mindamellett szinonimái
határozószó
- mégis, mindazonáltal, ámbár, noha, azonban, de
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
fenség
főnév
- fenségesség, méltóság, ünnepélyesség, nagyszerűség, magasztosság, fennköltség
- (megszólításként is): felség, uralkodó
- őfelsége, őfensége
hodály
főnév
- juhakol, birkaistálló, akol, karám
- pajta, istálló, ól
- (bizalmas): terem, hangár, csarnok
lecsendesít
ige
- lecsillapít, megnyugtat, kibékít, megbékít, elhallgattat, elcsitít, megfékez, megzaboláz, juhászít (régies), mitigál (régies), csíget (tájnyelvi), csihaszt (tájnyelvi), juház (tájnyelvi)
- lehalkít
mesebeli
melléknév
- fantasztikus, délibábos, mondabeli, mitikus, legendás
- képzeletbeli, mesés, csodás, csodálatos
nagystílű
melléknév
- nagyvonalú, nagyvilági, pompás, előkelősködő, klassz (szleng), menő (szleng), világi (szleng), látványos, fényűző, pazar, luxus
nehézség
főnév
- baj, bonyodalom, zavar, akadály, gát, korlát, akadályoztatás, fennakadás, buktató, bökkenő, zökkenő, árnyoldal, csigabiga (tájnyelvi), hiba, gond, probléma, gubanc (szleng), gáz (szleng), difi (bizalmas)
- (tájnyelvi): nyavalya, nyavalyatörés (tájnyelvi), nehézkór (régies), guta (tájnyelvi)
odábbáll, odébbáll
ige
- elmegy, eltávozik, meglóg (bizalmas), lopva távozik, elillan, ellopódzik, elrőföl (tájnyelvi), eltágul (tájnyelvi), eloldalpáloz (tájnyelvi), elneszel (tájnyelvi), kifarol (tájnyelvi), elpitlikel (tájnyelvi), elvaszanodik (tájnyelvi), lelécel (szleng), eliszkol, elszelel, elsompolyog, elsomfordál, elkotródik, eltakarodik, eltisztul, meglép (bizalmas), elhordja magát, lekopik (szleng)
- elköltözik Sz: a távozás hímes mezejére lép (bizalmas); viszi az egyszeregyet; eltűnik a balfenéken; felszedi a fürjhálót; felszedi a sátorfáját; kereket old
dermedt
melléknév
- fagyott, merev, meredt, megmerevedett, rideg, szilárd, kemény, mozdulatlan, rugalmatlan, gémberedett, élettelen, holt
- rémült, meghökkent, kövült
- öntudatlan, kábult, bódult, zsibbadt
redves
melléknév
- korhadt, korhadó, reves (tájnyelvi), taplós, pudvás, rothadt
- szuvas (fog), romlott, lyukas
- (régies): kopott, hitvány, ócska, gyatra, silány, alávaló
- (tájnyelvi): szennyes, szurtos
- undorító, ronda, visszataszító
partvonal
főnév
- partszegély, part, partvidék, tengerpart, tópart, folyópart
- (szaknyelvi): oldalvonal, taccsvonal, taccs (bizalmas)
mindenekelőtt
határozószó
- legelőször, elsősorban, kiváltképp
- leginkább, legfőképp, főleg, főképp, mindenekfölött, különösképpen
mellé
névutó
- közelébe, szomszédságába, hozzá, köréje
- elé
- pártjára, oldalára, támogatására, segítségére
munkatárs
főnév
- kolléga, szaktárs, kartárs (régies), dolgozótárs, szaki (bizalmas)
- partner, üzlettárs, társ
- segítőtárs, asszisztens, famulus (bizalmas), samesz (bizalmas), fullajtár (bizalmas)
- kutató, tudományos kutató
paraszt II.
melléknév
- paraszti, falusi, vidéki
- (durva): bugris, mucsai (durva), bárdolatlan, faragatlan, durva, goromba, parlagi
- (tájnyelvi): dísztelen, díszítetlen, mázolatlan, festetlen
módfelett
határozószó
- nagyon, rendkívül, nagymértékben, roppantmód, szerfölött, túlzottan, fölötte, végtelenül, felettébb, iszonyatosan, szörnyen, borzasztóan, mérhetetlenül
megbolondul
ige
- megőrül, megzavarodik, megháborodik, becsavarodik (bizalmas), bedilizik (bizalmas), meghabarodik (tájnyelvi), megbomlik (választékos), meghibban, meggárgyul (tájnyelvi), megcsábul (tájnyelvi), megbódul (tájnyelvi), meghőbörödik (tájnyelvi), begolyózik (szleng), megbuggyan (szleng), bezsong (szleng), bepörög (szleng) Sz: belénmagot eszik; bomlik a sütnivalója; búcsút vesz az eszétől; elborul az elméje; elmegy az esze; elmennek neki hazulról; kificamodik az esze; lábaszárába szalad az esze; kifut az esze velőstül; megbomlik a kereke; megbomlik az esze; megbomlik az agya; megkapja a dilihoppot; megzavarodott, mint a macska a fiadzás után; moly ette meg a régi eszét; nadragulyát evett