mindamellett szinonimái

határozószó
  • mégis, mindazonáltal, ámbár, noha, azonban, de

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

vérbűn

főnév
  • (régies): gyilkosság, emberölés
  • vérfertőzés, incestus (szaknyelvi)

államminiszter

főnév
  • tárca nélküli miniszter
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a mindamellett szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

méltán

határozószó
  • jogosan, megérdemelten, érdemesen

megacéloz

ige
  • megedz, megkeményít, megerősít, megnádol (régies), szilárdít

mandulafenyő

főnév
  • ernyőfenyő, pínea, píniafenyő

lecsendesít

ige
  • lecsillapít, megnyugtat, kibékít, megbékít, elhallgattat, elcsitít, megfékez, megzaboláz, juhászít (régies), mitigál (régies), csíget (tájnyelvi), csihaszt (tájnyelvi), juház (tájnyelvi)
  • lehalkít

mesebeli

melléknév
  • fantasztikus, délibábos, mondabeli, mitikus, legendás
  • képzeletbeli, mesés, csodás, csodálatos

nagystílű

melléknév
  • nagyvonalú, nagyvilági, pompás, előkelősködő, klassz (szleng), menő (szleng), világi (szleng), látványos, fényűző, pazar, luxus

korzó

főnév
  • sétány, sétaút, sétálóutca, promenád (régies)

kondás

főnév
  • disznópásztor, kanász

hóeke

főnév
  • hókotró, hóeltakarító gép, hómaró

kötélhúzás

főnév
  • vetélkedés, versengés

nehézség

főnév
  • baj, bonyodalom, zavar, akadály, gát, korlát, akadályoztatás, fennakadás, buktató, bökkenő, zökkenő, árnyoldal, csigabiga (tájnyelvi), hiba, gond, probléma, gubanc (szleng), gáz (szleng), difi (bizalmas)
  • (tájnyelvi): nyavalya, nyavalyatörés (tájnyelvi), nehézkór (régies), guta (tájnyelvi)

odábbáll, odébbáll

ige
  • elmegy, eltávozik, meglóg (bizalmas), lopva távozik, elillan, ellopódzik, elrőföl (tájnyelvi), eltágul (tájnyelvi), eloldalpáloz (tájnyelvi), elneszel (tájnyelvi), kifarol (tájnyelvi), elpitlikel (tájnyelvi), elvaszanodik (tájnyelvi), lelécel (szleng), eliszkol, elszelel, elsompolyog, elsomfordál, elkotródik, eltakarodik, eltisztul, meglép (bizalmas), elhordja magát, lekopik (szleng)
  • elköltözik Sz: a távozás hímes mezejére lép (bizalmas); viszi az egyszeregyet; eltűnik a balfenéken; felszedi a fürjhálót; felszedi a sátorfáját; kereket old

dermedt

melléknév
  • fagyott, merev, meredt, megmerevedett, rideg, szilárd, kemény, mozdulatlan, rugalmatlan, gémberedett, élettelen, holt
  • rémült, meghökkent, kövült
  • öntudatlan, kábult, bódult, zsibbadt

redves

melléknév
  • korhadt, korhadó, reves (tájnyelvi), taplós, pudvás, rothadt
  • szuvas (fog), romlott, lyukas
  • (régies): kopott, hitvány, ócska, gyatra, silány, alávaló
  • (tájnyelvi): szennyes, szurtos
  • undorító, ronda, visszataszító

partvonal

főnév
  • partszegély, part, partvidék, tengerpart, tópart, folyópart
  • (szaknyelvi): oldalvonal, taccsvonal, taccs (bizalmas)

mindenekelőtt

határozószó
  • legelőször, elsősorban, kiváltképp
  • leginkább, legfőképp, főleg, főképp, mindenekfölött, különösképpen

mellé

névutó
  • közelébe, szomszédságába, hozzá, köréje
  • elé
  • pártjára, oldalára, támogatására, segítségére

munkatárs

főnév
  • kolléga, szaktárs, kartárs (régies), dolgozótárs, szaki (bizalmas)
  • partner, üzlettárs, társ
  • segítőtárs, asszisztens, famulus (bizalmas), samesz (bizalmas), fullajtár (bizalmas)
  • kutató, tudományos kutató

paraszt II.

melléknév
  • paraszti, falusi, vidéki
  • (durva): bugris, mucsai (durva), bárdolatlan, faragatlan, durva, goromba, parlagi
  • (tájnyelvi): dísztelen, díszítetlen, mázolatlan, festetlen

módfelett

határozószó
  • nagyon, rendkívül, nagymértékben, roppantmód, szerfölött, túlzottan, fölötte, végtelenül, felettébb, iszonyatosan, szörnyen, borzasztóan, mérhetetlenül

megbolondul

ige
  • megőrül, megzavarodik, megháborodik, becsavarodik (bizalmas), bedilizik (bizalmas), meghabarodik (tájnyelvi), megbomlik (választékos), meghibban, meggárgyul (tájnyelvi), megcsábul (tájnyelvi), megbódul (tájnyelvi), meghőbörödik (tájnyelvi), begolyózik (szleng), megbuggyan (szleng), bezsong (szleng), bepörög (szleng) Sz: belénmagot eszik; bomlik a sütnivalója; búcsút vesz az eszétől; elborul az elméje; elmegy az esze; elmennek neki hazulról; kificamodik az esze; lábaszárába szalad az esze; kifut az esze velőstül; megbomlik a kereke; megbomlik az esze; megbomlik az agya; megkapja a dilihoppot; megzavarodott, mint a macska a fiadzás után; moly ette meg a régi eszét; nadragulyát evett

művészet

főnév
  • ars (régies), art (idegen), kunszt
  • hozzáértés, ügyesség, készség

parti1

melléknév
  • partmenti, vízparti