összefüggés szinonimái

főnév
  • kapcsolat, kapcsolódás, kapocs, viszony, vonatkozás, rokonság, korreláció (idegen), kohézió (idegen), reláció (szaknyelvi), érintkezés, kontaktus

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

pecsenye

főnév
  • sült hús, sült, pecsi (bizalmas)
  • (bizalmas): haszon, nyereség

összeismerkedik

ige
  • megismerkedik, összeparolázik (régies)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a összefüggés szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

óvatlan

melléknév
  • elővigyázatlan, meggondolatlan, könnyelmű, megfontolatlan, szeleburdi (bizalmas), kelekótya (bizalmas), naiv, hiszékeny Sz: tarisznyában hordozza az eszét

napkelte

főnév
  • hajnal, hajnalhasadás, napfelkelte, derengés, virradat, pirkadat, pirkadás, pitymallat (tájnyelvi), hajnalpír, reggeli szürkület, napfeljötte, reggel

muzikális

melléknév
  • zenekedvelő, zeneértő
  • jó hallású, jó fülű (bizalmas), vájtfülű (tréfás)

megtört

melléknév
  • törődött, levert, csüggedt, lesújtott, megviselt, elcsigázott, letört, vigasztalhatatlan, fájdalmas, reményvesztett, fásult, kétségbeesett
  • töredelmes, bűnbánó, vezeklő, alázatos
  • (tekintet): fénytelen, üveges, zavaros
  • (tájnyelvi): gyűrött

őrmester

főnév
  • altiszt, strázsamester (régies), őrsvezető (szleng), őrmi (szleng)

pecsét

főnév
  • bélyegző, pecsétnyomó, stempli (bizalmas), stampiglia (régies), szigillum (idegen)
  • folt, szennyfolt, maszat, piszok, pötty, paca (bizalmas), pont, mocsok, plecsni (pejoratív), makula (régies), szeplő, hiba, szégyenfolt, flekk, stigma, bélyeg
  • (választékos): jel, ígéret, egyezség (régies), zálog, biztosíték

masszív

melléknév
  • erős, tartós, szilárd
  • nehéz, súlyos, tömött, tömör, vaskos
  • keménykötésű, robusztus, tagbaszakadt, drabális (pejoratív)

malaszt

főnév
  • (választékos): kegyelem, áldás, kegy, irgalom, szentség
  • (régies): áhítat

kérges

melléknév
  • kéregszerű, héjas, háncsos, hántolatlan, fás, faféle
  • megkérgesedett, megvastagodott, megkeményedett, érdes, durva, bütykös, repedezett, repedékes (tájnyelvi), cserepes, cserzett, kicserződött, kidolgozott, rapancos (tájnyelvi), ripacsos (tájnyelvi), callosus (idegen)
  • darabos, faragatlan, primitív, goromba, nyers, eldurvult, érzéketlen, kegyetlen

megemel

ige
  • felemel, emelint (tájnyelvi), magasra tart
  • magasít
  • felver, megnövel, felszöktet, felugrat
  • (megemeli magát): megerőlteti magát, meghúzza a derekát

periodikus

melléknév
  • ismétlődő, visszatérő, időszaki
  • szakaszos, kőrkörös
  • váltakozó (áram)

pufog

ige
  • csattog, durrog, huppog, püffög, robban, dörög
  • (szleng): fingik (durva), ereszt (bizalmas), szelel, elszólja magát (tréfás)
  • (tájnyelvi): zsörtölődik, dohog, duzzog, füstölög, dunnyog (tájnyelvi)

emberkerülő

melléknév, főnév
  • aszociális (szaknyelvi), antiszociális (idegen), zárkózott, visszavonult, barátságtalan, magának való, emberfutó (régies), remete, embergyűlölő, mizantróp, világgyűlölő

szépségtapasz

főnév
  • szépségflastrom, flastrom, legyecske (régies), lencse

selypít

ige
  • selypeg (tájnyelvi), pöszít, pöszéz, selypeskedik (tájnyelvi), csipeg (tájnyelvi)
  • gügyög, gagyog

összegyűrődik

ige
  • összeráncolódik, begyűrődik, eltörekül (tájnyelvi)

osztag

főnév
  • kommandó, különítmény, alakulat, szakasz, raj, őrs, csoport, osztály (régies), brigád, csapat, trupp (régies), banda, részleg, egység

parancsnokság

főnév
  • vezetés, irányítás, dirigálás (pejoratív), vezérlet, rendelkezés
  • vezetőség, törzskar, vezérkar
  • főhadiszállás

sarkít

ige
  • (szaknyelvi): polarizál (idegen), szétválaszt
  • (választékos): kiélez

összetűz

ige
  • összefog, összeerősít, kapcsol, egybekapcsol, összecsatol, megtűz, összeköt, összefűz
  • (választékos): összevész, összekap, összeszólalkozik, összekülönbözik, összekoccan, összezördül, összezörren, összeakaszkodik, ujjat húz, hajba kap Sz: csúfra kel; felrázta az abroszt; összerúgja a patkót; nem pászol a szavuk; tengelyt akaszt; üstökbe kap valakivel
  • összevarr, összeölt

nehézség

főnév
  • baj, bonyodalom, zavar, akadály, gát, korlát, akadályoztatás, fennakadás, buktató, bökkenő, zökkenő, árnyoldal, csigabiga (tájnyelvi), hiba, gond, probléma, gubanc (szleng), gáz (szleng), difi (bizalmas)
  • (tájnyelvi): nyavalya, nyavalyatörés (tájnyelvi), nehézkór (régies), guta (tájnyelvi)

pártoskodás

főnév
  • széthúzás, viszály, lázadás, ellenségeskedés, egyenetlenség, pártütés, szakadás
  • részrehajlás, elfogultság, kivételezés, elkötelezettség

sehol

határozószó
  • sehol sem, sehon (tájnyelvi), sehun (tájnyelvi), sehutt (tájnyelvi)