mag szinonimái

főnév
  • szem, szemtermés
  • (régies): ondó, sperma
  • (régies): ivadék, utód, leszármazott
  • középpont, gócpont, központ, színe (valaminek)
  • lényeg
  • sejtmag
  • atommag

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

búcsúzik

ige
  • elköszön (valakitől), búcsút mond, búcsúzkodik, búcsút vesz, istenhozzádot mond (valakinek), elválik (valakitől)
  • megválik (valamitől)

fortyog

ige
  • bugyborékol, bugyog, pöfög
  • dühöng, morgolódik, bosszankodik, füstölög
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a mag szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

lét

főnév
  • létezés, mivolt, létel (régies), élet, egzisztencia (idegen)
  • megélhetés, fennmaradás, meglét
  • tartózkodás, életpálya, pályafutás, életút, pálya
  • valóság, gyakorlat

közelálló

melléknév
  • közeli, bizalmas, meghitt, bensőséges, szoros, szűk, közvetlen

könnyűvérű

melléknév
  • könnyelmű, csapodár, hűtlenkedő, tisztességtelen, erkölcstelen, feslett, kicsapongó, élvhajhászó, laza erkölcsű
  • romlott, szabados, kikapós, léha, frivol, kacér, dévaj, ledér, céda, csalfa, csélcsap, panka (régies), cafka (szleng), rosszféle (tájnyelvi), könnyű

kimos

ige
  • kitisztít, kifehérít, áztat, kiöblít, kisúrol, kisikál, kiszappanoz, kifőz, kilötyköl (tájnyelvi), kilötyfötöl (tájnyelvi)
  • eltávolít, kiszed, kivakar
  • aláás, kiváj, alámos, szétmállaszt, elhord, széthord
  • (bizalmas): tisztáz, felment, kiment, igazol

lóhalálában

határozószó
  • gyorsan, lélekszakadva, inaszakadtából, sebtében, sietősen, sebbel-lobbal, lóhalálával (tájnyelvi)

megértő

melléknév
  • együtt érző, jóérzésű, jólelkű, lágyszívű, rokonszenvező, jóságos, jószívű, nagylelkű, belátó, jóindulatú, méltányos, jóakaratú, elnéző, türelmes, toleráns, béketűrő

vámőr

főnév
  • vámtiszt, vámtisztviselő, vámhivatalnok, vámos, finánc (régies)

kása

főnév
  • pép, habarcs (régies)
  • nyák, püré
  • köles
  • rizs
  • dara

kancsal

melléknév
  • bandzsa, bandzsi, kancsi (bizalmas), kácsor (tájnyelvi), csambilla (tájnyelvi), csámburdi (tájnyelvi), sanda (régies), sandal (régies) Sz: a káposztáskertbe néz; epreskertbe néz; kiskertbe néz; tizenkettőre néz; úgy néz, mint a liba az eperfára; úgy néz, mint Pilátus macskája; egyik szeme csára, másik szeme hajszra

geográfus

főnév
  • (szaknyelvi): földrajztudós, földrajzkutató, földrajzos (bizalmas)

képzelet

főnév
  • fantázia, álomvilág, képzelem (régies), képzelőerő, képzelőtehetség, képzelődés, lelemény, képzet, ábránd, imagináció (idegen), kitaláció, ábrándozás, látomás, agyszülemény, elmeszülemény (pejoratív)
  • beképzelés
  • elgondolás, gondolat, vélekedés

meghatalmazás

főnév
  • megbízás, engedély, felhatalmazás, feljogosítás, jogosultság, illetékesség, hozzájárulás, jóváhagyás, megerősítés, kijelölés, megbízatás, jogosítvány, akkreditálás (szaknyelvi), prokúra (idegen), meghatalmazvány (régies), kinevezés

megvacsorázik

ige
  • elvacsorál (tájnyelvi)

bevetés

főnév
  • bedobás, behajítás, betaszítás
  • hadművelet, támadás, harctevékenység, akció

őskor

főnév
  • előidő (régies), hajdankor

nélkülözhetetlen

melléknév
  • pótolhatatlan, elengedhetetlen, létfontosságú, szükséges, alapvető, elemi, fontos, életbevágóan fontos, lényegi, lényeges, sarkalatos, funkcionális, múlhatatlan (régies), elkerülhetetlen, kikerülhetetlen, fő-fő, elsőrendű, kényszerű, velejáró

magánhangzó

főnév
  • vokális (szaknyelvi)(szaknyelvi)

lesiklópálya

főnév
  • sípálya

megalapoz

ige
  • alátámaszt, indokol, megokol, magyarázatot ad, magyaráz, etablíroz (régies), kifejt, értelmez, megvilágít, kellő megvilágításba helyez

napszúrás

főnév
  • hőguta, agydüh (régies)

malmozik

ige
  • tétlenkedik, lopja a napot, lustálkodik
  • unatkozik

közöl

ige
  • tudat, jelent, jelez, mond, megmond, kifejez, elbeszél, kijelent, értesít, üzen, bejelent, tudtul ad, hírül ad, tudomására hoz, értésére ad, megsúg, informál, tájékoztat, tudósít, megír, leír, elújságol, elmesél, beszámol, kinyilvánít, feltüntet
  • leközöl, lehoz (bizalmas), megjelentet, lead, közread, közrebocsát, közzétesz, kiad, kihoz (bizalmas), publikál, kinyomtat

megcsapol

ige
  • csapra ver, csapra üt, meglékel, kilyukaszt
  • kiereszt, kienged
  • megkatéterez
  • (szleng): megkopaszt, kiforgat, megzsarol, megvág (szleng), megpumpol (szleng)

nekihajt

ige
  • nekimegy, elgázol, elüt, feldönt, beleütközik, összeütközik, nekiszalad