köznapi szinonimái

melléknév
  • hétköznapi
  • mindennapi, mindennapos, szokásos, megszokott, közönséges, egyszerű, elcsépelt, sablonos, lapos, semmitmondó, szürke, prózai, szokványos

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

tér1

ige
  • kerül, fordul, kitér
  • megy, betér, bemegy
  • (tájnyelvi) (valakihez): szegődik, társul, csapódik

hazug

melléknév
  • hazudozó, hazudós, szavahitetlen, hazugó (tájnyelvi), macskaszalajtott (tájnyelvi), csempe (tájnyelvi), szavajátszó (régies), messziről jött (tájnyelvi), két nyelvet ért (régies) Sz: beillene vajdának a cigányok között; botlékony szájú; dézsmálni kell a szavait; elhagyta az országútját; félreállt a lőccsel; fillent regimentjében tisztet viselhet; fodor a haja, sík a szája; foltos szájú; füst árán szelet ád; szája se áll arra, hogy igazat mondjon; horgasan esik-e, vagy egyenesen; kenyere a hazugság; Krisztust is letagadná a keresztfáról; letagadná a napot az égről; olyan egyenes a beszéde, mint a kasza; sima a szája; sokat ráncigálják a mentéje ujját; szája sem áll arra, hogy igazat mond; tizedeld a szavait
  • álnok, csalárd, kétszínű, képmutató, csaló
  • színlelt, tettetett, megjátszott, őszintétlen, hiteltelen, hamis, koholt
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a köznapi szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

kömény

főnév
  • köménymag, konyhakömény, keménymag (tájnyelvi)

kigyúl, kigyullad

ige
  • felgyullad, felgyúl, fellángol, fellobban, lángra lobban, meggyullad, égni kezd, izzásba jön, tüzet fog, lobbot vet, lángba borul, tűzbe borul, lángot vet
  • világítani kezd
  • elpirul, kipirul, kipirosodik, elvörösödik
  • (régies) (háború): kirobban, kitör

kialszik

ige
  • kiég, kihuny, kihamvad, kilobban, ellobog, elalszik

jövetel

főnév
  • jövés, jövet, érkezés, közeledés
  • ádvent, úrjövetel (régies)
  • (tájnyelvi): jövő, jövendő, jövetelő (tájnyelvi)

következtetés

főnév
  • levezetés, indukció (szaknyelvi), dedukció (szaknyelvi), okoskodás, okfejtés, konklúzió, következmény, megállapítás

lefékez

ige
  • lelassít, megállít, megakaszt
  • mérsékel, csökkent, visszatart

toprongyos

melléknév
  • rongyos, topis (szleng), csóró (szleng), elhanyagolt, slampos, slendrián, vedlett, ütött-kopott, ágrólszakadt, ribancos (tájnyelvi)

idea

főnév
  • eszme, fogalom
  • gondolat, ötlet, elképzelés, elgondolás, tipp, sziporka, elmeszikra (régies), éca (bizalmas), écesz (szleng)
  • alapeszme, vezéreszme, teória
  • sejtelem

hozzászámít

ige
  • hozzásorol, hozzászámol, hozzávesz, odaszámít, ideszámít, odavesz, idevesz, odasorol, idesorol, hozzáad, hozzászámláz, belekalkulál
  • hozzátartozik, beleszámít

felkészülés, fölkész

főnév
  • előkészület, készülődés, hozzákészülés, összeszedelőzködés, nekigyürkőzés, alapozás, edzés, tréning, gyakorlás
  • anyaggyűjtés
  • tanulás

imbolyog

ige
  • támolyog, tántorog, ámolyog (tájnyelvi), dülöng, dülöngél, billeg, botorkál
  • hajladozik, himbálódzik, himbálózik, hánykolódik
  • (fény, árnyék): lebeg, ingadozik, ing, inog

lehorgonyoz

ige
  • horgonyt vet, kiköt, rögzít, lemacskáz (tájnyelvi)
  • megállapodik
  • letelepszik, megragad

macskajaj

főnév
  • másnaposság, zákányosság (tájnyelvi), borcsömör (tájnyelvi), katzenjammer (idegen)

átdolgozás

főnév
  • módosítás, változtatás, javítás, csiszolás, tökéletesítés, igazítás, felülvizsgálás, átnézés, átfogalmazás, átírás, átszövegezés, átalakítás, átgyúrás, modifikálás (szaknyelvi), korrekció
  • átültetés, színrevitel, adaptálás
  • változat, feldolgozás, átirat, variáció, adaptáció, parafrázis (idegen)

napraforgó

főnév
  • napvirág (tájnyelvi), kenyérbél (tájnyelvi), kenyérvirág (tájnyelvi), napraforduló, tányérvirág, tányérbélvirág (tájnyelvi), szotyola (tájnyelvi), galabárdi (tájnyelvi), tányérica (tájnyelvi), forgó (tájnyelvi), tányérrózsa (tájnyelvi)

megtántorodik

ige
  • meginog, megbotlik, meghederedik (tájnyelvi)
  • elbizonytalanodik, meginog, megtorpan, megrendül

közös I.

melléknév
  • kollektív, együttes, közösségi, társadalmi, szociális (idegen)
  • csoportos, társas
  • egyesült

főnév
  • kavics, kődarab, kövecs (régies)
  • terméskő, zúzottkő
  • kőpadló, hidegpadló
  • malomkő
  • sírkő
  • kőlap, kőtábla
  • drágakő, ékkő
  • (tájnyelvi): jégeső, kőeső (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): mennykő, villám

lámpaoszlop

főnév
  • kandeláber, kandelábertartó, lámpatartó, lámpavas

megsemmisül

ige
  • elpusztul, ledől, leomlik, romba dől
  • meghal, életét veszti, semmivé válik, elenyészik, odavesz, ottmarad
  • kihal
  • elég, elhamvad, tűz martalékává válik
  • elhasználódik, tönkremegy, elromlik, szétfoszlik
  • elillan, tovaszáll
  • elkedvetlenedik, kedvét veszti, összeomlik, csalódik, megtörik

kulacs

főnév
  • csutora, csobolyó (régies), gula (régies), klipiklapatórium (tájnyelvi), kotyogó (tájnyelvi), fagyurka (tájnyelvi)

kikiáltó

főnév
  • hirdető, kihirdető, rikkancs, hírhordó, hírvivő, bejelentő, előfutár, előhírnök, herold (régies), kajdász (régies)
  • (régies): hivatalnok, hivatali szolga, kisbíró (régies)

lázadó

melléknév, főnév
  • felkelő, ellenálló, forradalmár, zendülő, háborgó, pártütő, rebellis (régies), kontrabontos (régies), pártos (régies), kuruc (régies), inszurgens (régies)

megszűkít

ige
  • beszűkít, szűkebbé tesz, bevesz (valamiből), svájfol (bizalmas)
  • megszorít, korlátoz