meggyűlöl szinonimái

ige
  • megutál, megundorodik, utálat fogja el, undor fogja el, utálkozás fogja el

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

hidegedik

ige
  • (régies): hidegszik, hűl, hűvösödik, kellemetlenebbé válik
  • (tájnyelvi): hidegül (viszony)

hangoskodik

ige
  • nagyhangúskodik, kiabál, ordítozik, lármázik, ricsajoz, zajong, zajt csap, hőbörög, handabandázik, kurjong (tájnyelvi), pofázik (durva)
  • nacsorál (tájnyelvi), csicsereg (tájnyelvi)
  • méltatlankodik, lázít
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a meggyűlöl szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

megagitál

ige
  • meggyőz, rábeszél, rávesz, megnyer, beszervez

lefolyik

ige
  • lecsorog, leszivárog, lemegy, lezúdul, lehömpölyög
  • végbemegy, lezajlik
  • eltelik, elmúlik
  • (tájnyelvi): lehull

láncol

ige
  • köt, megköt, erősít
  • összeköt, kapcsol
  • magához fűz
  • kettliz (szaknyelvi)

kopíroz

ige
  • átrajzol, másol
  • utánoz, lekoppint (tréfás), követ, majmol

megérdemel

ige
  • rászolgál, kiérdemel, megszolgál, méltó (valamire)(valamire)

megújít

ige
  • felépít, újjávarázsol, reformál, forradalmasít, modernizál, újjáteremt, tataroz, renovál, instaurál (idegen), rekonstruál
  • felfrissít, regenerál
  • felújít, korszerűsít, újjáéleszt, kicserél, helyreállít, restaurál, felszít
  • meghosszabbít, prolongál
  • (fogadalmat): megismétel

vindikál

ige
  • (választékos): követel, megkövetel, igényel, igényt tart (valamire)

kienged

ige
  • kiereszt, kibocsát, szabadon bocsát, kiszabadít, elenged, szabadon enged, szabadon ereszt, szabadlábra helyez, felszabadít, megszabadít, szabaddá tesz, kiszalaszt, kiszalajt (tájnyelvi)
  • kihoz (bizalmas), megléptet (szleng)
  • kioldoz, kibont, kibogoz
  • (ruhát): bővít, tágít, kiereszt
  • megenyhül, felolvad, felenged

kezelés

főnév
  • bánás, bánásmód, sáfárkodás, manipuláció, alkalmazás, irányítás, üzemben tartás, ellenőrzés, felügyelet, karbantartás
  • gyógykezelés, gyógyítás, terápia, kúra, ellátás, gondozás
  • (bizalmas): kézfogás, kézszorítás, parola (régies)

hadvezér

főnév
  • fővezér, főparancsnok, stratéga (választékos), hadparancsnok, hadnagy (régies), hadfőnök (régies), generalisszimusz (régies), imperátor, gyula (régies)

kimegy

ige
  • távozik, elmegy, kilép, kisétál, kiballag, kijut, kioson, kislisszol, kilopódzkodik, kidugja az orrát, kiszagol, kibújik, kifordul
  • kimászik, kikecmereg, kicsúszik, kibaktat, kitántorog, kibotorkál, kitámolyog, kitakarodik, kisiet, kiszalad, kiugrik, kifut, kilódul, kiered (régies)
  • kimozdul, kificamodik, kibicsaklik, kimarjul, kiugrik, kirándul, kibillen
  • kivándorol, kibujdosik, kimenekül, disszidál
  • WC-re megy, illemhelyre megy, dolgát végzi

melléknév

főnév
  • adjectivum (szaknyelvi), mássalérthető (régies)
  • ragadványnév, becenév, gúnynév, csúfnév

morózus

melléknév
  • kedélytelen, kedvetlen, örömtelen, sótlan, savanyú, levert, csüggedt, lehangolt, deprimált, melankolikus, mísz (bizalmas)
  • mogorva, rosszkedvű, barátságtalan, zord, rideg, hűvös, fagyos, durcás, morcos, morgós, haragos, harapós, mérges, zsémbes, zsörtölődő, házsártos, tüskés, szúrós

büdös I.

melléknév
  • bűzös, bűzhödt (régies), bűzlő, szagos, orrfacsaró, stiches (bizalmas), dögletes, áporodott, penetráns, bakszagú, büdi (bizalmas), kanszagú (bizalmas) Sz: bűzlik, mint a trágyadomb; bűzlik, mint a görény; büdös, mint aki bakot nyúzott
  • (valakinek valami): nincs ínyére, vonakodik (valamitől), ódzkodik (valamitől) (tájnyelvi), húzódozik (valamitől), derogál
  • semmirekellő, aljas, gonosz, átkozott, hitvány, haszontalan, rohadt (durva)
  • (tagadásban): megveszekedett, árva

példaszerű

melléknév
  • példás, tökéletes, kitűnő, kiváló, remek, eszményi, ideális, elsőrangú, elsőrendű
  • rendezett, páratlan, követendő, utánozandó, kifogástalan, mintaszerű

oldalsó

melléknév
  • oldalt lévő
  • oldalági, laterális (szaknyelvi)

meghal

ige
  • elhuny, elhalálozik, exitál (szaknyelvi), elhal, halálát leli, megboldogul, elalszik, elszenderül, kiszenved, elmegy, eltávozik, elköltözik, életét veszti, meghalálozik (régies), kiterítik, felfordul (durva), meggebed (durva), elpatkol (durva), megdöglik (durva), kinyúlik (durva), kidől a sorból (bizalmas), bekrepál (szleng), megkrepál (szleng), megmurdel (szleng), kipurcan (szleng), kinyiffan (szleng), bekampecel (tájnyelvi), eltalpal (tájnyelvi), kihűl (tájnyelvi), megnyuvad (tájnyelvi), kiegyenesedik (tájnyelvi), megmered (tájnyelvi), betestál (tájnyelvi), elhal (tájnyelvi), elvégez (tájnyelvi) Sz: a barátok zsákjába jutott; a fekete bika a lábujjára hág; a halál fogára jut; a halál horgára akad; a hátára fektetik; a másvilágra költözik; Ábrahámra vicsorítja a fogát; alulról szagolja az ibolyát; ámen neki; átszenderül a másvilágra; az örök világosság fényeskedik neki; beadja a kulcsot (szleng); beadja a mennyország kulcsát; beadja az ipart (szleng); befejezi az életet; befejezi földi pályafutását; beleharap a halál kutyája; beszámol a bőrével; beteszi az ajtaját a halál; búcsút vesz az árnyékvilágtól; csizmáját üresen hagyja; csontjára hűl a bőre; elalszik a gyertyája; elalszik a világa; elalszik az Úrban; elalszik örökre; elejtette a kanalát; elejti a kiskést; eljön érte a Kaszás; elköltözik a másvilágra; elköltözik Ábrahám kebelébe; elköltözik az örök vadászmezőkre; elmegy Földvárra deszkát árulni (bizalmas); elmegy tormát ásni; elmegy vakondokországba; elmetszették a fonalát; elnyelte a horgot; elnyújtotta a bocskort; eloltják gyertyáját; elragadja a halál (választékos); elragadta a Szent Mihály lova; elrúgja a szeget; elszakad az élete fonala; eltávozik az élők sorából; elválik a kenyér héjától; feldobja a talpát (szleng); felkötik az állát; félreteszi a csákóját; felveszi a néhai nevet (bizalmas); férgeknek adja testét; fűbe harap (bizalmas); itt hagyja az árnyékvilágot; jobblétre szenderül; kákkot mond; karóra kerül az irhája; kiadja a lelkét; kidől a sorból; kifingott a kürtőn (durva); kifüstöl a Krisztus kéményén; kihúzták alóla a gyékényt; kikéri a levelét, kileheli a lelkét (választékos); kimúlik az árnyékvilágból (választékos); kiterítették a bőrét; kivette a csatot; koporsóba száll; körmöt rúg; lefújtak neki; lehunyja a szemét; lehunyja a szemét örökre (választékos); leköszön a hivatalról; lemond a házhelyről; leszalad a csillaga; leteszi a gondját; magához szólítja az Isten; marjára fekszik; megfőzték a torkásáját; megkönnyebbedik az ágya szalmája; megrúgta a Szent Mihály lova, soha ki nem gyógyul; megszűnik létezni; megtér atyáihoz (választékos); megtér őseihez (választékos); négy deszka közé teszik; nem eszik több lágy cipót; nem látja többet az Isten egét; örök álomba merül (választékos); örök nyugovóra tér (választékos); padlásra kerül a bőre; padra kerül a bőre; padra teszik a csizmáját; padra viszik a bőrét; papok erszényébe kerül; Pilátushoz megy vacsorára; Pilátusra vicsorítja a fogát; porba harap; ráhűl a bőr; rálép a csőszökör a lábára; sírba száll; szegre akasztják a csizmáját; testamentumot csinált; utoléri a vég; utolsót rúg; ütött az órája; vége lesz; végleg elhagyja övéit (választékos); végsőt lehel; visszaadja lelkét teremtőjének (választékos); viszatér a porba, amelyből vétetett
  • (harcban, erőszakos halállal): elpusztul, halálát leli, kimúlik, elesik, odavész, ottmarad Sz: otthagyja a fogát; fűbe harap (bizalmas)

maximális

melléknév
  • legnagyobb, legmagasabb, legmesszebbmenő, legfelső, legjobb, legkülönb, legtöbb

megrezzen

ige
  • megrezdül, meginog, megrendül, zöttyen, zökken, döccen, vibrál, megrázkódik, összerezzen, megrándul
  • megijed, megriad, megrebben, megrisszankodik (tájnyelvi)

odasereglik

ige
  • odaözönlik, odacsődül, odacsoportosul, odatódul, egybecsődül

megkedvel

ige
  • megbarátkozik, megszeret, kedvet kap (valamire), összemelegedik, beleszédül (bizalmas), beletőked (tájnyelvi), barátságot köt, közelkerül, összejön (valakivel) (bizalmas), rájön valaminek az ízére

lehajt1

ige
  • lehorgaszt, lecsúlyhít (tájnyelvi), leszeg, legörbít
  • letűr, lesodor
  • (italt): iszik, lehajít (szleng), bedob (szleng), bevág (szleng), bepuszil (szleng)

megszól

ige
  • leszól, becsmérel, befeketít, kibeszél, kipletykál (bizalmas), ócsárol, lepocskondiáz, megszapul (tájnyelvi), leugat (régies), elgáncsol (tájnyelvi), simfel (bizalmas), rempel (régies), szűr-szapul (régies) Sz: rossz hírét költi; szájára vesz; más pendelyét mossa; köszörüli a nyelvét (valakin)

olaj

főnév
  • étolaj
  • kőolaj, ásványolaj
  • kenet, tömjén, balzsam, ír (régies)
  • olajfesték
  • olajfestmény