kiválasztás szinonimái

főnév
  • kiválogatás, osztályozás, szortírozás (bizalmas), rostálás, mustrálás (régies), selejtezés, szelekció, kontraszelekció (idegen), kiszemelés
  • izzadás, verejtékezés, szekréció (szaknyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

elenyésző

melléknév
  • tünékeny, szertefoszló, múlékony, röpke, tiszavirág-életű
  • jelentéktelen, lényegtelen, elhanyagolható, szóra sem érdemes, mellőzhető, parányi, kicsi, csekély, törpe, szemernyi, minimális, apró-cseprő, mikroszkopikus
  • névleges, jelképes

portyázik

ige
  • martalóckodik, rabol, fosztogat
  • megrohan, rajtaüt
  • bolyong, csapong
  • kóborol, kalandozik, cirkál
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a kiválasztás szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

kinyilatkoztat

ige
  • kijelent, kimond, állít, kinyilvánít, tudomására hoz, tudtára ad, kihirdet, nyilvánossá tesz, közhírré tesz, feltár, felfed, revelál (idegen)
  • ítél, előáll (valamivel), bejelent, deklarál, enunciál (idegen)

kardos

melléknév
  • harcias, veszekedő, tűzrőlpattant, katonás

kacskaringó

főnév
  • tekervény, csigavonal, csavarvonal
  • kanyar, forduló
  • cikornya, cirkalom, cifrázat
  • (szaknyelvi): kacs

igazol

ige
  • bizonyít, tanúsít, megerősít, megszilárdít, alátámaszt, támogat, tanúskodik, bebizonyít, beigazol, kimutat, megokol, megindokol, megmagyaráz, megvéd, oltalmaz, védelmez, tisztáz, ment
  • elismer, attesztál (régies)
  • megvizsgál, felülbírál, verifikál (idegen), dokumentál, nyugtáz, hitelesít, legitimál (szaknyelvi)

kiszakít

ige
  • elszakít, kilyukaszt, kihasít
  • kitép, kivág, kiszaggat, kimetsz, kimetél, kiszed, kiránt, kihúz, kiráncigál, kiszakajt (tájnyelvi), kiszel (tájnyelvi)
  • elkülönít, különválaszt, kiragad, kiemel

körhinta

főnév
  • karusszel (régies), ringlispíl (bizalmas), forgó (tájnyelvi), bolondkocsi (tájnyelvi), ördögmalom (tájnyelvi), bolondmalom (tájnyelvi), bolondszekér (tájnyelvi), csikarittyú (tájnyelvi)

tapló

főnév
  • taplógomba, fagomba
  • (szleng) (jelzőként): neveletlen, bárdolatlan, goromba, közönséges, faragatlan, bunkó

havasi

melléknév
  • alpesi, alpi, bérci, hegyi

harmadízben

határozószó
  • harmadszor, harmadjára, harmadszorra

eset

főnév
  • történés, történet, esemény, sztori (bizalmas), história, affér (bizalmas), incidens, mozzanat, ügy, kázus (idegen), dolog, tény
  • zsáner (bizalmas)
  • alkalom, helyzet, példa

hetvenkedik

ige
  • kérkedik, hivalkodik, henceg, nagyzol, felvág, dicsekszik, szájhősködik, handabandázik, hatvankodik (tájnyelvi)
  • túloz, nagyít

kövezet

főnév
  • burkolat, kőburkolat, kockakő, macskakő (bizalmas), flaszter (régies)

látás

főnév
  • a szeme világa (valakinek), látóképesség
  • szemlélet
  • tekintet, szem (tájnyelvi), visus (idegen)
  • (régies): látvány, látomás, látat (régies), jelenés, tünet
  • (választékos): látásmód

alábbszáll

ige
  • leereszkedik, leszáll, süllyed, esik, lejjebb száll
  • alábbhagy, mérséklődik, csökken, enyhül, apad, csitul, csendesedik

méreg

főnév
  • toxin (szaknyelvi), maszlag (tájnyelvi), métely (tájnyelvi), mirigy (régies), étek (tájnyelvi), etető (tájnyelvi), étő (tájnyelvi)
  • harag, fölháborodás, düh, bosszúság, indulat, fölindulás, bosszankodás, dühroham, dühkitörés, gyűlölet, epe, pipa (szleng)

megafon

főnév
  • hangszóró, hangerősítő, szócső, hangtölcsér

kíván

ige
  • vágyik (valamire), vágyakozik, vágyódik, óhajt, áhít, akar, sóvárog, szomjaz, eped, ácsingózik Sz: feni rá a fogát; vásik rá a foga; fáj rá a foga; folyik a nyála utána; a lelke üdvösségét odaadná érte; áhítja, mint kecske a zöld ágat; kiveri érte a hideg
  • kér, elvár, megkövetel, szükségel (régies)
  • igényel, szorul (valamire)

kimondhatatlan II.

főnév
  • (régies): alsó, alsónadrág, gatya, alsógatya, kisnadrág, mondhatatlan (régies)

kormány

főnév
  • kormánykerék, kormánymű, kormányszerkezet, volán (idegen)
  • minisztertanács, kabinet, kormányzat
  • irányítás, hatalom, uralom

máskor

határozószó
  • más alkalommal, másszor (tájnyelvi), egyébkor
  • egyébként

kocog

ige
  • üget, baktat, ballag, roszog (tájnyelvi)
  • poroszkál
  • (tájnyelvi): kopogtat, zörget

katonaköteles

főnév, melléknév
  • sorköteles, hadköteles

ködmön

főnév
  • bunda, télikabát, szűr, bekecs, mente, csurapé (tájnyelvi), ujjas (tájnyelvi), bujka (tájnyelvi), mellyes (tájnyelvi)

medália

főnév
  • kitüntetés, érdemérem, érem
  • medál (idegen)
  • medalion (régies)