kirándul szinonimái

ige
  • megrándul, kificamodik, kiugrik, kifordul, kibicsaklik, kimegy, kimarjul (tájnyelvi), kifitosodik (tájnyelvi)
  • kirándulást tesz, kiruccan, túrázik, gyalogol, barangol, kóborol, portyázik, bekalandoz (vidéket), portyáz (régies)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

bepúderez, bepúderoz

ige
  • beporoz, beszór, behint
  • elkendőz, eltüntet, eltitkol

megelőz

ige
  • lehagy, elhagy, leelőz, maga mögött hagy, maga mögé utasít, elébe vág, elébe kerül, leköröz (bizalmas), túlhalad, lefut, elhúz (bizalmas), meghalad
  • túlszárnyal, szuperál (bizalmas), felülmúl, lepipál (bizalmas), lefőz (bizalmas), túltesz (valakin)
  • megakadályoz, meggátol, kivéd, kikerül, meghiúsít, elhárít, elejét veszi, útját állja, gátat vet (valaminek), preveniál (idegen)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a kirándul szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

kifutópálya

főnév
  • leszállópálya, gurulópálya, kifutó

juttatás

főnév
  • támogatás, segély, járadék, tartásdíj, apanázs (régies), donáció (régies), szubvenció (szaknyelvi)
  • borravaló, adomány, zsebpénz
  • ellátás, ellátmány

jelenés

főnév
  • szereplés, fellépés, színre lépés, alakítás, előtűnés (régies)
  • találkozás, randevú
  • (régies): jelenet, szcéna (régies), epizód
  • látomás, vízió, káprázat, hallucináció, érzékcsalódás, fantazmagória, délibáb
  • rém, kísértet, szellem, árny, démon, fantom, mumus, látás (régies)

hulla

főnév
  • holttest, porhüvely, tetem, dög, kadáver (idegen)
  • (szleng): részeg, mólés (szleng), siker (szleng), tintás (szleng)
  • fáradt, holtfáradt, kimerült, elcsigázott, megviselt, kidöglött (durva), dögfáradt (szleng), kiakadt (szleng), lerobbant (szleng), rozzant (szleng), totálkáros (szleng)

kimerül

ige
  • kiapad, elfogy, kiürül, megszűnik, elérctelenedik (szaknyelvi), elmeddül (szaknyelvi), elszegényedik (szaknyelvi)
  • elfárad, kifárad, elgyengül, elerőtlenedik, ellankad, elcsigázódik, eltikkad, elbágyad, kifullad, kikészül, kidöglik (durva), kipurcan (szleng), kifingik (szleng), kipuhul (tájnyelvi), elándorodik (tájnyelvi) Sz: kivan, mint a liba; alig áll a lábán
  • szorítkozik (valamire)
  • (régies): előbukkan, felbukkan, kivillan

koptat

ige
  • hord, visel, nyű, vásít, avít (régies), nyüstöl (bizalmas), strapál (bizalmas), nyúz, ványol, koszol, szaggat
  • mállaszt, porlaszt, morzsol, pusztít, rongál, erodál (idegen)

tagosítás

főnév
  • földrendezés, birtokszabályozás, kommasszáció (régies)

hanyatt-homlok

határozószó
  • nyakra-főre (tájnyelvi), fejvesztve, fejetlenül, ész nélkül, eszeveszetten, pánikszerűen, árkon-bokron át, lélekszakadva, teljes gőzzel, sebbel-lobbal, villámsebesen, vakon, hűbelebalázs módjára, lóhalálában

halászcsárda

főnév
  • halvendéglő

építő

melléknév
  • konstruktív (idegen), javító, jobbító, pozitív, hasznos

havasszépe

melléknév
  • alpesirózsa, hangarózsa, havasirózsa, rododendron

kozmetikum

főnév
  • szépítőszer, illatszer, kozmetikai szer, kendőzőszer (régies)

kuss

módosítószó
  • (durva): feküdj!, lapulj!, hallgass!, pofa be!, ácsi!, csitt!, befejezni!

adósság

főnév
  • tartozás, kölcsön, hátralék, kötelezettség, hiány, sár (szleng)

megvan

ige
  • létezik, él, életben van, fennáll, egzisztál (idegen), szubszisztál (idegen)
  • fennforog, rendelkezésre áll
  • vagyogat, éldegél, megél, fenntarja magát, elvan, boldogul
  • előkerül, megkerül, fellelhető
  • véget ér, végbemegy, lezajlik, elkészül
  • létrejön, bekövetkezik
  • kitesz (valamennyit), felér (valamennyivel), kivan

málé2

melléknév
  • (pejoratív): málészájú, mamlasz, szájtátó, szájtáti, bamba, mafla, mulya, melák (bizalmas), lepsi (tájnyelvi), máléjankó, tátombák (tájnyelvi), gügye, együgyű, gyámoltalan, ügyetlen, tehetetlen, élhetetlen Sz: a tej is megalszik a szájában

kirobban

ige
  • felrobban, szétrobban, levegőbe repül, explodál
  • előtör, kitör, felszínre tör
  • (háború) kitör
  • felzúg, felharsan, felmorajlik
  • indulatba jön, dühbe gurul, haragra gerjed
  • kitudódik, kipattan

kifejező

melléknév
  • beszédes, expresszív (idegen), kifejezésteljes, jellegzetes, markáns, plasztikus, élénk, erőteljes, velős, magvas, tömör, szemléletes, jelentőségteljes, sommás

kocsi

főnév
  • gépkocsi, személyautó, autó, taxi, tragacs (szleng), járgány (bizalmas)
  • (bizalmas): autóbusz, trolibusz, troli (bizalmas)
  • villamos, tuja (szleng), sárgaság (szleng), zötyögő (szleng)
  • hintó, fogat
  • szekér
  • fiáker, konflis
  • vagon

magános

melléknév
  • magányos, magában álló, társtalan, elszigetelt
  • egyedülálló, elhagyatott, családtalan, facér Sz: árva, mint az ágon ülő madár; csak magának él, mint az özvegy ürge; csendes, mint a puszta malom; se kutyája, se macskája; se tücske, se bogara; úgy él, mint egy remete; úgy van, mint az árva lúdfiak

kiszenved

ige
  • meghal, elpusztul, kimúlik, kileheli lelkét
  • elvisel, kiáll, elszenved, átszenved

kalóz

főnév
  • tengeri rabló, hajórabló (régies), martalóc (régies), piráta (idegen), rabló, fosztogató
  • (régies): zsivány (régies), tolvaj, lator

konc

főnév
  • húsos csont, cubák (tájnyelvi), falat
  • haszon, nyereség
  • zsákmány, préda, martalék

makacsság

főnév
  • önfejűség, megátalkodottság, akaratosság, csökönyösség, konokság, nyakasság, hajthatatlanság, perszisztencia (idegen)
  • trucc (bizalmas), dac, durca (bizalmas), engedetlenség