viháncol szinonimái

ige
  • hancúrozik, féktelenkedik, rendetlenkedik, rajcsúrozik, ugrándozik, ugrabugrál, zajoskodik
  • (bizalmas): szerelmeskedik, hetyeg (bizalmas)
  • nyerít (pejoratív), nyihog

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

francia

melléknév, főnév
  • frank (régies), franciaországi, gall

meghurcol

ige
  • vonszol, vontat, hurcol
  • megrágalmaz, vádaskodik, gyaláz, becsmérel, rossz hírbe kever, rossz hírét költi, ócsárol, befeketít (választékos), bemárt (bizalmas), sárba ránt, hercehurál (tájnyelvi), szapul (bizalmas), böcsmöl (tájnyelvi), bemószerol
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a viháncol szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

vékonyít

ige
  • koptat, elkeskenyít, keskenyít, zsugorít, szűkít
  • tömörít
  • (tájnyelvi): hígít, gyengít
  • ritkít
  • fogyaszt, karcsúsít, slankít

tüll

főnév
  • hálószövet, fátyolszövet, tintok (tájnyelvi), tüllanglé (régies)

tranzit

melléknév
  • (szaknyelvi): átmenő, átutazó

tehetség

főnév
  • ész, lángész, lángelme, zseni, üstökös, nagy szellem, szellemóriás, lúmen (bizalmas), észkombájn (bizalmas), fenomén (választékos), géniusz, kapacitás
  • érzék, fogékonyság, alkalmasság, rátermettség, adottság, hajlam, képesség, zsenialitás, talentum (régies), véna (választékos), spiritusz (szleng)
  • (tájnyelvi): pénz, vagyon, anyagiak

vesződség

főnév
  • vesződés, bajlódás, fáradság, fáradozás, fáradalom, kínlódás, küzdelem, küszködés, megerőltetés, bajoskodás (tájnyelvi), nyűglődés (tájnyelvi), veszkődés (tájnyelvi), bajmolódás (tájnyelvi), gond, baj

zokszó

főnév
  • panaszkodás, sirám, fájdalom, panaszszó

színjáték

főnév
  • színmű, színdarab, dráma
  • (választékos): alakoskodás, komédiázás, színlelés, megjátszás

szertelen II.

határozószó
  • módfelett, rendkívül
  • (régies): nagymértékben

pásztortáska

főnév
  • istentáskája, kanálfű, kanálka, paptarsoly, pásztorerszény, pásztortarsoly

szög1

főnév
  • szeg, stift, szegecs

zsibvásár

főnév
  • ócskapiac, piac, zsibogó (tájnyelvi), kukucska (tájnyelvi), tangó (szleng), zsibi (bizalmas), bolhapiac (bizalmas)
  • felfordulás, rendetlenség, kupi (szleng), bolondokháza (bizalmas)
  • lárma, hangzavar, zsivaj, zaj

kocsiszín

főnév
  • villamoskocsiszín, remíz (idegen), garázs, fészer, kocsicsarnok

víkend

főnév
  • hétvége, munkaszünet
  • üdülés, szórakozás, kikapcsolódás, felfrissülés, pihenés

végső

melléknév
  • utolsó, legutolsó, leghátsó, sereghajtó
  • befejező, záró
  • végleges
  • maradék, még meglevő

vokális

főnév
  • (szaknyelvi): magánhangzó, hangzó (régies)(szaknyelvi)

visít, visítozik

ige
  • sivít, sipít, sipítoz, sikít, sikoltoz, sikolt, süvöltözik, nyí, rikoltoz, visong (tájnyelvi), nyévog (tájnyelvi), sivalkodik
  • vijjog

ugrás

főnév
  • szökés, szökkenés, szökdelés
  • lendülés, lendület
  • haladás, fejlődés
  • változás

zár1

ige
  • bezár, csuk, betesz, berekeszt
  • reteszel, rigliz, kulcsol, lakatol
  • befejez, bevégez
  • záródik, csukódik
  • (magába zár): befogad