összefüggés szinonimái
főnév
- kapcsolat, kapcsolódás, kapocs, viszony, vonatkozás, rokonság, korreláció (idegen), kohézió (idegen), reláció (szaknyelvi), érintkezés, kontaktus
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
műveltség
főnév
- iskolázottság, tanultság, képzettség, olvasottság, tájékozottság
- kultúra, civilizáció, művelődés
óvatlan
melléknév
- elővigyázatlan, meggondolatlan, könnyelmű, megfontolatlan, szeleburdi (bizalmas), kelekótya (bizalmas), naiv, hiszékeny Sz: tarisznyában hordozza az eszét
napkelte
főnév
- hajnal, hajnalhasadás, napfelkelte, derengés, virradat, pirkadat, pirkadás, pitymallat (tájnyelvi), hajnalpír, reggeli szürkület, napfeljötte, reggel
megtört
melléknév
- törődött, levert, csüggedt, lesújtott, megviselt, elcsigázott, letört, vigasztalhatatlan, fájdalmas, reményvesztett, fásult, kétségbeesett
- töredelmes, bűnbánó, vezeklő, alázatos
- (tekintet): fénytelen, üveges, zavaros
- (tájnyelvi): gyűrött
pecsét
főnév
- bélyegző, pecsétnyomó, stempli (bizalmas), stampiglia (régies), szigillum (idegen)
- folt, szennyfolt, maszat, piszok, pötty, paca (bizalmas), pont, mocsok, plecsni (pejoratív), makula (régies), szeplő, hiba, szégyenfolt, flekk, stigma, bélyeg
- (választékos): jel, ígéret, egyezség (régies), zálog, biztosíték
masszív
melléknév
- erős, tartós, szilárd
- nehéz, súlyos, tömött, tömör, vaskos
- keménykötésű, robusztus, tagbaszakadt, drabális (pejoratív)
kérges
melléknév
- kéregszerű, héjas, háncsos, hántolatlan, fás, faféle
- megkérgesedett, megvastagodott, megkeményedett, érdes, durva, bütykös, repedezett, repedékes (tájnyelvi), cserepes, cserzett, kicserződött, kidolgozott, rapancos (tájnyelvi), ripacsos (tájnyelvi), callosus (idegen)
- darabos, faragatlan, primitív, goromba, nyers, eldurvult, érzéketlen, kegyetlen
megemel
ige
- felemel, emelint (tájnyelvi), magasra tart
- magasít
- felver, megnövel, felszöktet, felugrat
- (megemeli magát): megerőlteti magát, meghúzza a derekát
pufog
ige
- csattog, durrog, huppog, püffög, robban, dörög
- (szleng): fingik (durva), ereszt (bizalmas), szelel, elszólja magát (tréfás)
- (tájnyelvi): zsörtölődik, dohog, duzzog, füstölög, dunnyog (tájnyelvi)
emberkerülő
melléknév, főnév
- aszociális (szaknyelvi), antiszociális (idegen), zárkózott, visszavonult, barátságtalan, magának való, emberfutó (régies), remete, embergyűlölő, mizantróp, világgyűlölő
selypít
ige
- selypeg (tájnyelvi), pöszít, pöszéz, selypeskedik (tájnyelvi), csipeg (tájnyelvi)
- gügyög, gagyog
osztag
főnév
- kommandó, különítmény, alakulat, szakasz, raj, őrs, csoport, osztály (régies), brigád, csapat, trupp (régies), banda, részleg, egység
parancsnokság
főnév
- vezetés, irányítás, dirigálás (pejoratív), vezérlet, rendelkezés
- vezetőség, törzskar, vezérkar
- főhadiszállás
összetűz
ige
- összefog, összeerősít, kapcsol, egybekapcsol, összecsatol, megtűz, összeköt, összefűz
- (választékos): összevész, összekap, összeszólalkozik, összekülönbözik, összekoccan, összezördül, összezörren, összeakaszkodik, ujjat húz, hajba kap Sz: csúfra kel; felrázta az abroszt; összerúgja a patkót; nem pászol a szavuk; tengelyt akaszt; üstökbe kap valakivel
- összevarr, összeölt
nehézség
főnév
- baj, bonyodalom, zavar, akadály, gát, korlát, akadályoztatás, fennakadás, buktató, bökkenő, zökkenő, árnyoldal, csigabiga (tájnyelvi), hiba, gond, probléma, gubanc (szleng), gáz (szleng), difi (bizalmas)
- (tájnyelvi): nyavalya, nyavalyatörés (tájnyelvi), nehézkór (régies), guta (tájnyelvi)
pártoskodás
főnév
- széthúzás, viszály, lázadás, ellenségeskedés, egyenetlenség, pártütés, szakadás
- részrehajlás, elfogultság, kivételezés, elkötelezettség