lovász szinonimái

főnév
  • istállószolga, lóápoló, lógondozó, lovászlegény
  • zsoké

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

oszlopos

melléknév
  • jelentős, törzsökös, régi

rezgő

melléknév
  • oszcilláló (szaknyelvi), vibráló
  • remegő, reszkető
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a lovász szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

lepedő

főnév
  • ágylepedő, ágyterítő, lepel, takaró
  • (tréfás): mozivászon, vetítővászon
  • (tréfás): papírlap, űrlap
  • (szleng): ezerforintos, ezres, rongy (szleng), misi (szleng)
  • százas (bizalmas), százforintos

kötél

főnév
  • zsinór, zsineg, spárga
  • akasztás
  • drótkötél, sodrony
  • (régies): pányva, vetőhurok
  • (régies): kötelék

kotlós I.

melléknév
  • ülő, költő, kotló
  • (tájnyelvi): puha, szotyogós (tájnyelvi)
  • záp

kikosaraz

ige
  • elutasít, visszautasít, elvet, elküld, elbocsát, eltaszít, ellök, elzavar, elhárít, nem fogad, otthagy, faképnél hagy, kosarat ad, kiteszi a szűrét, kiadja az útját, kiad (valakin) (tájnyelvi) Sz: Abaújba küld (valakit)

levonás

főnév
  • csökkentés, leírás, megnyirbálás (bizalmas), leszámítás, visszatartás, diminúció (idegen)

megcsóvál

ige
  • ide-oda mozgat, lenget, meglóbál
  • (tájnyelvi): meghintáztat

vall

ige
  • állít, mond, tart, kijelent, hisz
  • kiáll (valami mellett), bizonygat, kardoskodik (valami mellett), tanúbizonyságot tesz, igazol, erősítget
  • tanúsít, tanúskodik, vallomást tesz, énekel (szleng), köp (szleng)
  • bevall, beismer, elismer, gyón, beszél (bizalmas), köp (szleng)
  • feltár, felfed, kinyilvánít

karácsonyeste

főnév
  • szenteste, bővedest (tájnyelvi), bővedeste (tájnyelvi)

kagyló

főnév
  • kagylóhéj
  • csigaház
  • telefonkagyló, távbeszélőkagyló, fejhallgató
  • mosdó, mosdókagyló
  • vécékagyló, vécécsésze
  • (szleng): fül, hallószerv

garasoskodik

ige
  • kicsinyeskedik, fukarkodik, krajcároskodik, smucigoskodik (bizalmas), fösvénykedik, zsugorgat Sz: fogához veri a garast, élére rakja a garast

keményít

ige
  • szilárdít, edz, acéloz, durvít

megfilmesít

ige
  • filmre visz, filmet készít (valamiről), filmez, forgat, felvesz

megtakarítás

főnév
  • megspórolás
  • betét, készlet, tartalék

betelepít

ige
  • beköltöztet
  • benépesít
  • beültet, beplántál, meghonosít (valahol valamit)

öreg I.

melléknév
  • idős, agg, megvénült, hajlott korú, koros, matuzsálem, veterán, élemedett, éltes, vén, kipróbált, trottyos (bizalmas), idejeveszett (tájnyelvi), öregecske (tájnyelvi) Sz: megette már kenyere javát; elhullatta már a csikófogait; a szöszt is pösznek mondja; a hamut is mamunak mondja; a cinterem felé fordult már a rúdja; a málét se rághatja; a kriptakulcsot keresi; alkonyodik a napja; attól is fél, hogy az árnyékban megbotlik; csisz el, csosz el, bocskor; csoszog, nem jár; csüng a feje bal felé; egyidős a postaúttal; egyik lába a koporsóban van; eleget próbálja a tűfokot, mégsem találja; elérte a sok péntek (tájnyelvi); elkopott a foga; elunta a frisset, csak a lassút járja; estefelé van; görnyed évei súlya alatt; három lábon jár; hosszú belet húztak neki; inában van már a lotyogó nadrág; kenyerének javát megette; kettő helyett hármat lát; kikopott a sátoros ünnepekből; leánya is vénasszony (nőről); már a bíróságból is kiaggott; már lotyog a nadrágja; már sok karácsonyi szilvát evett; másodszor gyermek; mihelyt botlik, mindjárt esik; nem mai gyerek; nem bírja már a farát; öreg, mint az országút; pép az étke; régen volt az, mikor az anyja emlőjét szopta; sok pénteket ért már; sok húsvéti bárányt megevett; sokat szólott neki a kakukk; szájában két foga tartja az istrázsát; szemheggyel lát, fülheggyel hall; tisztes korú; töpörtő az orcája; tudja, mikor veszett Belgrád; túl van már az innenen; unja már a frisset, csak a lassút járja; vén, mint a postaút; vénebb az országútnál; vénebb a tízparancsolatnál; vénebb a Mátránál; virág volt, kóró lett
  • kemény, rágós, inas, porcogós, csimbókos (tájnyelvi)
  • régi, ócska, viseltes, avult, kopott, ósdi, özönvíz előtti
  • (idő) késő
  • (régies): nagy

naturalista

melléknév
  • természetutánzó, természethű, élethű
  • képzetlen, naiv (művész)

lökhárító

főnév
  • ütköző, lökéstompító, lengéscsillapító, puffer (idegen)
  • (szleng): mell, cici, didi (bizalmas), duda (szleng), ütköző (szleng)

lencse

főnév
  • (fényképezőgépé) objektív, optika
  • szemlencse
  • anyajegy, (arcon) szépséglencse (régies)
  • szemölcs, bibircsók

maszatos

melléknév
  • szurtos, mocskos, koszos, piszkos, sáros, mosdatlan, cirmos (tájnyelvi), murcos (tájnyelvi), szutykos, szennyezett, pecsétes, majszos (tájnyelvi), mázgás (tájnyelvi), bemaszatolt, összekoszolt, összemaszatolt, pöszmötés (régies), lustos (tájnyelvi), szennyes, tisztátalan

nagymenő II.

főnév
  • (szleng): milliomos, újgazdag (pejoratív)

mágia

főnév
  • varázslás, varázslat, boszorkányság, ördöngösség, bűbájosság, bájolás, igézés
  • bűvészet, szemfényvesztés

közélelmezés

főnév
  • élelmiszer-ellátás

megállapodik

ige
  • megegyezik, kiegyezik, összebeszél, szerződik (valakivel), paktál (régies), megszegődik (tájnyelvi), egyezséget köt, egyezségre jut, dűlőre jut, megbeszél, megállapodásra jut, elhatároz
  • megáll, megszáll
  • letelepedik, gyökeret ver, lehorgonyoz Sz: felüti a sátorfáját
  • kiforrja magát, megkomolyodik, lehiggad, meghiggad, megnyugszik

napsütés

főnév
  • napfény, verőfény, napmeleg (tájnyelvi), napvilág, nap, napsugárzás