kibetűz szinonimái

ige
  • kisilabizál, desifríroz (szaknyelvi), kihámoz, kiböngész, kiolvas

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

körömvirág

határozószó
  • borongóvirág, kenyérbélvirág, kenyérvirág, körmice, körömke

szívbaj

főnév
  • szívbetegség, szívbántalom, szívfájás, szívattak (régies), szívpanasz, szívzavar, csúnyabaj (tájnyelvi)
  • (bizalmas): bánat, szomorúság, csalódás
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a kibetűz szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

kérdés

főnév
  • tudakozódás, érdeklődés, informálódás, kérdezés, kérdésföltevés, interpelláció (idegen)
  • probléma, feladvány, rejtély, rejtvény, titok, talány
  • vitapont
  • tárgy, téma

irtó I.

melléknév
  • rettenetes, szörnyű, irtózatos

incidens

főnév
  • összetűzés, zavar, kellemetlenség, félbeszakítás, baleset

hernyóselyem

főnév
  • nyersselyem, valódi selyem, kínai selyem

kétszersült

főnév
  • cvibak (régies), biszkvit (idegen)
  • pirítós

kisorsol

ige
  • sorsot vet, kockára bocsát, kockázással eldönt, kihúz
  • szétoszt
  • kijelöl

színehagyott

melléknév
  • fakó, fakult, megfakult, kifakult, napszítta, színevesztett, hagyott színű (tájnyelvi)
  • (régies): sápadt, vértelen

gyötrelmes

melléknév
  • kínzó, sanyarú, nyomorúságos, fájdalmas, keserves, gyötrő, lesújtó, leverő
  • fárasztó, nehéz

gyanakvó, gyanakodó

melléknév
  • bizalmatlan, bizalmatlankodó, óvatos, kétkedő, kételkedő, hitevesztett

elpáhol

ige
  • elagyabugyál, megver, elnáspángol, eltángál, elkalapál (bizalmas), megrak (bizalmas), ellátja a baját, elnadrágol, elfenekel, megruház (bizalmas), megüt, megcsap, megvesszőz, megfenyít, megbotoz, megcsépel (régies), megbunyóz (szleng), megpotyol (tájnyelvi), kiherészel (tájnyelvi), meglazsnakol (tájnyelvi), megazsagol (tájnyelvi), elpüföl, elver, helybenhagy, eldönget, összever Sz: kiporolja a nadrágját; szíjat hasít a hátából; laposra ver

hajóút

főnév
  • hajózási útvonal, vízi út
  • hajóutazás, hajókázás, hajókirándulás
  • tengeri út, tengeri utazás, tengeri körutazás

kitűz

ige
  • feltűz, plántál (régies)
  • kijelöl, kiválaszt, megszab, meghatároz, előirányoz, megnevez, tervez
  • (díjat): ígér, kilátásba helyez, felajánl
  • (régies): kijelöl, kimér, körülhatárol, kicövekel, kikaróz, nyomjelez (régies), traszíroz (régies)

könyörgés

főnév
  • kérés, segélykérés, kérlelés, kérelem, folyamodás, esedezés, esengés (választékos), esdeklés, rimánkodás, kunyerálás, koldulás, instancia (idegen), szuplikáció (idegen)
  • fohászkodás, fohász, ima, imádság, imádkozás, oráció (szaknyelvi)
  • litánia

megkarmol

ige
  • összekarmol, megmar, megkarcol, megkapar, karcolást ejt (választékos), elkörmöz (tájnyelvi), megcsikor (tájnyelvi), megkarimzsál (tájnyelvi), megkörmöz (tájnyelvi), megkörmöl (tájnyelvi)

leroskad

ige
  • lerogy, alél, ájul, összeroskad, összeesik, összerogy, leszédül, lehanyatlik, ájuldoz, leroggyan, összenyaklik
  • ledől, összedől, leomlik

kiborul

ige
  • kiömlik, kidől, kiloccsan, feldől, felbillen, felfordul, kihull, kiszóródik, kiesik
  • (bizalmas): kijön a sodrából, kifakad, feldühödik(bizalmas)
  • (bizalmas): összeroppan

képesítés

főnév
  • képzettség, végzettség, kvalifikáció, minősítés, szakképzettség, képesítettség, graduáció (idegen), minősítvény (régies), rávalóság, illetékesség, bizonyítvány, jogosultság, jogosítvány, jogosítás

kimos

ige
  • kitisztít, kifehérít, áztat, kiöblít, kisúrol, kisikál, kiszappanoz, kifőz, kilötyköl (tájnyelvi), kilötyfötöl (tájnyelvi)
  • eltávolít, kiszed, kivakar
  • aláás, kiváj, alámos, szétmállaszt, elhord, széthord
  • (bizalmas): tisztáz, felment, kiment, igazol

lelkivilág

főnév
  • pszichikum, belvilág (régies), lelkület, lelkiség, érzésvilág, gondolatvilág, lélek
  • vérmérséklet, mentalitás, egyéniség

kifejezett

melléknév
  • hangsúlyozott, határozott, kifejtett, kimondott, világos, nyomatékos, félreérthetetlen, egyenes, nyílt, nyilvánvaló, evidens

itóka

főnév
  • ital, alkohol, szesz, szeszes ital, toroköblítő (bizalmas), szíverősítő (bizalmas), pia (szleng), tütü (szleng), drink (idegen), fagyálló (szleng), gatyaszaggató (szleng), iszóka (tájnyelvi), papramorgó (tájnyelvi), tinta (szleng), motalkó (tájnyelvi)

kirak

ige
  • kitesz, kihelyez, kivesz, kipakol, kirámol, kiszőnyegez (régies)
  • kiürít, kivagoníroz
  • kidob, kirúg (bizalmas), kicsap, kivág, kikerget, kihajít, kipenderít, elbocsát, elküld, elenged, meneszt, eltávolít, elmozdít
  • összeállít, kialakít
  • kitesz, kiterít, szétrak, elrendez
  • (valamivel): díszít, dekorál, burkol, beborít

leplezetlen

ige
  • kendőzetlen, félreérthetetlen, álcázatlan, meztelen (igazság), nyers, nyílt, őszinte, egyenes, nyilvánvaló, takaratlan, világos