megrohan szinonimái

ige
  • megtámad, megostromol, megrohamoz, nekiesik, rátámad, nekiront, rátör, rajtaüt, lecsap
  • ellep, elborít, eláraszt

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

hallgatás

főnév
  • némaság, hangnélküliség
  • szilencium, nyelvkötés (régies), csend
  • (valakiről, valamiről): mellőzés
  • titoktartás, diszkréció
  • elnémulás, némaság, terméketlenség, szótlanság
  • visszahúzódás
  • szélcsend
  • odafigyelés, hallgatódzás, fülelés, neszelés

tréfál

ige
  • tréfálkozik, viccel, szellemeskedik, humorizál, bolondozik, komédiázik, bohóckodik, dévajkodik, mókázik, elméskedik, élcelődik, heccelődik, mulattat, nevettet, szórakoztat
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a megrohan szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

meghurcol

ige
  • vonszol, vontat, hurcol
  • megrágalmaz, vádaskodik, gyaláz, becsmérel, rossz hírbe kever, rossz hírét költi, ócsárol, befeketít (választékos), bemárt (bizalmas), sárba ránt, hercehurál (tájnyelvi), szapul (bizalmas), böcsmöl (tájnyelvi), bemószerol

letagadhatatlan

melléknév
  • kétségtelen, kétségbevonhatatlan, vitathatatlan, nyilvánvaló, kézenfekvő, magától értetődő, szemmel látható, látni való, cáfolhatatlan, napnál világosabb, evidens

lektor

főnév
  • szerkesztő
  • nyelvtanár, vendégtanár
  • előadó tanár
  • adjunktus (idegen)

következmény

főnév
  • eredmény, hatás, kihatás, gyümölcse (valaminek), folytatás, utózönge, utóhatás, fejlemény, folyomány, okozat, kimenetel, kimenet, utózmány (tréfás)
  • hátulütő
  • zárótétel, konklúzió, következtetés, konzekvencia (szaknyelvi)

megmutatkozik

ige
  • meglátszik, feltárul, feltűnik, megjelenik, láthatóvá válik, előbukkan, kibontakozik, manifesztálódik (idegen), megnyilvánul
  • nyilvánvalóvá válik, kiderül, bebizonyosodik

messzi I.

melléknév
  • távoli, távol eső, távol fekvő, félreeső, isten háta mögötti, eldugott

zakó

főnév
  • kiskabát, felöltő
  • blézer
  • (szleng): verés
  • vereség

király

főnév
  • rex (idegen), uralkodó, országló (régies), országfő (régies)
  • fenség, legfőbb úr
  • (tekében) csúcsbábu
  • (szleng): legjobb, csúcs (szleng), nagymenő

kikutat

ige
  • átkutat, átvizsgál, kikeres, megkeres, kikoboz (tájnyelvi)
  • felkutat, megkeres, kipuhatol, kikémlel, kiszimatol, kiszaglász (bizalmas), explorál (idegen)
  • feltár, kiderít, kifürkész, megvizsgál, áttanulmányoz, elemez, analizál, ízekre szed, mélyére hatol, vizitál, kibazsal (tájnyelvi), kikurkász (tájnyelvi)

harcol

ige
  • küzd, hadakozik, hadat visel, viaskodik, verekedik, háborúskodik, háborúzik, csatározik, csatázik, vív, tusakodik, harcban áll, összeméri a fegyvert, csatára kel, fegyvert ragad
  • viszálykodik, perlekedik, pöröl, vitáz, vitába száll, debattíroz (régies)
  • síkraszáll, fáradozik, küzd, küzdelmet folytat, vesződik, igyekszik, erőlködik

kiütközik

ige
  • előtűnik, megjelenik, kitör, kiserked, kinő, meglátszik
  • észrevevődik, kiderül, kiviláglik, megnyilatkozik

mindinkább

határozószó
  • mindjobban, egyre, mind, hovatovább, mindegyre, mindig

napbarnított

melléknév
  • napsütötte, barna, csokoládébarna, napégette, lebarnult, olajbarna, bronzszínű, lesült, bronzos, sötét, cserzett (arc), füstös képű, cigányképű

csapkod

ige
  • csapdos, verdes, vereget, ütöget, paskol, sulykol, pacskol (tájnyelvi), dobol (valamin), dobál, tör-zúz
  • (eső): esik, hull, paskol, csapdos, ver, verdes, vág
  • hadonászik, vagdalkozik, kalimpál, csápol (szleng), csalinyál (tájnyelvi), csapdalódzik (tájnyelvi), salapál (tájnyelvi)

pongyola I.

melléknév
  • hanyag, lompos, rendetlen, slampos, pacuha (tájnyelvi), gondozatlan, slendrián, felöltözetlen (régies)
  • henye, laza, lezser, pontatlan, zilált

öntözőcső

főnév
  • gumicső, locsolócső, slag (bizalmas)

megrökönyödik

ige
  • elképed, megdöbben, megütközik, odavan, megijed, megriad, megrémül, megszeppen, meghökken
  • (tájnyelvi): befülled, bepállik

meghamisít

ige
  • megváltoztat, elferdít, eltorzít, kiforgat, félremagyaráz, megront (régies), elhajlít (tájnyelvi), elkajszít (tájnyelvi), megmásít (tájnyelvi), elgörbít (tájnyelvi), kicsavar (bizalmas), kiteker (bizalmas), rágalmaz, meghazudtol, hamis színben tüntet fel, kiforgat a valójából
  • (bort): pancsol (pejoratív), hígít, felvizez, megkeresztel (tréfás)
  • (olajat): szőkít

mély II.

főnév
  • mélység, mélyedés, fenék, mélypont

ökológia

főnév
  • (szaknyelvi): környezettan, környezettudomány

megtámadás

főnév
  • rátámadás, megrohanás, rajtaütés, rátörés, rárontás, nekirontás, zaklatás
  • ostrom, roham

levetkőzik, levetkez

ige
  • levet, leöltözik (tájnyelvi), lekötözködik (tájnyelvi), kicsomagolja magát (szleng), kibújik (valamiből), kiugrik a göncből (szleng), ledobja a fehérneműt (szleng), ledobja a textilt (szleng)
  • (tájnyelvi): lesoványodik, lefogy, megcsappan, megvékonyodik, lead
  • (tájnyelvi): elszegényedik, elszegényül (tájnyelvi), leszegényedik, elnincstelenedik, elnyomorodik, tönkremegy, legatyásodik (bizalmas), koldusbotra jut

méregkeverő

melléknév, főnév
  • (bizalmas): mérgező, méregadó, orvosságárus, kuruzsló, javas, étető (tájnyelvi), bűbájos (régies)
  • (pejoratív): áskálódó, viszályt szító, fondorkodó, ármánykodó, gonoszkodó, furkálódó

önköltség

főnév
  • üzemár, előállítási költség, gyártási költség