lángvirág szinonimái

főnév
  • lampionvirág, flox

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

őrült I.

melléknév
  • ámokfutó, háborodott, háborodott elméjű, tébolyodott, elmebajos, idióta, bolond, dilis, eszeveszett, eszelős, esztelen, mániákus, buggyant (bizalmas), hibbant (bizalmas), dilinyós (bizalmas), pista (szleng), gyengeelméjű, bomlott agyú, zavart, zavarodott, hülye, féktelen, lökött (szleng)
  • képtelen, túlzó, hihetetlen, valószínűtlen, borzasztó, nagyarányú, nagyfokú, nagyméretű
  • tébolyító

elszegődtet

ige
  • szerződtet, felfogad, szolgálatba vesz, alkalmaz(valakinek)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a lángvirág szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

krémszínű

melléknév
  • nyers színű, vajszínű, csontszínű, sárgásfehér, bézs (idegen)

kispárna

főnév
  • kiskapric (tájnyelvi)

kimondatlan

melléknév
  • ki nem mondott, hallgatólagos, megnevezetlen, elhallgatott
  • benne foglalt, beleértődő, beleértett, burkolt, rejtett, titkos, titkolt, ki nem fejezett, kifejtetlen, implicit (szaknyelvi)

kebelbarát

főnév
  • bizalmas, jó barát, kenyeres pajtás, testi-lelki jó barát
  • cimbora, haver (bizalmas)

külügy

főnév
  • (bizalmas): külügyminisztérium

leszűr

ige
  • lecsapol, megszűr, átszűr
  • kikövetkeztet, következtetést levon, kihámoz

tulajdon I.

főnév
  • birtok, vagyon, ingóság, jószág (régies), vagyontárgy, javak, holmi
  • birtoklás, bírás
  • (régies): tulajdonság, jellem, vonás, viselkedés

intézményes

melléknév
  • bevezetett, rendszeresített, szokásos
  • hatósági, intézeti, egyesületi, társasági, testületi

illetékes

melléknév
  • hiteles, autentikus, hivatalos, megbízható, jogosult, hozzáértő, kompetens (szaknyelvi), mértékadó, szakértő, kijelölt, megbízott, mérvadó, hivatott, felhatalmazott, beavatott

fényképalbum

főnév
  • fotóalbum

íztelen

melléknév
  • seízű, ízetlen, sótlan, sótalan, vízízű; se íze, se bűze; se sava, se borsa

lidércnyomás

főnév
  • boszorkánynyomás
  • lidérc, aggodalom, félelem, gyötrelem, gyötrődés, szorongás

megaláz

ige
  • megszégyenít, lealáz, rátapos (valakire), porba tipor, dehonesztál (idegen), lealjasít, lealacsonyít, leforráz, degradál, megbánt, megsért, leéget (bizalmas) Sz: az orcája bőrét húzza le (valakinek); feladja a vizes inget (valakire); gallérja alá pök (valakinek); kiteszi hűlni; leforrázza, mint a kutyát; orcájára térít; pellengérre állít; porig aláz

bálvány

főnév
  • istenszobor, bálványszobor, bálványkép, totem, totemoszlop, totemállat
  • idol (szaknyelvi), fétis
  • ideál, eszmény
  • (tájnyelvi): kapufélfa, bálványfa, kapubálvány, oszlop

nyárs

főnév
  • karó, fapálca, hegyesvas (tájnyelvi), szúróvas
  • (régies): dárda, kopja, lándzsa, tőr, gerely

merre

határozószó
  • hová?, merrefelé?, mely irányba?
  • hol
  • amerre

lanyha

melléknév
  • enyhe, csekély, kicsi, mérsékelt
  • lagymatag, tunya, lomha, lusta, lajhár (régies), renyhe
  • erőtlen, gyönge, tipitupi (tájnyelvi)

község

főnév
  • falu, település
  • (régies): közösség, köznép, nép

lel

ige
  • talál, ráakad, rábukkan, fölfedez, rátalál, kitud (tájnyelvi)
  • (régies): gyötör, kínoz (betegség)

menettérti

főnév
  • retúr, retúrjegy, oda-visszajegy

lebeszél

ige
  • eltanácsol, eltérít (szándékától), elriaszt, eltántorít, óva int
  • lemondat
  • (régies): leszól

kiterjed

ige
  • megnagyobbodik, kitágul, kiteljesedik, növekedik, mélyül, gyarapszik, expandál (szaknyelvi)
  • elterjed, szétterjed, kiszélesedik, kibontakozik, kifejlődik, kifejtekezik (régies), fejledez (régies)
  • magában foglal, tartalmaz, felölel, vonatkozik (valamire), áll (valamiből)
  • elnyúlik, elér (terület), kiterjeszkedik, elterül, elhelyezkedik, húzódik, átnyúlik

lep

ige
  • elborít, eltakar, elfed, elrejt, fed
  • talál, lel, kap (tájnyelvi)
  • rajtakap, tetten ér

mérhetetlen

melléknév
  • végtelen, határtalan, hatalmas, korlátlan, feneketlen, terjedelmes, megszámlálhatatlan, felmérhetetlen, felbecsülhetetlen, beláthatatlan, leírhatatlan, kiszámíthatatlan, felfoghatatlan, gigászi, immenzis (idegen)
  • mértéktelen, aránytalan, féktelen, tomboló, zabolátlan, túlzott, gigantikus, kolosszális, roppant, rettentő, szélsőséges, rendkívüli, monumentális, óriási, horribilis