megfékez szinonimái

ige
  • megzaboláz, megrendszabályoz, ártalmatlanná tesz, leküzd, úrrá lesz (valamin), erőt vesz (valamin), megszelídít, lecsillapít, lecsendesít, pacifikál (idegen), kordában tart, leigáz, féken tart, erőt vesz Sz: zabolán hordoz; rakoncára fog
  • (tüzet): elolt, elfojt, lokalizál (szaknyelvi), megállít
  • (lázadást): eltipor, letör, leszerel, visszaver, visszaszorít, elnyom, útját állja

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

csepül

ige
  • szid, ócsárol, leszól, bírál, kritizál, pocskondiáz, lekicsinyel, lebecsül, becsmérel, fitymál, gyaláz, szapul
  • (tájnyelvi): ver, üt, csépel, páhol, eltángál, elpáhol, elfenekel

nagymise

főnév
  • énekes mise, szagosmise (tájnyelvi), öregmise (tájnyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a megfékez szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

másolópapír

főnév
  • fénymásolópapír
  • indigó, átírópapír, karbonpapír
  • kopírpapír (régies), pauszpapír, kopírozó (tájnyelvi)

leander, leánder

főnév
  • babérrózsa, rózsaborostyán, oleander (idegen)

lábas, lábos

főnév
  • főzőedény, serpenyő, kasztrol (tájnyelvi)
  • edény

komputáció

főnév
  • számítás, számvetés, számolás

megbuktat

ige
  • elbuktat, elvág (bizalmas), meghúz (bizalmas), elhúz, elránt (bizalmas), elhasaltat (bizalmas), elnyír (bizalmas), elzúgat (bizalmas), megvág (bizalmas), kirúg (bizalmas), bevonja a betétlapját (tréfás), visszatapsol (tréfás)
  • meghiúsít, csődbe juttat, csődbe visz
  • leszavaz, megdönt, lemondat, letaszít, detronizál (szaknyelvi), elmozdít, kigolyóz, kiüt
  • (tájnyelvi): alábuktat, megmerít

megszökik

ige
  • elmenekül, odábbáll, ellopózik, eltűnik, cserbenhagy, angolosan távozik, elpárolog, elszivárog (szleng), eloson, meglép (bizalmas), megpucol (szleng), megugrik (bizalmas), meglóg (bizalmas), lelécel (szleng), elhúz (szleng), megpattan (szleng), télakol (szleng)
  • disszidál, dezertál, dobbant (szleng)
  • elbujdosik, bujdosásnak adja fejét Sz: az ajtó sarkától vesz búcsút; beadja a kanalat; búcsút mond a kapufélfának; egérutat vesz; égve hagyja a mécset; eladta a szőlőföldet; elhúzza a csíkot (szleng); elteszi a riszát; elteszi a kapcát; elviszi a lépet; hozzálát, hogy merre van a kerékvágás; káposztát eszik; kereket old; megrúgja a gyöpöt; nyúlpasszust vált; olajra lép (szleng); pléhre megy; szélről köti a derest; útifüvet köt a talpára
  • kibújik (valami alól)
  • elfolyik, kifolyik
  • elillan

viháncol

ige
  • hancúrozik, féktelenkedik, rendetlenkedik, rajcsúrozik, ugrándozik, ugrabugrál, zajoskodik
  • (bizalmas): szerelmeskedik, hetyeg (bizalmas)
  • nyerít (pejoratív), nyihog

kibújik

ige
  • kinő, kicsírázik, kikel, kifakad, kihajt
  • előbújik, kibukkan, kijön, kimozdul, kikászálódik, kikecmereg, kivergődik, kivackolódik (tájnyelvi)
  • kihúzza magát (valami alól), kisiklik, megkerül, kitér (valami elől), kivonja magát, elhárít
  • bliccel (bizalmas)

készséges

melléknév
  • segítőkész, szolgálatkész, előzékeny, udvarias, figyelmes, szívélyes, szíves, kész, jóakaratú, hajlandó, gondos, szófogadó, hűséges, alázatos, barátságos, baráti, engedelmes, kötelességtudó, gáláns, lovagias, engedékeny, kuláns (régies)

gyürkőzik

ige
  • készül (valamire), nekikészül, nekilát, tűrődzik (régies)

kikel

ige
  • felkel, kimászik
  • kisarjad, sarjad, előbújik, kibújik, kicsírázik, kihajt, kizöldül, rügyezik, bimbózik, fakad, zsendül, kipezsdül (tájnyelvi)
  • (valaki, valami ellen): felhördül, felfortyan, kitör, dühbe gurul, kifakad, kirohan

megvénül

ige
  • megöregszik, megőszül, megvénhedik (régies), elagg (választékos), megaggik (régies), megaggul (régies), megkorosodik, megidősödik, megtörődik

módjával

határozószó
  • mértékkel, mértékletesen, móddal (tájnyelvi), csínján, takarékosan, képesleg (tájnyelvi), képesint (tájnyelvi)

buksi I.

melléknév
  • nagyfejű, boglyas
  • (tájnyelvi): ostoba, együgyű, buta, bamba, oktalan, balga, dőre
  • (tájnyelvi): konok, önfejű, akaratos, csökönyös

patak

főnév
  • folyócska (bizalmas), csergeteg (régies), séd (tájnyelvi), sió (régies), csörge (régies), vízfolyás, folyás (régies), folyány (régies), csorgó (tájnyelvi)
  • zúgó (tájnyelvi), zuhatag

odavág

ige
  • nekivág, hozzávág, rácsap, nekilök, levág, odaken (bizalmas), odamázol (szleng), lecsap, sutba vág
  • odaüt, odasújt (választékos), odateremt, odacsap, odasóz (bizalmas), odarittyent (tájnyelvi), odakuttyant (tájnyelvi)
  • odamond, visszavág, ízibe megfelel (valakinek), csipdes (bizalmas)(bizalmas)
  • (tájnyelvi): odakacsint, odanéz

megfenyít

ige
  • megbüntet, megabriktol (tájnyelvi), megver, megkásztigál (régies), megikkant (tájnyelvi), büntet, elpáhol, elfenekel, elagyabugyál, eltángál, megfedd, megró, megdorgál, megszid, megpirongat, korhol
  • megfegyelmez, megreguláz, ráncba szed

mártírhalál

főnév
  • vértanúhalál, mártíromság, mártírium (idegen)

megnyújt

ige
  • meghosszabbít, prolongál, megtold, kiegészít, nagyobbít
  • hozzáad
  • kiemel, hangsúlyoz, nyomatékosít
  • (tájnyelvi): elver, megver

nyüzsög

ige
  • hemzseg, pezseg (régies), zsibong, zsibog, tolong, bizseg (tájnyelvi), felbolydul (választékos), mozgolódik, sür-forr (régies), sürög-forog, izeg-mozog, bozsog (tájnyelvi), lozsog (tájnyelvi), rezseg (tájnyelvi), sűrít (tájnyelvi), kangyállik (tájnyelvi) Sz: szaladgál, mint pók a falon
  • özönlik, rajzik
  • előfordul (tömegesen)
  • nyüzsgölődik (pejoratív), feltűnősködik, fontoskodik, buzgólkodik, forgolódik (valaki körül), lábatlankodik(valamitől)

meghibásodik

ige
  • elromlik, megrongálódik, tönkremegy, felmondja a szolgálatot, bedöglik (bizalmas), meghibál (tájnyelvi), lerobban (szleng), bekrepál (szleng), tropára megy (szleng), kipurcan (szleng),
  • (tájnyelvi): megzavarodik, megbolondul, megőrül, megtébolyodik, megháborodik, meghibban, meggárgyul (tájnyelvi), bedilizik (bizalmas)
  • (tájnyelvi): megnyomorodik, megrokkan, megbénul

lefölöz

ige
  • megszed, leszed, levesz, összegyűjt, leszínel (tájnyelvi)

megrökönyödik

ige
  • elképed, megdöbben, megütközik, odavan, megijed, megriad, megrémül, megszeppen, meghökken
  • (tájnyelvi): befülled, bepállik

odaragaszt

ige
  • odarögzít, odaerősít, odaköt, odabiggyeszt, összeilleszt, ráragaszt, beragaszt, egybeforraszt