megkártyáz szinonimái

ige
  • elér, elintéz, megold, összehoz (bizalmas), megfirkál (szleng), kibuliz (szleng), megvariál (szleng)
  • (bizalmas): megkockáztat, veszélyeztet, reszkíroz (bizalmas)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

átél

ige
  • végigél, keresztülél, megtapasztal, végigszenved, átmegy (valamin), keresztülmegy (valamin), átesik
  • kiáll, átvészel, kibír, eltűr, elvisel
  • átérez, azonosul, beleéli magát

radíroz

ige
  • töröl, kidörzsöl, kiradíroz, kigumiz (tájnyelvi)
  • megsemmisít, eltüntet, leradíroz
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a megkártyáz szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

megcsóvál

ige
  • ide-oda mozgat, lenget, meglóbál
  • (tájnyelvi): meghintáztat

lehűl

ige
  • kihűl, lehűsül (tájnyelvi), lehűtőzik (tájnyelvi), meghülemedik (tájnyelvi), hülepedik (tájnyelvi), elszigorodik (tájnyelvi)
  • megnyugszik, lecsendesedik, lehiggad, lecsillapodik, lecsillapszik(szleng)(szleng)

leander, leánder

főnév
  • babérrózsa, rózsaborostyán, oleander (idegen)

kotor

ige
  • kikapar, túr, mélyít, váj
  • söpör, félretol
  • kutat, kotorászik, turkál, matat, kapirgál

meggyullad

ige
  • meggyúl, kigyullad, felgyullad, belobban, fellobban, gyappan (tájnyelvi), meglobban (tájnyelvi), tüzet fog, lobot vet, lángra kap, lángra lobban, belekap a láng, lángba borul
  • kigyullad, felgyúl
  • (bizalmas): megsül, megég, melege van, csorog róla a víz (bizalmas)

melléképület

főnév
  • oldalépület, toldaléképület, szárnyépület

visszamond

ige
  • megismétel, utánoz
  • visszapletykál, besúg (bizalmas)
  • visszavon, lemond, visszaszív (bizalmas), eláll (valamitől)(valami mellett)

kiigazítás

főnév
  • helyesbítés, helyreigazítás, korrekció, megigazítás, igazítás
  • renoválás, javítás, kijavítás, megfoltozás, rendbehozás

kicsordul

melléknév
  • túlcsordul, kiömlik, kifolyik, túlfolyik
  • kibuggyan, kiserken

hál

ige
  • alszik, megszáll, éjszakázik, fekszik, nyugszik, meghál
  • (valakivel): összefekszik, közösül

kipurcan

ige
  • (szleng): tönkremegy, elromlik, meghibásodik, lerobban (szleng), tropára megy (szleng), bekrepál (szleng), bemondja az unalmast (szleng), kifingik (szleng)
  • (szleng): kifárad, kimerül, elerőtlenedik, elgyengül, kitikkad (bizalmas), kikészül

menny

főnév
  • mennyország, paradicsom, túlvilág
  • másvilág
  • üdvösség
  • (választékos): boldogság, gyönyörűség, gyönyör
  • ég, égbolt, égboltozat
  • világűr, világegyetem, mindenség, éter
  • mennybolt

munkafolyamat

főnév
  • művelet, technológia, kivitelezés

ceremónia

főnév
  • szertartás, ünnepség, ünnepély, pompa, hókusz-pókusz (bizalmas), parádé
  • szertartásosság, formaság, formalitás, külsőség, körülményesség, körülményeskedés, teketória, cirkusz, felhajtás

petárda

főnév
  • rakéta, tűzkígyó (régies), kígyóröppentyű (régies)

orientálódik

ige
  • tájékozódik, körülnéz, ismerkedik (valamivel)
  • igazodik (valamihez), irányul (valamerre)

megkeresztel

ige
  • keresztvíz alá tart, elkeresztel
  • elnevez, nevet ad

megbízott I.

melléknév
  • ügyvivő, ügyvezető, kinevezett, meghatalmazott, felhatalmazott, bizományos (régies), illetékes, jogosult

megszüntetés

főnév
  • beszüntetés, megsemmisítés, eltörlés, eloszlatás, berekesztés, lezárás
  • érvénytelenítés, hatálytalanítás, hatályon kívül helyezés
  • orvoslás

olt1

ige
  • megszüntet
  • csillapít, enyhít, csendesít, mérsékel, csökkent, gyengít, tompít

megmutat

ige
  • rámutat, látni enged, szem elé tár, bemutat, prezentál
  • szemléltet, ábrázol, kiállít, érzékeltet, megismertet
  • jelez, kimutat
  • feltár, fölfed, kitakar, bemutat, kinyilvánít
  • nyilvánvalóvá tesz, bebizonyít
  • fitogtat, csillogtat

lelkipásztorkodás

főnév
  • lelkipásztorság, pasztorálás (idegen), pasztoráció, misszió
  • hitoktatás
  • hittérítés

megvalósíthatatlan

melléknév
  • kivihetetlen, keresztülvihetetlen, elképzelhetetlen, utópisztikus, lehetetlen, illuzórikus, impraktikábilis (idegen), elérhetetlen, halva született, életképtelen, irreális, képtelen

orcátlan

melléknév
  • szemtelen, pimasz, illetlen, arrogáns, neveletlen
  • tolakodó, vakmerő
  • (régies): szégyentelen, szemérmetlen, erkölcstelen