lefölöz szinonimái

ige
  • megszed, leszed, levesz, összegyűjt, leszínel (tájnyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

harsány

melléknév
  • harsogó, hangos, erős, eget verő, zengő, csengő, érces, dörgő, átható, éles, hallatos (régies), sztentori (régies), falrengető, fülsiketítő, fülhasogató, fülsértő, hars (régies)
  • zajos, lármás, zsivajgó, hangoskodó, nagyhangú, féktelen, viháncoló, feltűnő
  • ragyogó, élénk, rikító, csiricsáré (pejoratív)

megragadó

melléknév
  • ellenállhatatlan, vonzó, rokonszenves, elragadó, elbájoló, elbűvölő, csábító, szuggesztív, lenyűgöző, érdekes, érdekfeszítő, izgalmas, feltűnő, lélegzetelállító, lebilincselő
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a lefölöz szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

kvalifikál

ige
  • képesít
  • minősít, osztályoz, rangsorol, kategorizál

kivirágzik

ige
  • kinyílik, kivirít, kivirul, virágba borul, kifeslik, szirmot bont
  • kivirul, megszépül
  • kibontakozik, kifejlődik

kisolló

melléknév
  • körömolló, körömvágó olló, bőrvágó olló, manikűrolló

kérdéses

melléknév
  • kétséges, bizonytalan, vitatható, kérdőjeles, megkérdőjelezhető, problematikus, kétes, eldöntetlen, megoldatlan, megfejtetlen, ismeretlen
  • ingatag, félremagyarázható, pontatlan
  • említett, tárgyalt, szóban forgó

latyak

főnév
  • sár, pocsolya, lucsok, csatak, locspocs, habarék (tájnyelvi), loncs (tájnyelvi), metyek (tájnyelvi), lubóka (tájnyelvi), szotyé (tájnyelvi)

lomha

melléknév
  • nehézkes, tohonya, komótos (bizalmas), tunya, lassú, lassúdad, piszmogó, kényelemszerető, kényelmes, lusta, rest, ráérő, sziszimuszi (tájnyelvi), szuszma (tájnyelvi), csigaposta (tájnyelvi), csosza (tájnyelvi), lassantapints (tájnyelvi)

ugrás

főnév
  • szökés, szökkenés, szökdelés
  • lendülés, lendület
  • haladás, fejlődés
  • változás

ívelt

melléknév
  • íves, hajlított, hajlott, görbe, görbített
  • boltíves, boltozatos, bolthajtásos

iparos

főnév
  • mester, mesterember, szakember, szakiparos, kézműves, iparűző (régies), furulyagatyás (tájnyelvi)

flancol

ige
  • (bizalmas): nagyzol, hivalkodik, cifrálkodik, páváskodik, fitogtatja magát, divatozik, rázza a rongyot, divatol (tájnyelvi), pöffeszkedik, parádézik, pompázik, díszeleg, henceg, előkelősködik

jobbára

határozószó
  • nagyrészt, leginkább, többnyire, túlnyomóan, túlnyomórészt, főként, főleg

magányosság

főnév
  • magány, egyedüllét, társtalanság, elhagyatottság, egyedülvalóság (régies), árvaság
  • elvonultság, visszavonultság, elzárkózás, emberkerülés

megetet

ige
  • jóllakat, teletöm, belakat, felétet (tájnyelvi), enni ad, megétet (tájnyelvi), megkajáltat (szleng), megtöm, jól tart, megvendégel, traktál, lakomát ad, vendégül lát, ellát
  • (szleng): elhitet, becsap, átver (bizalmas), átejt, hazudik

bedug

ige
  • beledug, betol, beletol, benyom, belenyom, benyomkod, belenyomkod, beletöm, beletömköd, betöm, begyömöszöl, becsúsztat, belecsúsztat
  • (protekcióval): bejuttat, benyom, berak, beprotezsál
  • (valakit valahova): bezár, lecsuk, becsuk
  • bedugaszol, eldugaszol, eldugít, becsinál (tájnyelvi), betöm, beletöm, betömít, eltöm, eltömít
  • (tájnyelvi): elfed, eltakar

nyűtt

melléknév
  • viseltes, kopott, használt, elhasznált, viharvert

minő

névmás
  • milyen, micsoda
  • amilyen, aminő (régies)

legátus

főnév
  • követ, küldött, parlamenter (régies)
  • mendikáns (idegen)

különálló

melléknév
  • elkülönülő, elkülönített, elválasztott, elszigetelt, elkülönült, önálló, külön, szeparált, izolált, szétválasztott, leválasztott, magányos, egyedülálló
  • független, autonóm

letagad

ige
  • lehazudik, eltagad, elmismásol (bizalmas), elmisol (tájnyelvi) Sz: lehazudja a csillagokat is az égről

mialatt

határozószó
  • miközben, míg, amíg, amikor

leírhatatlan

melléknév
  • megnevezhetetlen, elmondhatatlan, kimondhatatlan, kifejezhetetlen, ecsetelhetetlen
  • rettenetes, szörnyű
  • óriási, mérhetetlen

kohászat

főnév
  • kohóipar, metallurgia (szaknyelvi)

lexikon

főnév
  • ismerettár, tudománytár, enciklopédia
  • (régies): szótár
  • (szaknyelvi): szókincs

mindinkább

határozószó
  • mindjobban, egyre, mind, hovatovább, mindegyre, mindig