korhol szinonimái

ige
  • dorgál, pirongat, megszid, megfedd, megró, leckéztet, megszól, letol (bizalmas), lehord (bizalmas), szapul (bizalmas), ostoroz, regnál (tájnyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

bizonyítható

melléknév
  • igazolható, kimutatható, a valóságnak megfelelő, az igazságnak megfelelő, igaz, tényszerű

feladat, föladat

főnév
  • tennivaló, teendő, dolog, munka, munkakör
  • kötelezettség, kötelesség, hivatás, megbízás, tiszt (régies), kötelem (régies), hivatal (régies)
  • szerep, rendeltetés, funkció
  • tananyag, lecke, penzum (régies)
  • gyakorlat, feladvány, példa, probléma, tétel
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a korhol szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

kivezényel

ige
  • kirendel, kiparancsol, kiküld, felvonultat, kommandíroz (idegen)

kereset

főnév
  • pénz, díjazás, zsold, lé (szleng), zsozsó (szleng), fizetés, fizetség, bér, munkabér, jövedelem, javadalmazás, járandóság, illetmény, illeték, keresmény (régies), szerzemény, tiszteletdíj, honorárium, munkadíj, vagyon (régies)
  • nyeremény, hozadék, bevétel
  • foglalkozás, megélhetés, kenyérkereset, kenyér, mesterség, hivatás, egzisztencia (idegen), életfenntartás
  • üzlet
  • beadvány, követelés, kérelem, vád, vádolás, panasz, per, pör, pereskedés, perbe fogás, instancia (idegen), rekvizíció (idegen), feljelentés, perirat, ügy, petíció
  • (régies): keresnivaló

kefél

ige
  • tisztít, fényesít, vikszel, dörzsöl, csesz (régies), ecsel (régies), süfütöl (régies)
  • (szleng): szeretkezik, közösül, dug (szleng)

irón

főnév
  • ceruza, plajbász (bizalmas), íróvessző (régies)
  • ónrudacska, ón

komputer

főnév
  • számítógép, elektronikus számítógép, pécé (bizalmas), számológép (régies)

kucsma

főnév
  • prémsapka, szőrmesapka, süveg (régies), csalma (régies), bundasapka (tájnyelvi)

temperamentum

főnév
  • vérmérséklet, természet, alaptermészet, véralkat, idegalkat, alkat, adottság, beállítottság
  • elevenség, szenvedély, élénkség, hév, hevület, lendület

híres II.

főnév
  • (pejoratív): hírhedt alak
  • gazember, szélhámos, csirkefogó, akasztófáravaló

helytelenkedik

ige
  • illetlenkedik, rosszalkodik, rendetlenkedik, csintalankodik, pajkoskodik, huncutkodik, pajzánkodik, csesznyélkedik (tájnyelvi), gugolykodik (tájnyelvi), hancoz (tájnyelvi), cirézik (tájnyelvi), ondokol (tájnyelvi)

farok, fark

főnév
  • csóva (üstökösé)
  • farkinca (bizalmas), csutak (bizalmas)
  • (szleng): hímvessző, pénisz, szerszám (szleng), műszer (szleng), puska (szleng), fütyi (bizalmas), fütykös, fütyülő (bizalmas), kuki (bizalmas), pöcs (durva), lőcs (durva), fasz (durva)

horzsol

ige
  • dörzsöl, karcol, karmol, dörgöl, koptat, görgöl (régies), csiszol, hörzsöl (tájnyelvi), hörzsikel (tájnyelvi)

különbözik, különböz

ige
  • eltér, elüt, differál, divergál (szaknyelvi), megoszlik, elformásul (tájnyelvi)(szaknyelvi)
  • (tájnyelvi): civódik, veszekszik, torzsalkodik, összekülönbözik

lelkierő

főnév
  • mersz, kurázsi (bizalmas), karakter, akaraterő

aluli

melléknév
  • lenti, mélyen levő

momentán II.

határozószó
  • pillanatnyilag, jelenleg, egyelőre

meghitt

melléknév
  • igaz, hű, hűséges, őszinte, odaadó, közeli, közelálló, szoros, ragaszkodó, szívbéli (bizalmas), avatott (régies)
  • bizalmas, bensőséges, benső (régies), szívélyes, szívből jövő, baráti, közvetlen, mély, személyes, intim, intimus (régies), biztos (régies), kordiális (régies)
  • otthonos, barátságos, családias, kényelmes, kedélyes, meleg, kellemes, vonzó, lakályos, familiáris, idillikus, idilli, derűs, felhőtlen

kormánybiztos

főnév
  • komisszárius (régies)

kiválasztás

főnév
  • kiválogatás, osztályozás, szortírozás (bizalmas), rostálás, mustrálás (régies), selejtezés, szelekció, kontraszelekció (idegen), kiszemelés
  • izzadás, verejtékezés, szekréció (szaknyelvi)

közbevetőleg

határozószó
  • mellékesen, mellesleg, egyébként, zárójelben, kitérésképpen

megfigyelő I.

melléknév
  • néző, bámészkodó, leselkedő, kukkoló (szleng)

kölcsönkér

ige
  • kölcsönbe kér, kölcsönvesz, kölcsönöz, elkér, igényel, kéreget, kölcsönkéreget (pejoratív), koldusoskodik (pejoratív), kunyerál (szleng), darizik (szleng), pumpol (bizalmas)

keserves II.

főnév
  • kesergő, siratóének, sirató

közönséges

melléknév
  • gyakori, elterjedt, ismert, közismert, általános, egyetemes, megszokott, mindennapi, szokványos, átlagos, hétköznapi, köznapi, szimpla (bizalmas), sima (bizalmas), mezei (szleng), konvencionális, közkeletű
  • elcsépelt, elkoptatott, elnyűtt, sablonos, banális, sztereotip (idegen)
  • durva, bárdolatlan, faragatlan, műveletlen, útszéli, ordináré, parlagi, otromba, goromba, profán, triviális, vulgáris, bugris, alpári, vaskos, civilizálatlan, barbár, primitív, modortalan, tisztátalan, trágár, obszcén, ocsmány
  • hitvány, alávaló, aljas, alantas, megvetendő, elvetemült

megharagszik

ige
  • feldühödik, fölmérgesedik, megdühödik, felingerlődik, megsértődik, megbántódik, felháborodik, zokon vesz, felmérgesedik, megneheztel, felbőszül (választékos), felfortyan, megorrol, felfújódik (tájnyelvi), megböstörködik (tájnyelvi), megszusszad (tájnyelvi), felhergelődik, begurul (szleng), bepörög (szleng), begerjed (szleng), felpaprikázódik, felhúzza az orrát, dühbe jön, méregbe gurul, haragra gerjed, haragra lobban, kijön a sodrából, kikel magából