mendemonda szinonimái

főnév
  • pletyka, pletykálkodás, trécselés, fecsegés, szóbeszéd, fáma, dajkamese, mesebeszéd, hallomás, csevegés, koholmány, valótlanság, agyszülemény, duma (szleng), költemény, álhír

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

hangfogó II.

főnév
  • szordínó (választékos)

pép

főnév
  • habarcs (régies), massza, paszta, sűrítmény
  • pempő, kása, kulimász, püré
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a mendemonda szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

megszépül

ige
  • kivirul, kivirágzik, kifejlődik, kikupál (tájnyelvi)

majmol

ige
  • (pejoratív): utánoz, mímel, utánacsinál, imitál, megjátszik, másol, kopíroz (bizalmas), szajkóz (bizalmas)

logika

főnév
  • összefüggés, ésszerűség, törvényszerűség
  • gondolkodásmód
  • észtan (régies)

külügyminiszter

főnév
  • külügyér (régies)

megvizsgál

ige
  • tesztel, vizsgál, átvizsgál, kivizsgál, megszemlél, szemrevételez, szemügyre vesz, felülvizsgál, felülbírál, revideál, kifürkész, tanulmányoz, megegzaminál (régies), megmustrál (tájnyelvi), megszemel (tájnyelvi), megvizitál (tájnyelvi)
  • rovancsol (szaknyelvi)

mozzanat

főnév
  • részlet, rész, elem, momentum, szakasz, fázis
  • körülmény, tényező, epizód

kohászat

főnév
  • kohóipar, metallurgia (szaknyelvi)

kitörés

főnév
  • kinyomulás, kiáradás, kirontás, kirohanás, roham, támadás, kizajlás (idegen)
  • kirobbanás, felrobbanás, feltörés (gejzíré), szétrepedés, dübörgés, morajlás, explózió (idegen), explodálás (idegen)
  • indulatkitörés, dühkitörés, dühroham, felfortyanás, kifakadás, kirobbanás, kirohanás, erupció (idegen), őrjöngés, jajdítás (régies), önkívület, dili, hisztéria, paroxizmus (szaknyelvi)
  • felharsanás (nevetésé)

henye

melléknév
  • henyélő, lusta, tunya, tohonya, semmittevő, rest, tétlen, haszontalan, mihaszna, semmirekellő, naplopó, penye (tájnyelvi), vaszka (tájnyelvi), here
  • (megnyilatkozás, magatartás): odavetett, felületes, semmitmondó, nyegle
  • (életforma): haszontalan, semmittevő, munkátlan, dologtalan

kórokozó

főnév
  • baktérium, bacilus, baci (bizalmas), vírus, patogén (szaknyelvi), kórcsíra (régies)

műkereskedő

főnév
  • régiségkereskedő, becsüs
  • antikvárius (idegen)

nyakleves

főnév
  • (bizalmas): pofon, pofás (bizalmas), arculcsapás, tasli (bizalmas), nyakonütés, nyakoncsapás, frász (bizalmas), füles, laska, csárdás (bizalmas), flemm (szleng), maflás (szleng), átszálló (szleng)

csóvál

ige
  • lóbál, forgat, ingat, lenget, lógáz, mozgat, lebegtet, csandargat (tájnyelvi), csávingat (tájnyelvi), csór (tájnyelvi), kadargat (tájnyelvi), riszál (régies)

rádióközvetítés

főnév
  • rádióadás, közvetítés, adás, rádióriport, riport, műsor

padlástér

főnév
  • manzárd, tetőtér, tetőemelet

menetdíj

főnév
  • viteldíj, fuvardíj, taksa (régies)

megsimogat

ige
  • megcirógat, megcirókáz (tájnyelvi), megsíkogat (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): megver, elpüföl (bizalmas), elpáhol (bizalmas), eltángál (bizalmas)

miszerint

kötőszó
  • hogy

összetart

ige
  • összefog, egybetart, egybefog
  • egy húron pendül, egy követ fúj (valakivel), együttműködik, egyetért
  • konvergál (szaknyelvi)(szaknyelvi)

mérővessző

főnév
  • mérőrúd, colstok (szaknyelvi)

maradvány

főnév
  • csonk, csökevény
  • rom, düledék (választékos), omladék
  • maradék, hulladék, reliktum (idegen)
  • utód, ivadék, leszármazott, sarj (választékos)
  • többlet, fölösleg, szaldó (szaknyelvi)
  • reziduum (szaknyelvi)
  • ősmaradvány, kövület (szaknyelvi), fosszília

mord

melléknév
  • (választékos): komor, sötét, rosszkedvű, borús, gyászos, búvalbélelt, barátságtalan, rideg, mogorva, morcos, morc, marcona, morózus, harapós, haragos, mérges

őz

főnév
  • őzike, bambi (bizalmas), őzgida, villás