vágó I. szinonimái

melléknév
  • metsző, éles

vágó II. szinonimái

főnév
  • (szaknyelvi): összeállító, cutter (idegen)
  • (régies): mészáros, vágólegény, böllér, sakter (idegen), kaszab (régies)
  • (tájnyelvi): vágóhíd, mészárszék, vágószék
  • (tájnyelvi): kerékvágás, keréknyom, szekérnyom, kocsinyom, barázda, csapás (tájnyelvi), csapa (tájnyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

kölyök

főnév
  • fióka, állatfióka, ivadék, leszármazott, kicsiny (választékos)
  • kisfiú, lurkó, nebuló (bizalmas), gyerkőc (bizalmas), bikfic (bizalmas), poronty (bizalmas), rajkó (bizalmas), vasgyúró, csibész, srác, skalapca (régies), klapec (szleng), kölök (tájnyelvi), fattyú (tájnyelvi), hátulgombolós (pejoratív)
  • kamasz, tini, siheder, süvölvény, suhanc, ifjonc, legény, fickó, bikfic (bizalmas), suttyó (tájnyelvi), surján (tájnyelvi), surbankó (tájnyelvi), taknyos (bizalmas), tacskó (bizalmas)
  • (jelzőként): fiatal, éretlen

erényes

melléknév
  • erkölcsös, tisztességes, bűntelen, becsületes, derék, feddhetetlen, romlatlan, makulátlan, tartózkodó, szemérmes, jámbor
  • (régies): ártatlan, szeplőtlen (régies), tiszta, szűzies
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a vágó szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

utasfülke

főnév
  • fülke, kupé
  • kajüt, kabin
  • utastér

tessék

módosítószó
  • íme, kérem, parancsoljon, nesze (bizalmas), voilá (idegen)
  • igen!, szabad!, lehet!, bújj be! (bizalmas)

teljhatalmú

melléknév
  • mindenható, nagy hatalmú, meghatalmazott

szomorú

melléknév
  • bánatos, búbánatos, szomorodott, bús (választékos), szomorkás, levert, letört, lehangolt, csüggedt, lógó orrú, fancsali, savanyú, mélabús, melankolikus, mísz (bizalmas), búskomor, komor, nyomott, rosszkedvű, kedvetlen, kedveszegett, deprimált, depressziós, elkámpicsorodott (szleng), elkenődött (szleng), lelombozódott (szleng) Sz: a földet szántja az orra; bal lábbal kelt fel; bús, mint ki hat ökrét vesztette; bús, mint a kotló tyúk; búslakodik, mint a kereketörött paraszt; búsul, mint a föltekert ménló; búsul, mint a cigány Szent Mihály napján; búsul, mint kinek hat ökrét szekeréből ellopták; búsul, mint az elrugdosott ménló; el van keseredve, mint a liptai túró; leszegett a nyaka; meghasad a szíve; nem tud hová lenni bújában; olyan jó kedve van, mint a szegbe akasztott nyúlnak; olyan, mint a szárnyaszegett lúd; olyan, mint a pénteki menyasszony; olyan, mint akinek az orra vére folyik; olyan, mint akinek apját, anyját megölték; savanyú pofát vág; sír benne a lélek; sír előtte minden; száraz ágon ül; úgy áll a szája, mint a tót kalendárium; úgy áll a szája, mint szüret után a kunyhó; úgy áll a szája, mint akinek kenderföld nem jutott
  • borult, borús, borongós
  • elszomorító, lehangoló, lesújtó, leverő, fájó, fájdalmas, szívet tépő, szívbe markoló, reménytelen, sivár, gyászos, zord
  • keserves

űrhajós

főnév
  • asztronauta (idegen), kozmonauta (idegen), űrrepülő, űrpilóta

vérség

főnév
  • vérrokonság, rokonság, atyafiság (régies), nemzetség
  • származás

szakasz

főnév
  • útdarab, etap, vonal, távolság, sáv, pászta (tájnyelvi)
  • rész, egység, fejezet, szelet, darab, szemelvény, passzus, részlet
  • paragrafus, bekezdés, cikkely, cikk
  • fülke, kupé
  • periódus, stádium, fázis, fokozat, etap, időszak, intervallum, korszak, szakam (tájnyelvi), ciklus
  • menet, lépés, állomás, forduló
  • felvonás, rész
  • osztag, különítmény, brigád, csapat, csoport, őrs
  • versszak, strófa, vers
  • szólam

suhog

ige
  • zizeg, sistereg, sutyorog (bizalmas), lispeg-laspog (tájnyelvi), suhatol (tájnyelvi), suttyan (tájnyelvi), sustorog (tájnyelvi), sziszeg
  • (szél): zúg, susog, fúj
  • (falevél): zördül
  • (madár): surran

öltözködés

főnév
  • ruházkodás, flanc (szleng)

százéves

melléknév
  • százesztendős

vezeklés

főnév
  • bűnhődés, penitencia (idegen)
  • bűnbánat, megbánás, töredelem

záródik

ige
  • becsukódik, csukódik, becsapódik, bezárul
  • lezárul, lehunyódik
  • eltömődik, eldugul, szorul, rekken (régies)
  • zárul, befejeződik, véget ér, végződik

kielégítő

melléknév
  • megfelelő, megnyugtató, elegendő, elégséges, kellő, szufficiens (idegen), meglehetős (tájnyelvi), találó, pontos, szabatos
  • elviselhető, elfogadható, oké (szleng)

vágyakozik

ige
  • vágyik, vágyódik, áhítozik, epekedik, kívánkozik, áhít, sóhajtozik, szomjazik (valamire), sóvárog, eped, ácsingózik, apajtozik (tájnyelvi), esekedik (tájnyelvi), ácsing (tájnyelvi), sarmankodik (tájnyelvi)

úrvacsora

főnév
  • kommúnió (idegen), hálaadás (régies)

véghatározat

főnév
  • határozat, döntés
  • ítélet

válogatás

főnév
  • kiválasztás, szemelgetés, mazsolázás (bizalmas), tallózás, rostálás
  • osztályozás, szelektálás, szortírozás (bizalmas)
  • gyűjtemény, egyveleg, szemelvény, szöveggyűjtemény, antológia, kresztomátia (szaknyelvi), kompiláció (választékos)
  • kényeskedés, finnyáskodás, turkálás, fitymálás

tilalmas II.

főnév
  • tilos

vemhes

melléknév
  • hasas (tájnyelvi), terhes, pocakos, ellős (tájnyelvi), dobos (szleng), megtermékenyült