időrend szinonimái

főnév
  • kronológia, sorrend

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

zsírkő

főnév
  • szalonnakő, talk (szaknyelvi), talkum (szaknyelvi), szteatit (szaknyelvi)

urbanizmus

főnév
  • (szaknyelvi): városrendezés, várostervezés
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a időrend szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

horpad

ige
  • belapul, bemélyed, benyomódik, horvad (tájnyelvi), torpad (tájnyelvi), tojpad (tájnyelvi)

hajtómű

főnév
  • motor, közlőmű, propulzor (szaknyelvi)

gyümölcslé

főnév
  • dzsúz, szörp, ivólé, szirup, gyümölcsnektár

fújdogál

ige
  • lengedez, lengedezik, fúdogál (régies), fújogál (tájnyelvi), berzegelődik (tájnyelvi)

melléknév
  • hűséges, lojális, hív (régies), ragaszkodó, szilárd, kitartó, állhatatos, odaadó, igaz, megbízható, rendíthetetlen
  • pontos, precíz, egzakt, szó szerinti

janicsár

főnév
  • áruló, hitehagyott, bérenc

román3

főnév
  • (régies): regény

fellép, föllép

ige
  • felhág, rálép
  • felszáll
  • szerepel, színre lép, közreműködik
  • (valami ellen): harcol, síkraszáll
  • (betegség, tünet): keletkezik, kialakul, megjelenik

feletti, fölötti

melléknév
  • felüli, túli

dajkál

ige
  • ringat, nevel, táplál, ápol, gondoz, gondot visel (valakire), őriz
  • becéz, babusgat, pátyolgat, szeretget, simogat, ölelget, cirógat, kényeztet, ajnároz, pesztrál, csicsígat (tájnyelvi), dúcoltat (tájnyelvi)
  • (érzést): ápol, ébren tart, dédelget, melenget

felugrik, fölugrik

ige
  • talpra ugrik, talpra szökik, talpra szökken, felpattan, felkel, felszökik, felszökken (választékos), felrittyen (tájnyelvi), felszottyan (tájnyelvi)
  • felkap (valamire), ráugrik, felszáll
  • meglátogat, beugrik, benéz, felnéz, felmegy, felkeres
  • (láz): felmegy, felszalad, felszökik

jelképez

ige
  • jelöl, jelent, megtestesít, megszemélyesít, szimbolizál, ábrázol, példáz, mutat

kedélytelen

melléknév
  • barátságtalan, fanyar, kedvetlen, letört, morózus, gyomorbajos (bizalmas), fatökű (durva)
  • savanyú, száraz, sótlan, szikkadt, unalmas
  • rideg, érzéketlen, sivár, fád

laboratórium

főnév
  • labor (bizalmas), vegykonyha (régies), officina (régies)

kitör

ige
  • kiüt, kivág, kitaszít, kitol, kimozdít
  • kijut, kinyomul, kiront, kirohan, kitódul, kiszabadítja magát
  • felbukkan, előbukkan, kiemelkedik (nyomorból)
  • kirobban, előtör, kicsap, feltör, felszökik, kiömlik, kilövell, kibugyog, kitódul, kiözönlik, kiáramlik, kizúdul
  • megkezdődik, megindul, feltámad, keletkezik, létrejön, jelentkezik (betegség), kirobban (háború), fellángol (harc), kiüt (tűz), beüt (tájnyelvi)
  • kifakad, felcsattan, felfortyan, felzúdul, felordít, kirobban, felhördül, dühbe gurul, haragra gerjed, indulatba jön, elveszti a türelmét

ifjonc

főnév
  • suhanc, siheder, fickó, süvölvény
  • fiatalember, legény, gyermekifjú, srác, kamasz, tizenéves, tinédzser, serdülő
  • ficsúr

honfitárs

főnév
  • hazánkfia, honpolgár, honfi, polgártárs, földi (tájnyelvi)(idegen)

irdatlan II.

határozószó
  • módfelett, nagyon, irdatlanul

kisugárzás

főnév
  • kibocsátás, kiáradás, szétáradás, kiáramlás, kilövellés, kiömlés, kiválás, eradiáció (idegen), irradiáció (idegen), emanáció (idegen), emisszió (szaknyelvi)

illet

ige
  • érint, megérint, hozzányúl, hozzáér, tapint
  • vonatkozik (valakire), tartozik (valakire)
  • joga van hozzá, jár (valakinek), megillet

hálókocsi

főnév
  • hálóvagon

iszlám

melléknév
  • mohamedán, muzulmán, moszlim

kiterjeszkedik

ige
  • kiterjed (terület), elnyúlik, átnyúlik, elhelyezkedik, elterül, húzódik
  • (hatás): szétterjed, szétárad, elterjed, kiszélesedik, kibontakozik