magánúton szinonimái

határozószó
  • egyénileg, privátim (választékos), külön-külön, személyesen
  • bizalmasan, titokban

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

patron

főnév
  • töltény, töltés (régies), kapszli (régies), gyutacs (szaknyelvi)
  • robbanótöltet
  • (szaknyelvi): szorítópersely, befogóhüvely
  • (pejoratív): minta
  • séma, sablon

elsül

ige
  • (fegyver): eldördül, durran, pukkan, dörren, felrobban
  • (növény): kiég, elfonnyad, megrekken (tájnyelvi), elaszik (tájnyelvi)
  • (szleng): kielégül, elélvez, ejakulál (szaknyelvi), evakuál (szleng), ellövi a patront (szleng)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a magánúton szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

leteper

ige
  • lenyom, legyűr, legyőz, lefektet, lebír, leterít, maga alá gyűr, két vállra fektet, földre visz, földre penderít (tájnyelvi), elgyűr (tájnyelvi), lecsombolyít (tájnyelvi), legyürköl (tájnyelvi), lekavarint (tájnyelvi) Sz: földet fogat vele, két vállra fektet

közellátó

melléknév
  • rövidlátó, vaksi (bizalmas), gyengén látó, miopsz (szaknyelvi)

könyvel

ige
  • bevezet, iktat

kincstár

főnév
  • állampénztár, kincsesház (régies), kincseskamra, kincsesbánya, kincsestár, kamara (régies), tárház (régies)
  • páncélkamra, páncélszekrény, trezor (idegen), mackó (szleng)

lomtár

főnév
  • kamra, szerszámkamra, kamara (tájnyelvi), sufni (bizalmas), fülke, kacattár (bizalmas), cajgram (tájnyelvi), csetres (tájnyelvi), limbus (idegen), rumpelkammer (idegen)
  • (szleng): szertár, romtár (szleng)

megfejtés

főnév
  • megoldás, nyitja (valaminek), magyarázat, kifejtés, válasz, felelet, tisztázás
  • kulcs, kód

vánkos

főnév
  • párna, fejpárna, fejalj (régies), putok (tájnyelvi)

katasztrófa

főnév
  • szerencsétlenség, csapás, vész (régies)
  • összeomlás, romlás, tönkremenés
  • pusztulás, halál
  • tragédia, kataklizma (idegen)

kantár

főnév
  • (régies): szíjfék, lófék, kötőfék, fék, zabola, kapicány (régies)
  • szalag, szíj, kötél
  • tartóheveder, tartó
  • táska
  • vállpánt, pánt

géphiba

főnév
  • üzemzavar, géptörés, leállás
  • gyártáshiba
  • íráshiba, elírás

kerámia

főnév
  • fajansz (idegen), majolika (idegen), agyagáru, fazekasáru, mázas cserép, cserép (tájnyelvi)
  • agyagipar, agyagművesség, fazekasság, fazekasmesterség, keramika

meghiúsít

ige
  • meggátol, megakadályoz, megbuktat, megzavar, keresztülhúz, keresztez, felborít, tönkretesz, lehetetlenné tesz, útjába áll, megakaszt, elfojt, leszerel, megfékez, megtorpedóz, romba dönt, gátat vet (valaminek), akadályt gördít (vmi elé) (választékos), kivéd (valamit), visszaver, semmivé tesz, halomra dönt, zátonyra futtat (bizalmas), elgáncsol, megfúr (bizalmas), elfűrészel (bizalmas), kontrakaríroz (régies), elsinkófál (tájnyelvi) Sz: beleköp a levesébe (valakinek); beteszi az ajtót (valaminek)

megvalósul

ige
  • beteljesedik, beteljesül, valóra válik, nyélbe ütődik, bekövetkezik, eljön, realizálódik, teljesül, végbemegy, bevalósul (tájnyelvi), sikerül, teljesedésbe megy (tájnyelvi), lesz, létrejön, létesül, befejeződik, bevégződik, összejön (bizalmas)

bevonulás

főnév
  • bemasírozás, benyomulás, menetelés
  • bemenés, bejövetel, belépés
  • berukkolás, beállás, szolgálatba állás, szolgálatba lépés, bemarsolás (régies)

összeadás

főnév
  • összegezés, szummáció (idegen)
  • összesítés
  • egyesítés, esketés, házasítás

nemes II.

főnév
  • nemesember, köznemes, patrícius (régies), kisnemes, főnemes
  • földbirtokos, úr

magasröptű

melléknév
  • magasztos, magas, fennkölt, fenséges, emelkedett, átszellemült, szárnyaló, szublimis (idegen)

leszáll

ige
  • leereszkedik, földet ér, landol, lerepül
  • (járműről): lelép, lejön, leugrik, lekászálódik
  • lemegy, lenyugszik, leáldozik, lebukik, lehanyatlik, nyugovóra tér, lesuvad (tájnyelvi), elszentül (tájnyelvi), esteledik, alkonyul, szürkül
  • beáll, bekövetkezik (sötétség)
  • leülepedik, leülepszik, lesüllyed, lerakódik, letisztul, megtelepszik, szedimentálódik (szaknyelvi)
  • csökken, mérséklődik, esik, alábbszáll, apad, fogy, kisebbedik
  • lealacsonyodik, megalázkodik, leereszkedik, lehajol

megállapítás

főnév
  • megjegyzés, leszögezés, meghatározás, determináció (idegen), észrevétel, megerősítés
  • kijelentés, nyilatkozat, deklaráció, fölismerés

nátha

főnév
  • meghűlés, megfázás, hurut (régies), grippe (szaknyelvi), takonykór (tréfás), orrdugulás, rinitisz (szaknyelvi)
  • influenza

mancs

főnév
  • tappancs (bizalmas)
  • (bizalmas): kéz, pracli (bizalmas), jatt (szleng), evező (szleng)

között

névutó
  • közt, közepette, közében, közepén, közben, környezetében, közbül (tájnyelvi)

megdermed

ige
  • megfagy, meggémberedik, csonttá fagy, megveszi az isten hidege, áthűl
  • befagy, jéggé fagy
  • elképed, megmerevedik, bámulatba esik, megdöbben, meghökken, megrendül, megbénul, sóbálvánnyá válik, kővé dermed, megkövül, kővé mered
  • besűrűsödik, megalvad, megalszik, megkocsonyásodik
  • megmered
  • megköt

nekrológ

főnév
  • gyászbeszéd, búcsúztató, búcsú, megemlékezés, emlékbeszéd, gyászjelentés, halotti beszéd