kolonc szinonimái

főnév
  • nehezék, súly, cölönk (régies)
  • teher, nyűg, megterhelés, kellemetlenség, kényelmetlenség, fülleng (régies), kölönc (tájnyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

ahány

névmás
  • amennyi
  • valahány, valamennyi

haditerv

főnév
  • stratégia, stratagéma (régies)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a kolonc szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

kisugároz

ige
  • kibocsát, kilövell, kiáraszt, ont
  • közvetít, áraszt, elterjeszt, továbbad, szétküld, átad

kéklik, kékellik

ige
  • kékít (tájnyelvi)

kaptár

főnév
  • méhkas, kas, köpű, kelence (régies)

indítványoz

ige
  • javasol, előterjeszt, tanácsol, proponál (régies), megpendít, megemlít, felvet, ajánl, iniciál (idegen), javall, sugall

kivilágít

ige
  • átfénylik, kiszűrődik, kitűz, kisüt
  • fénybe borít, illuminál (választékos), kivilágosít (régies)

közelharc

főnév
  • párharc, kézitusa, belharc, ember ember elleni küzdelem, dulakodás, tülekedés

távozik

ige
  • elmegy, kimegy, indulóban van, odábbáll (bizalmas), elsiet, eltakarodik, elsomfordál, meglép (bizalmas), meglóg (bizalmas), tágul (bizalmas), felszedi a sátorfáját, lelép (bizalmas), elhordja az irháját (bizalmas), elszelel, kotringol (tájnyelvi), megpattan (szleng), eltűz (szleng), lelécel (szleng), elhúzza a csíkot (szleng)
  • kivándorol, disszidál
  • lemond, benyújtja a lemondását, leköszön, visszavonul, kilép, kiszáll a buliból (szleng), kifarol (bizalmas)
  • (választékos): meghal, elhalálozik, jobblétre szenderül, elhuny

helyszűke

főnév
  • helyhiány, térhiány

hattyúdal

főnév
  • hattyúének (régies), búcsú, elköszönés, befejezés, utolsó mű, utolsó fellépés

exportőr

főnév
  • exportáló, kiszállító

hitvány

melléknév
  • rossz, silány, értéktelen, vacak, vicik-vacak, csapnivaló, ócska, ramaty (bizalmas), bóvli, tartalmatlan, snassz (bizalmas), szar (durva), smonca (szleng), tré (szleng), lepra (szleng), ebenlógó (tájnyelvi), kötélrevaló (tájnyelvi) Sz: bagót sem ér
  • (tájnyelvi): fejletlen, sovány, beteges, erőtlen, gyatra, nyámnyila, nyavalyás, nyeszlett, teszetosza (tájnyelvi), csenevész, vézna, nyamvadt, kaszvány (tájnyelvi), belgeges (tájnyelvi), nyehe-nyühe (tájnyelvi), nyuzga (tájnyelvi)
  • girhes (ló)
  • gyalázatos, alávaló, aljas, alantas, erkölcstelen, becstelen, jellemtelen, semmirekellő, komisz, rongy, szemét, utolsó, szarházi (durva), szarjankó (szleng), tetű (szleng), trehány, akasztófavirág, csifincs (tájnyelvi)

közvetítő

főnév
  • közbenjáró, alkusz (régies), ügynök, ágens (szaknyelvi), mediátor (idegen), negociátor (régies)
  • médium (idegen), békítő, békéltető

legendás

főnév
  • mesés, meseszerű, mesebeli, csodálatos, regés, mitikus

alkalmaztatás

főnév
  • alkalmazás, szerződtetés, foglalkoztatás, állás, munkaviszony

mikroba

főnév
  • mikroorganizmus (szaknyelvi), mikroszervezet (szaknyelvi), baktérium (szaknyelvi), kórokozó

megemberel

ige
  • (tájnyelvi): megbecsül, megtisztel, megsüvegel (régies)
  • megsegít (régies)
  • (tájnyelvi): megvendégel
  • (megembereli magát): összeszedi magát, nekidurálja magát (bizalmas), erőt vesz magán

kombinál

ige
  • összekapcsol, összeköt, összecsatol, összeilleszt, társít, egyesít, ötvöz, egybeolvaszt, egybeszerkeszt
  • elképzel, találgat, következtet, kikövetkeztet, kitalál, számításba vesz
  • ügyeskedik, manipulál, machinál (bizalmas)

kisétál

ige
  • kimegy, kijön, kiballag, kibaktat, kicammog, kikötyög (tájnyelvi)
  • sétálni megy

könyvesbolt

főnév
  • könyvkereskedés, könyváruház, könyves
  • antikvárium

megbírál

ige
  • elbírál, kritizál
  • kiveséz, kizsigerel (bizalmas), megkritizál, szétszed (bizalmas), ízekre szed, darabokra szed, bírálat tárgyává tesz, megítél, minősít, recenzeál (szaknyelvi), lehord (bizalmas), leránt (bizalmas)

konyhakész

melléknév
  • előkészített, előfőzött
  • félkész, mirelit

kényszerű

melléknév
  • erőszakolt, megkövetelt, megszabott, kötelező, elkerülhetetlen, kikerülhetetlen, elengedhetetlen, imperatív (idegen), obligát (idegen)
  • szükséges, szükségszerű, elmaradhatatlan

kötél

főnév
  • zsinór, zsineg, spárga
  • akasztás
  • drótkötél, sodrony
  • (régies): pányva, vetőhurok
  • (régies): kötelék

megég

ige
  • odakap, odaég, odakozmál, megporkál (tájnyelvi), megszenesedik
  • elég
  • lesül, megperzselődik
  • (tájnyelvi): megfülled, befülled, megpenészedik (takarmány)