kövérkés szinonimái

melléknév
  • telt, molett, gömbölyded, telt idomú, párnás, dundi, duci (bizalmas), pufi (bizalmas), pufók (bizalmas)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

semennyi

névmás
  • sehány, semmi Sz: annyi se, mint egy leesett mákszem

csatangol

ige
  • csavarog, kószál, kóborol, kódorog, barangol, vándorol, tévelyeg, kóricál (tájnyelvi), csalinkázik, csamangol (tájnyelvi), csatrangol (tájnyelvi), lórász (tájnyelvi), bolyong, bódorog (tájnyelvi), tekereg, járkál, jár-kel, mászkál, császkál, lődörög, lóg (valahol) (bizalmas), bumlizik (bizalmas), ődöng, őgyeleg, cselleng, bitangol (tájnyelvi), flangál (bizalmas), flangíroz (régies), ténfereg Sz: jár, mint a garabonciás (régies); bolyong, mint a vadludak
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a kövérkés szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

korlátoz

ige
  • megszorít, megköt, korlátok közé szorít, szabályoz, megszab, határt szab (valaminek), előír, meghatároz, restringál (régies), redukál
  • akadályoz, fékez, gátol, zaboláz, szárnyát szegi, visszatart
  • elnyom, leigáz
  • mérsékel, csökkent, kisebbít, megkurtít, megnyirbál, limitál

kicsit

határozószó
  • kevéssé, keveset, kissé, alig, kicsinyig (tájnyelvi), kisség (tájnyelvi)

készlet

főnév
  • állomány, árukészlet, raktárkészlet, választék, gyűjtemény, anyaggyűjtemény, tárház, mintagyűjtemény, mintakollekció, repertoár (idegen), provízió (szaknyelvi)
  • garnitúra, felszerelés, szerviz, szett, eszköztár, kollekció, szerszámkészlet, berendezés, széria, sor, készség (régies)
  • tartalék, fedezet, felgyülemlés, felszaporodás, felhalmozás

jellemvonás

főnév
  • tulajdonság, ismertetőjel, ismertetőjegy, ismérv, megkülönböztető jegy, jellegzetesség, sajátosság, sajátság, attribútum (szaknyelvi), karakterisztikum (idegen)

köpcös

melléknév
  • vaskos, zömök, tömzsi, kövérkés, testes, korpulens, pocakos, potrohos, tömött (bizalmas), gömböc (bizalmas), duci (bizalmas), döme (tájnyelvi), dömösz (tájnyelvi)

lassacskán

határozószó
  • lassanként, fokozatosan, apránként, kényelmesen, sájára (régies)
  • andantino (szaknyelvi)

tiszta I.

melléknév
  • patyolattiszta, hótiszta, kristálytiszta, folttalan, makulátlan
  • szennyezetlen, higiénikus, átlátszó
  • kifogástalan, hibátlan, sértetlen, kóser (szaknyelvi)
  • takaros, rendes, rendszerető, nett (bizalmas), tipp-topp (bizalmas), ápolt, gondozott
  • színtiszta, keveretlen, százszázalékos, vegytiszta, elegyítetlen (régies), valódi, hamisítatlan
  • fajtiszta, fajtatiszta (szaknyelvi)
  • (papírlap): fehér, üres, beíratlan
  • biankó, kitöltetlen
  • (idő): derült, derűs, felhőtlen, fellegtelen (választékos), verőfényes
  • (levegő): üde, friss, frissítő, ózondús
  • szabályos, rendezett, logikus, áttekinthető, érthető, közérthető, világos, nyilvánvaló, kézenfekvő, egyenes
  • kifogástalan, feddhetetlen, erkölcsös, bűntelen, vétlen, ártatlan, tisztaságos, szeplőtlen (régies), liliomos (régies), romlatlan, szűz, szűzi, szűzies, hamvas, mocsoktalan, makulátlan
  • merő, csupa, puszta, kész, abszolút, merőadta (tájnyelvi), totál (szleng), tök (szleng)

hörcsög

főnév
  • hörcsi (bizalmas), höri (bizalmas), földikutya (tájnyelvi)
  • pukkancs, méregzsák, indulatos (ember)
  • fukar, fösvény (ember)

holdtölte

főnév
  • telihold, telehold

felfal, fölfal

ige
  • megeszik, bekebelez, elnyel, bekap, elemészt, elpusztít, felzabál, belakmározik, magába töm, bekajál (szleng), eltüntet, bepofáz (szleng), burkol (szleng), bepallóz (tájnyelvi), bebegyel (tájnyelvi), bevedel (tájnyelvi), felhalámol (tájnyelvi), fellabétol (tájnyelvi)

ifjúkor

főnév
  • ifjúság, fiatalság, fiatalkor, legénykor, leánykor, serdülőkor, kamaszkor, pubertás (szaknyelvi), gyerekkor, gyermekkor

leendő

melléknév
  • jövendőbeli, jövőbeli, jövendő, jövő, esendő (régies), majdani, bekövetkező

litánia

főnév
  • imádság
  • vecsernye (tájnyelvi)
  • (hosszadalmas) felsorolás, beszéd
  • panaszkodás, panaszáradat, sirám, siránkozás

arszlán

főnév
  • gavallér, világfi, aranyifjú, divatfi, dendi, gigerli (régies), ficsúr, divatbáb (régies)

nacionalizmus

főnév
  • hazafiság, hazafiasság, hazafias érzés, nemzeti érzés
  • (pejoratív): sovinizmus (idegen)

megrendszabályoz

ige
  • megfegyelmez, szabályoz, megreguláz
  • (bizalmas): megfékez, zaboláz, rendbe szed, ráncba szed, megfincoltat (tájnyelvi), megnyaggat (tájnyelvi)

következetes

melléknév
  • konzekvens, elvhű, határozott, logikus, kitartó, céltudatos, ésszerű, állhatatos

koplalás

főnév
  • éhezés, nélkülözés, ínség, nyomor
  • böjt, diéta, fogyókúra

küldött

főnév
  • képviselő, megbízott, meghatalmazott, követ, deputátus (idegen), delegátus (idegen)
  • ablegátus (idegen), nuncius (idegen)
  • parlamenter (régies)
  • küldönc

megnevez

ige
  • megszólít, felszólít, fordul (valakihez)
  • hivatkozik, említ, fölemlít, előnevez (régies), nevén nevez
  • nevet ad, elnevez, elkeresztel
  • megjelöl, meghatároz, közöl, szóba hoz, előhozakodik (valamivel), előszámlál

közjó

főnév
  • közérdek, országhaszna, jólét, haza üdve (választékos)

kifelejt

ige
  • kifeled, kihagy, mellőz, elhagy, figyelmen kívül hagy, megfeledkezik (valamiről), kimegy az eszéből, nem tartja eszében, elfelejt, átugrik

lakályos

melléknév
  • otthonos, barátságos, kedélyes, kényelmes, kellemes, meghitt, családias

megrágalmaz

ige
  • meggyanúsít, bemocskol, befeketít, megvádol, bevádol, besároz, bepiszkol, leránt, eláztat (bizalmas), meghurcol, meggyaláz, megbecsmél (tájnyelvi), becsületébe gázol, sárral dobál, hírbe hoz, áskálódik Sz: kígyót-békát kiált rá; veszett nevét költi; csorbát ejt a becsületén; cégérré teszi; a nyelvén hordja