mártírhalál szinonimái

főnév
  • vértanúhalál, mártíromság, mártírium (idegen)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

marhaság

főnév
  • hülyeség, ostobaság, bolondság, butaság, zöldség (bizalmas), sületlenség, zagyvaság, badarság, balgaság, őrültség, képtelenség, dőreség, ökörség (durva), szamárság, csacsiság, baromság (durva), állatság (durva)
  • tréfa, vicc, hülyéskedés

csoszog

ige
  • cammog, slattyog (bizalmas), botorkál, botladozik, húzza a lábát, vánszorog, totyog, bandukol, taslog (tájnyelvi), csötönöz (tájnyelvi), koszorog (tájnyelvi), csosztat (tájnyelvi), csoszrog (tájnyelvi), csöszög (tájnyelvi), sifitel (tájnyelvi), krasnyog (tájnyelvi), csetlik-botlik
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a mártírhalál szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

ige
  • tüzel, lövöldöz, lődöz, durrant
  • (várat): ostromol, ágyúz
  • (íjjal) nyilaz
  • (folyadék): lövell, kilő, spriccel (bizalmas)
  • (állatot): elejt, leterít, megöl
  • (gólt) rúg
  • (szleng): közösül, szeretkezik, koitál (idegen)
  • (szleng): (kábítószert) befecskendez, felnyom

kullancs

főnév
  • atka, óvantag (tájnyelvi), cék (tájnyelvi), csiglanc (tájnyelvi), ragadály (tájnyelvi)
  • (személy): pióca (szleng)
  • középhátvéd, stopper (bizalmas)

középcsatár

főnév
  • center (régies), kilences, támadó

kiszakad

ige
  • kireped, kilyukad, kihasad, felfeslik, kifoszlik, kipersed (tájnyelvi)
  • (növény): kitépődik
  • elkerül, kikerül, kiválik, távolba szakad
  • (érzelem): előtör, kitör

makrokozmosz

főnév
  • (szaknyelvi): világegyetem, univerzum, kozmosz, világmindenség, mindenség

megkedvel

ige
  • megbarátkozik, megszeret, kedvet kap (valamire), összemelegedik, beleszédül (bizalmas), beletőked (tájnyelvi), barátságot köt, közelkerül, összejön (valakivel) (bizalmas), rájön valaminek az ízére

végső

melléknév
  • utolsó, legutolsó, leghátsó, sereghajtó
  • befejező, záró
  • végleges
  • maradék, még meglevő

képtár

főnév
  • galéria, képcsarnok, képterem (régies), kiállítóterem, műcsarnok, pinakotéka (idegen), képzőművészeti múzeum
  • képgyűjtemény, képarchívum, műgyűjtemény, műtárlat, képkiállítás

kazal

főnév
  • rakás
  • halom, csomó
  • asztag, boglya, petrence

grafológia

főnév
  • íráselemzés, íráselmélet

kever

ige
  • kavar, kutyul, forgat, habar, miskulál (tájnyelvi), kevercel (tájnyelvi), kütyül (tájnyelvi)
  • vegyít, elegyít, egyvelez (régies), mixel, zagyvál, házasít (bizalmas)
  • amalgámoz (idegen)
  • összekuszál, összezavar
  • (valamibe): sodor, juttat, belevisz

megneszel

ige
  • (tájnyelvi): megérez, meghall, észrevesz, kifürkész, kimatat (tájnyelvi), kiszagol (bizalmas), megszimatol, megsejt, megorront, megnesszent (tájnyelvi)
  • megtud, ráérez, rájön

mentőállomás

főnév
  • segélyhely, elsősegélyhely, elsősegély-állomás

bohó

melléknév
  • bohókás, bolondos, csapongó, csacska, csintalan, játékos, játszi, mókás, tréfás, pajkos, ugribugri, bolyhó (tájnyelvi), bolyókás (tájnyelvi), golyhó (régies), gyermeteg

összhatás

főnév
  • összbenyomás, összkép

nüansz

főnév
  • árnyalat, színárnyalat, hangárnyalat
  • eltérés, különbség

máshogyan

határozószó
  • másképpen, másképp, másként, eltérően, különbözően, máskülönben, másformán, alias (idegen), aliter (idegen)

logika

főnév
  • összefüggés, ésszerűség, törvényszerűség
  • gondolkodásmód
  • észtan (régies)

megfenyeget

ige
  • fenyegetődzik, ráijeszt, ráförmed, rámordul, ráröffen (tájnyelvi), ráripakodik, ráordít, rákiabál, rárivall (választékos), rátámad

nevezetesen

határozószó
  • úgymint, mégpedig, név szerint
  • főképp, kivált, elsősorban

megad

ige
  • juttat, nyújt, szolgáltat
  • megítél, megszavaz
  • engedélyez, megenged
  • megfizet, visszafizet, kifizet, megtérít, törleszt, visszaad
  • (információt): feltüntet, megállapít, közöl
  • (megadja magát): behódol, meghódol, felad (harcot)
  • (feladatot): meghatároz, előír, megszab

különálló

melléknév
  • elkülönülő, elkülönített, elválasztott, elszigetelt, elkülönült, önálló, külön, szeparált, izolált, szétválasztott, leválasztott, magányos, egyedülálló
  • független, autonóm

meghatalmazott

főnév, melléknév
  • megbízott, kiküldött, képviselő, kirendelt, feljogosított, jogosult, felhatalmazott, illetékes, ügyvivő, közbenjáró, küldött, követ (választékos), teljhatalmú (választékos), teljhatalmazott (régies), prokurátor (régies), mandatárius (idegen), kinevezett, autentikus

növényevő

melléknév
  • vegetáriánus, vegetárius (régies), vega (bizalmas), vedzsi (bizalmas), kecske (tréfás)
  • fűevő, fitofág (szaknyelvi)