korhadt szinonimái

melléknév
  • porladt, rothadt, oszló, bomló, mállott, redves (tájnyelvi), odvas, szuvas, szúette, pudvás, penészes, vénült

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

hátsó II.

főnév
  • hátsó rész, fenék, ülep, far, popó (bizalmas), popsi (bizalmas), segg (durva), valag (durva), alapszerv (tréfás), sejhaj (tréfás), ülőgumó (tréfás), alfél, alváz (szleng), csücsülő (tréfás), délisarok (tréfás)

természetes

melléknév
  • keresetlen, természetszerű, naturális, mesterkéletlen, normális, szokásos, rendes, megszokott, fesztelen, ceremóniamentes, egyszerű, romlatlan, hamisítatlan, póztalan, leplezetlen, könnyed, feltűnésmentes, nyílt
  • veleszületett, eredeti, természet alkotta
  • magától értetődő, nyilvánvaló, kézenfekvő, kézzelfogható
  • pozitív egész (szám)
  • házasságon kívüli (gyermek)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a korhadt szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

kivetés

főnév
  • kidobás, kihajítás
  • kiközösítés, kizárás, kitagadás, kiátkozás
  • kiszabás, kirovás

kereplő

főnév
  • kerepelő, kelep, csörgettyű (tájnyelvi), pörgettyű (tájnyelvi), zörgettyű (tájnyelvi), csettentyű (tájnyelvi), csörgető (tájnyelvi), sistrum (idegen)
  • (tréfás): kelepelő, fecsegő (száj)

kedvező

melléknév
  • kellemes, alkalmas, hasznos, előnyös, szerencsés, rózsás, jutányos
  • hízelgő, elismerő, helyeslő
  • (választékos): áldásos, üdvös, jótékony

irodalomtörténet

főnév
  • literatúra (régies)

kompozíció

főnév
  • felépítés, szerkezet, struktúra, elrendezés, összeállítás, összetétel
  • elegy, keverék
  • zenemű, darab
  • műalkotás, mű

krumplipüré

főnév
  • burgonyapüré, tört burgonya, tört krumpli (tájnyelvi)

temetkezik

ige
  • temetteti magát
  • beletemetkezik (valamibe), elmerül (valamiben), elfoglalja magát, beleássa magát, belemerül (valamibe), belefeledkezik, belefelejtkezik, átadja magát (valaminek)

hirdetmény

főnév
  • hirdetés, értesítés, közzététel, bejelentés, kihirdetés, felhívás, közlemény, proklamáció (idegen), kiáltvány
  • plakát, falragasz, körlevél

helytálló

melléknév
  • igaz, helyes, megfelelő, érvényes, kétségtelen, bizonyos, kifogástalan, ésszerű, logikus, értelmes, alapos, megbízható, elfogadható

farizeus

főnév
  • képmutató, álszent, szenteskedő, szemforgató
  • áruló

horpasz II.

főnév
  • véknya, oldal, gyomor, has, dagadó

különálló

melléknév
  • elkülönülő, elkülönített, elválasztott, elszigetelt, elkülönült, önálló, külön, szeparált, izolált, szétválasztott, leválasztott, magányos, egyedülálló
  • független, autonóm

lelkész

főnév
  • pap, lelkipásztor, lelkiatya, atya, tiszteletes, tisztelendő, lelkitanító (régies)

altest

főnév
  • altáj, alhas, has, abdomen (szaknyelvi)

molnár

főnév
  • malmos (régies), molinár (régies), őrlő (régies)

meghazudtol

ige
  • ellentmond, megcáfol, rácáfol, letagad, tagad, elutasít, visszautasít, érvénytelenít, érvénytelennek nyilvánít, megdönt, learedál (tájnyelvi), dezavuál (idegen)
  • meghamisít, eltorzít, kiforgat, félremagyaráz

korlátozás

főnév
  • akadályozás, fékezés, gátolás
  • mérsékelés, csökkentés, megszorítás, szabályozás, megnyirbálás, limit (idegen), restrikció (szaknyelvi), redukció

kivág

ige
  • kidönt, kifűrészel, kiás, kiszed
  • kinyír, kivagdos, kivagdal, kiszab, kinyisszant (tájnyelvi), kimetsz, kinyes, kiszakít, kihasít
  • (ruhát): dekoltál
  • kidob, kihajít, kilök, kiutasít, kiebrudal, eltávolít, kicsap, kipenderít, kipaterol (bizalmas), elbocsát, kirúg (bizalmas) Sz: kivágja, mint a huszonegyet
  • (valakiből valamit): kicsikar, kivasal

közbeszól

ige
  • közbevet, bekapcsolódik a beszélgetésbe, belebeszél, közbevág, szavába vág, megakaszt, félbeszakít, közbekotyog (bizalmas), belepofázik (durva), beledumál (szleng), belevakerál (szleng), belevartyog (szleng)
  • beleavatkozik, közbelép, közbejön

megfiadzik

ige
  • megfial, lefial (tájnyelvi), megkölykezik, megellik
  • megmalacozik
  • megborjadzik
  • megcsikózik
  • (tájnyelvi): megszaporodik, sokasodik
  • (tájnyelvi): összetörik, széttörik

kökörcsin

főnév
  • pápics, májfű, Szent György virága (régies), kikerics

keserű I.

melléknév
  • fanyar, kesernyés
  • undorító
  • kínos, terhes, epés, cinikus, szardonikus (idegen), szarkasztikus (választékos), csípős, kellemetlen, kegyetlen, zord
  • nekikeseredett, elkeseredett, kiábrándult, életunt, búskomor, csüggeteg, kedvetlen, pesszimista, mogorva, morózus

közölnivaló

főnév
  • közlendő, mondanivaló

meghamisít

ige
  • megváltoztat, elferdít, eltorzít, kiforgat, félremagyaráz, megront (régies), elhajlít (tájnyelvi), elkajszít (tájnyelvi), megmásít (tájnyelvi), elgörbít (tájnyelvi), kicsavar (bizalmas), kiteker (bizalmas), rágalmaz, meghazudtol, hamis színben tüntet fel, kiforgat a valójából
  • (bort): pancsol (pejoratív), hígít, felvizez, megkeresztel (tréfás)
  • (olajat): szőkít