kullancs szinonimái

főnév
  • atka, óvantag (tájnyelvi), cék (tájnyelvi), csiglanc (tájnyelvi), ragadály (tájnyelvi)
  • (személy): pióca (szleng)
  • középhátvéd, stopper (bizalmas)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

foglalkoztat

ige
  • dolgoztat, munkával ellát
  • alkalmaz, felvesz, felfogad, szerződtet, munkát ad
  • izgat, igénybe vesz, leköt, leköti a figyelmét (valakinek)
  • elfoglal, idegesít, gondot okoz, nyugtalanít

felhorkan, fölhorkan

ige
  • felhördül, felmordul, felcsattan, felfortyan, felhorkol (tájnyelvi), felhörtyenik (tájnyelvi), ráröffen (tájnyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a kullancs szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

köteles1

melléknév
  • kötelező, megállapított, előírt, obligát (idegen), obligatórius (régies)
  • lekötelezett (régies)

kilopódzik

ige
  • kilopakodik, kiszökik, kimegy, kiorozkodik (tájnyelvi), kioson, kisurran, kiosonkodik (tájnyelvi), kiosont (tájnyelvi)

kifakad

ige
  • felfakad, megnyílik, kipörsen, kipattogzik, felreped
  • kibuggyan, fakad
  • kifeslik, kifesel, kinyílik, kibomlik, megpattan, kibarkázik, kibimbózik, kinő, kikel, kisarjad, kihajt, kicsírázik
  • felfortyan, felcsattan, kirohan, kiborul (bizalmas), kipakol (szleng), odamond Sz: megmondja a magáét; kiborítja a bilit
  • kitör (valamiből), kiszakad, kiszalad

kamra

főnév
  • éléskamra, élelemtár, spájz (bizalmas), éléstár, kamara (tájnyelvi)
  • mellékhelyiség, fülke
  • lomtár, sufni (bizalmas), kamara (tájnyelvi)
  • rekesz, üreg, szívüreg
  • (szaknyelvi): telep, thalamus (idegen)
  • (szaknyelvi): visszafejtés

közösség

főnév
  • csoport, csapat, együttes, társaság, köz (tájnyelvi), kollektíva, gárda, kommuna (idegen), szekta, falanszter (régies), kommunitás (idegen), szövetség, testület, társulás, egyesülés, szövetkezet, társulat, egylet, kör, klub, céh, liga, unió, gyülekezet
  • egyezés, azonosság
  • rokonszenv, vonzalom, együttérzés, részvét, szánalom

léhűtő

melléknév, főnév
  • haszontalan, semmirekellő, naplopó, munkakerülő, dologtalan, lókötő, semmiházi, széltoló, lebzselő, angalit (régies), cihó (régies), gagyula (régies), naplesi (régies), piszma (régies), szátyók (tájnyelvi), lump (bizalmas), lumpáci (bizalmas), canga (tájnyelvi), csajbatag (tájnyelvi), léhonda (tájnyelvi), liflander (tájnyelvi), hídárendás (tájnyelvi), hujra (tájnyelvi)

tömpe

melléknév
  • (orr): pisze, fitos, turcsi, nyomott, finta (tájnyelvi), duni (tájnyelvi), tusza-pisze (tájnyelvi)
  • tompa, életlen, lekerekített, buta (régies)
  • (választékos): tömzsi, zömök, vaskos, köpcös

igényes

melléknév
  • alapos, nagyigényű, akkurátus (bizalmas, pejoratív)
  • finnyás, válogatós, akadékoskodó, kicsinyes, kicsinyeskedő, hiperkritikus (pejoratív)
  • kényes, érzékeny, odafigyelést igénylő
  • drága, különleges, értékes, becses
  • kifinomult, csiszolt, pallérozott, színvonalas, választékos

hűl

ige
  • hidegül, lehűl, meghűl, megdermed, hülepedik (tájnyelvi)

félrenevel

ige
  • elkényeztet, elront, elnevel

intés

főnév
  • figyelmeztetés, intelem, dorgálás, leteremtés, szidás, feddés, rendreutasítás, megrovás, szemrehányás, pirongatás, rosszallás, letolás (bizalmas), fejmosás (bizalmas), prédikáció (bizalmas), lelkifröccs (bizalmas)
  • hívás, jeladás, sürgetés, biztatás, jel, jelzés, buzdítás, felszólítás

lény

főnév
  • élőlény, teremtmény, istenteremtménye (tájnyelvi), létező
  • ember, egyén, egyed
  • (mesebeli) alak, szerzet
  • halandó
  • (valakinek): mivolta, egyénisége, valója, énje, szellemi arculata

mállik

ige
  • porlad, omlik, omladozik
  • foszlik, bomlik
  • korhad, rothad, hámlik, meszled (tájnyelvi), rehül (tájnyelvi)

átruház

ige
  • ráruház, áthárít, átenged, elidegenít, átad, átír, nevére ír, hagyományoz, cedál (idegen), rátábláz (szaknyelvi), ráterhel, átörökít, testál, örökül hagy
  • elenged (követelést), lemond, felad

nemkívánatos

melléknév
  • alkalmatlan, kéretlen, helytelen, elutasítandó, eltávolítandó

megzendül

ige
  • felcsendül, felharsan, megpendül
  • (harang): megkondul, megszólal
  • (ég) megdördül

kuncog

ige
  • nevetgél, vihog, ihog-vihog, kacag, kacarászik, heherészik, göcög (régies), cincog (tájnyelvi)

körülbelül

határozószó
  • kb., kábé, hozzávetőleg, közelítőleg, idestova, kvázi, majdnem, megközelítőleg, mintegy, szinte, cirka (bizalmas), nagy vonalakban, nagyjából, globálisan, approximatíve (idegen), csaknem, olyanformán, hasonlóan, lényegében, durván, többé-kevésbé, innen-onnan (tájnyelvi)

lebecsül

ige
  • lenéz, lekicsinyel, depreciál (régies), bagatellizál (idegen), leértékel, alábecsül, fitymál, aláértékel, fitymál, kisáll (tájnyelvi), gyerekszámba vesz
  • félreismer

megtisztel

ige
  • szerencséltet (régies), meglátogat, süvegel (régies), megural (régies), megemberel (tájnyelvi), tiszteleg, ünnepel, magasztal, éltet, éljenez
  • kitüntet
  • (szépítően): beszennyez

kürt

főnév
  • (bizalmas): trombita, harsona, kornéta (régies), sófár (idegen)
  • tülök, duda, gőzsíp
  • sziréna

kinyomtat

ige
  • közöl, közzétesz, megjelentet, kiad, publikál
  • sokszorosít

legfőbb

melléknév
  • fő-fő (tréfás), legelső, legfontosabb, leglényegesebb, elsődleges

megvetemedik

ige
  • meggörbül, meghajlik, elferdül, deformálódik, megereszkedik, elfintul (tájnyelvi), elvetemül (tájnyelvi)