letört szinonimái

melléknév
  • levert, megtört, nyomott, szárnyaszegett, búvalbélelt (tréfás), deprimált, letargikus, csüggedt, elcsüggedt, reményvesztett, rezignált, desperált (idegen), desperátus (idegen), lehangolt, lehangolódott, elkedvetlenedett, kedvetlen, kedveszegett, kedélytelen, lehervadt (bizalmas), rosszkedvű, szomorú, bánatos, elesett, lógatja a fejét, lógatja az orrát, elengedi fülét-farkát, konya (tájnyelvi)
  • elszegényedett, lecsúszott, levitézlett, tönkrement, deklasszált (idegen)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

hozzáillő

melléknév
  • passzoló (idegen), odaillő, adekvát, megfelelő, alkalmas, illendő, hasonszőrű
  • hozzávaló

utópia

főnév
  • ábránd, ábrándkép, légvár, délibáb, vízió, fantázia
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a letört szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

lehengerel

ige
  • lesimít, elegyenget
  • meghengerel
  • legyőz, lerohan (bizalmas), lemos (bizalmas), tönkrever (bizalmas), elhallgattat
  • kikészít (szleng)

kozmetikum

főnév
  • szépítőszer, illatszer, kozmetikai szer, kendőzőszer (régies)

konfliktus

főnév
  • ellentét, nézetkülönbség, nézeteltérés, feszültség, összeugrás (bizalmas)
  • összeütközés, összecsapás, összetűzés, harc, küzdelem, ütközet, konfrontáció (idegen)
  • vita, perpatvar, összeszólalkozás, viszály, pörlekedés

kiélt

melléknév
  • elöregedett, enervált, fásult, kimerült, elerőtlenedett, vénhedt, nyiszlett (bizalmas)

lepény

főnév
  • (tájnyelvi): cipó
  • lángos
  • sütemény
  • szarvasmarhaganéj, tehéntrágya, tehénlepény, palacsinta (tréfás)

matematika

főnév
  • számtan, mennyiségtan, matek (bizalmas), matézis (szleng), gyöktan (szleng), logosz (szleng), matyus (szleng), tematik (szleng)
  • matematikaóra

ütődik

ige
  • verődik, csapódik, lökődik, koccan, kocódik (tájnyelvi)
  • beleütközik
  • (gyümölcs): törődik, potyolódik (tájnyelvi)

kacsó

főnév
  • kéz, kezecske

jiddis

melléknév, főnév
  • zsidó, héber, zsidónémet (régies)

furfangos

melléknév
  • ravasz, csalafinta, agyafúrt, eszefúrt (tájnyelvi), fúrteszű (régies), fineszes (szleng), furmányos, ármányos, rafinált, fifikás (bizalmas), firnyákos (szleng), fondor (régies), ármányozott (tájnyelvi), facsaratos (tájnyelvi), facsintos (tájnyelvi), fiktéros (tájnyelvi)
  • bonyolult, elmés, fortélyos, cseles, trükkös (bizalmas), fogós, ördöngös

károsult

melléknév, főnév
  • kárvallott, káros (régies)

megbírságol

ige
  • megbüntet, büntetést szab ki, elmarasztal, elkaszál (szleng), megkaszál (szleng), megkínál (szleng), megküld (szleng), meghasít (szleng)

megőrjít

ige
  • megbolondít, megháborít, kiakaszt (szleng), bezsongat (szleng), meghülyít (bizalmas)
  • ingerel, bosszant, mérgesít, felidegesít, nyugtalanít, háborgat, zaklat, felkavar, sírba visz

beolvas

ige
  • bemond (híreket)
  • odamondogat, szemére hány, felró (valakinek valamit), fejére olvas (valamit), fejéhez vág, megmondja a magáét, odamond, megmossa a fejét, kipakol

osztó II.

főnév
  • nevező, divizor (idegen)

művelődésügy

főnév
  • kultúra, oktatásügy

leutazik

ige
  • lemegy, leugrik, lefárad
  • lerándul, leruccan
  • (távolságot): leutaz, megtesz

legrosszabb

melléknév
  • legsilányabb, legutolsó, sereghajtó
  • legterhesebb, legkedvezőtlenebb, leggyengébb

makacskodik

ige
  • megmakacsolja magát, akaratoskodik, csökönyösködik, nyakaskodik, dacol, makrancoskodik, dacoskodik, megbicsakolja magát (tájnyelvi), truccol (bizalmas), megköti magát, fejeskedik (tájnyelvi), hányakodik (tájnyelvi), önfejűsködik, ellenszegül, ellenáll Sz: köti az ebet a karóhoz; egy jottányit sem enged az igazából; foggal-körömmel ragaszkodik az igazához; nem enged a negyvennyolcból

munkás II.

főnév
  • dolgozó, munkavállaló, alkalmazott, melós (szleng), iparos (régies)
  • proletár, proli (pejoratív)

lobogó II.

főnév
  • zászló
  • trikolór (idegen)
  • (tájnyelvi): szalag, szalagcsokor, masni (bizalmas), masli (tájnyelvi), pántlika, galand (tájnyelvi), slejfni (tájnyelvi)

köpeny

főnév
  • köpönyeg, felsőkabát, felöltő, lebernyeg, körgallér, pelerin, vállravető, palást, tóga (régies), plundra (régies), malaclopó (tréfás), mantil (régies), ebenlógó (tájnyelvi), kacagány (régies)
  • (szaknyelvi): gumiabroncs, autógumiburok, autógumi
  • köntös

márka

főnév
  • cégjelzés, védjegy, védőjegy, árujegy, árujel, címke
  • minőség

műszer

főnév
  • eszköz, szerszám, instrumentum (régies), készülék, berendezés, felszerelés, gép, szerkezet, apparátus, szerkentyű (bizalmas), herkentyű (tréfás), masina (bizalmas), bigyó (tréfás), ketyere (bizalmas), kütyü (bizalmas)
  • (szleng): hímvessző, szerszám (szleng), farok (bizalmas), karó (szleng), bot (szleng), lőcs (szleng), fütykös (bizalmas), fütyülő (bizalmas), fütyi (bizalmas), kuki (bizalmas), bille (tájnyelvi), csök (tájnyelvi)
  • (szleng): fecskendő