stagnál
  • belesül, belezavarodik, megbicsaklik, elcsuklik
  • fennakad, megütközik, megbotránkozik, kiakad (szleng)

koncentrál

ige
  • (tőkét): felhalmoz
  • összevon, tömörít, összegyűjt
  • összpontosít
  • sűrít, töményít, telít

kellet

ige
  • (kelleti magát): kacérkodik, mórikálja magát, riszálja magát, tetszeskedik (régies), kellemezteti magát (tájnyelvi)
  • kéreti magát
  • (árut) kínál

környék

főnév
  • környezet, körzet, tájék, táj, vidék, kerület, negyed, szomszédság, telep
  • határ, vidék

megbolondul

ige
  • megőrül, megzavarodik, megháborodik, becsavarodik (bizalmas), bedilizik (bizalmas), meghabarodik (tájnyelvi), megbomlik (választékos), meghibban, meggárgyul (tájnyelvi), megcsábul (tájnyelvi), megbódul (tájnyelvi), meghőbörödik (tájnyelvi), begolyózik (szleng), megbuggyan (szleng), bezsong (szleng), bepörög (szleng) Sz: belénmagot eszik; bomlik a sütnivalója; búcsút vesz az eszétől; elborul az elméje; elmegy az esze; elmennek neki hazulról; kificamodik az esze; lábaszárába szalad az esze; kifut az esze velőstül; megbomlik a kereke; megbomlik az esze; megbomlik az agya; megkapja a dilihoppot; megzavarodott, mint a macska a fiadzás után; moly ette meg a régi eszét; nadragulyát evett