megbolondít szinonimái

ige
  • megőrjít, elszédít (bizalmas), elkábít, örületbe kerget, elveszi az eszét, meghibbant, megvadít

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

felbiztat, fölbiztat

ige
  • felbátorít, fellelkesít, buzdít, serkent, sarkall, ösztönöz, rávesz (valakit, valamire), rábeszél, rábír
  • felbujt, feltüzel, felheccel, felkontat (tájnyelvi) Sz: felkeni a hasát; lovat ad (vki alá); szárnyakat ad (valakinek)

fertőtlenít

ige
  • csírátlanít, csíramentesít, sterilizál, sterilez, dezinficiál (idegen), dezinfekcionál (idegen), klóroz, főz (ruhát), csáváz (vetőmagot) (szaknyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a megbolondít szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

mályva

főnév
  • mályvarózsa, istenkenyere (tájnyelvi), papsajt, béresrózsa (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): muskátli

lakosság

főnév
  • népesség, populáció

kulturális

melléknév
  • művelődési, műveltségi, szellemi

klastrom

főnév
  • kolostor, zárda

mázli

főnév
  • (bizalmas): szerencse, disznó (szleng), malac (bizalmas), mák (szleng), lutri (szleng)

megragadó

melléknév
  • ellenállhatatlan, vonzó, rokonszenves, elragadó, elbájoló, elbűvölő, csábító, szuggesztív, lenyűgöző, érdekes, érdekfeszítő, izgalmas, feltűnő, lélegzetelállító, lebilincselő

veszekedős

melléknév
  • házsártos, zsémbes, zsörtölődő, dohogó, kötekedő, összeférhetetlen, civakodó, civódó, harapós, pattogó, izgága, szekáns (bizalmas), szájas (pejoratív), brahis (szleng), csatázó (tájnyelvi), zsörtös (tájnyelvi)

kétszeres

melléknév
  • dupla, kettőzött, kettős, megkettőzött, iker, megkettőztetett, megkétszerezett, duplex (szaknyelvi)

kéreget

ige
  • koldul, kérincsél, kunyerál, tarhál (szleng), kéregel (tájnyelvi), kérsekél (tájnyelvi), kolduskodik, rimánkodik, tányéroz, házal, kilincsel, kápsál (tájnyelvi), kuncsorog, kunyizik (bizalmas), darizik (szleng), lejmol (szleng), mangázik (szleng)

gyógycipő

főnév
  • ortopéd cipő

kieszel

ige
  • kitervel, kigondol, kifőz, kiötöl, kiagyal, kisüt, kiókumlál (bizalmas), kispekulál (bizalmas), kitervez, kifundál, kimesterkedik, kiokoskodik, kitalál, kimódol, kikalkulál (tájnyelvi), kilel (tájnyelvi)

megszól

ige
  • leszól, becsmérel, befeketít, kibeszél, kipletykál (bizalmas), ócsárol, lepocskondiáz, megszapul (tájnyelvi), leugat (régies), elgáncsol (tájnyelvi), simfel (bizalmas), rempel (régies), szűr-szapul (régies) Sz: rossz hírét költi; szájára vesz; más pendelyét mossa; köszörüli a nyelvét (valakin)

militáris

melléknév
  • katonai, hadi

bőg

ige
  • bömböl, ordít, bőgődik (tájnyelvi)
  • (szél): morajlik, orgonál, zúg
  • sivalkodik, sír, óbégat, rí, üvölt, rikolt

parány II.

főnév
  • (régies): atom, részecske, oszlány (régies)
  • porszem
  • (csokoládés) nápolyi

nyugtató II.

főnév
  • nyugtatószer, idegcsillapító, dilibogyó (szleng)
  • altató, altatószer

megbotránkoztat

ige
  • visszatetszést kelt, sokkol, megütközést kelt, felháborít, megdöbbent, kihoz a sodrából

major2

főnév
  • (régies): őrnagy

megkeserül

ige
  • megfizet, meglakol, megszenved, megbán, megsínylik (választékos), megbűnhődik, kárát látja (valaminek)

nyíltan

határozószó
  • világosan, egyenesen, őszintén, magyarán, kereken, kendőzetlenül, szabadon, félreérthetetlenül, áperte (régies), nyilván (régies), ország-világ előtt

megérzés

főnév
  • előérzet, ösztön, sugallat, ihlet, intuíció, spuri (szleng), hatodik érzék (bizalmas), szimat, telepátia
  • gyanítás, sejtés, sejtelem

látogató

főnév
  • vendég, hospitáló (idegen), vizitelő (régies), vizitátor (tájnyelvi)
  • látogatás, vizitálás (tájnyelvi)

megmozgat

ige
  • megforgat, megkavar, mozgásba hoz, megráz, felkavar, megbolygat
  • átrak, áthord
  • ösztönöz, ösztökél, serkent, buzdít, biztat, aktivizál, agitál, megindít

nyugalmazott

melléknév
  • nyugdíjas, nyugállományú, nyugállományban levő
  • hivatalviselt, leszerelt, kiszolgált, kiérdemesült