közelharc szinonimái

főnév
  • párharc, kézitusa, belharc, ember ember elleni küzdelem, dulakodás, tülekedés

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

hűsítő

melléknév, főnév
  • üdítő, frissítő, élénkítő, hűtő

fütykös

főnév
  • bot, bunkó, bunkósbot, dorong, husáng, furkó, vessző, virgács, celőke (tájnyelvi), csigar (tájnyelvi)
  • (szleng): hímvessző, fasz (durva), farok (bizalmas), fütyi (bizalmas), kuki (bizalmas), pöcs (durva), szerszám, csök (tájnyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a közelharc szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

koszorú

főnév
  • füzér, virágfüzér, girland
  • párta
  • hajkoszorú
  • karéj

kiereszt

ige
  • kienged, kibocsát, csapol, kifolyat, megcsapol
  • útnak ereszt, elbocsát, elenged, kiszabadít, felszabadít
  • kihoz (bizalmas), megléptet (szleng)
  • szabadon enged, szabadlábra helyez
  • szabadjára enged
  • (ruhát): bővít, tágít, kienged

kever

ige
  • kavar, kutyul, forgat, habar, miskulál (tájnyelvi), kevercel (tájnyelvi), kütyül (tájnyelvi)
  • vegyít, elegyít, egyvelez (régies), mixel, zagyvál, házasít (bizalmas)
  • amalgámoz (idegen)
  • összekuszál, összezavar
  • (valamibe): sodor, juttat, belevisz

jogutód

főnév
  • örökös

körülvesz

ige
  • (több személy): körülfog, körüláll, körbevesz, körégyűlik, közrefog, köréje gyülekezik
  • (dolog): övez, környez, keretez, szegélyez, határol, körülölel
  • (tömeg, ellenség): bekerít, körülzár
  • (régies): megkörnyékez, behálóz, körülkörnyékez
  • (körülveszi magát vmivel): körülbástyázza magát (valamivel)

lead

ige
  • lenyújt, visszaad, visszaküld, beszolgáltat
  • közöl, leközöl, közzétesz, megjelentet, publikál
  • kiszivárogtat
  • (labdát): passzol (bizalmas), lepasszol (bizalmas), továbbít, átad
  • lefogy, lesoványodik(bizalmas)
  • (bizalmas): elmond, közöl
  • közvetít, sugároz

tizedes1

melléknév
  • decimális (idegen)

hurka

főnév
  • gömböc (tájnyelvi), tüttös (tájnyelvi), csurka (tájnyelvi)
  • véraláfutás, daganat
  • (jelzőként) (szleng): gyenge

hordár

főnév
  • teherhordó, tróger (bizalmas), fogdmeg (bizalmas), hórukk-ember (bizalmas), szállító, hamal (idegen)
  • küldönc, kifutó, közszolga (régies), levélhordó, kézbesítő

felhatalmaz, fölhata

ige
  • feljogosít, meghatalmaz, megbíz, engedélyt ad, felruház (valamivel)
  • megtesz (valamivé), kinevez, kijelöl, kiküld, legitimál (szaknyelvi), akkreditál (idegen)

ihatnék

főnév
  • szomj, szomjúság

légikisasszony

főnév
  • utaskísérő, stewardess (idegen), stewie (bizalmas)

lotyó

főnév
  • (durva): utcalány, utcanő, prostituált, prosti (szleng), luvnya (szleng), sarkangyal (tréfás), valutapillangó (tréfás), presszótündér (tréfás), rosszlány, örömlány, perdita (régies), kokott (régies), kéjhölgy (régies), kéjnő, kurtizán (választékos), némber, hetéra (választékos), ágyas, metresz, félvilági nő (választékos), szajha, ringyó (durva), ribanc (durva), riherongy (tájnyelvi), kurva (durva), cafka (szleng), céda, szotyka (tájnyelvi), rima (tájnyelvi), cemende (tájnyelvi)

aspiráns

melléknév, főnév
  • pályázó, folyamodó, jelölt, várományos
  • tudósjelölt, doktorandusz

nagyméretű

melléknév
  • nagy, nagyszabású, hatalmas, monumentális, széles körű, makroszkopikus (szaknyelvi), piramidális (választékos), óriási, nagy kaliberű, nagyarányú, böhöm (bizalmas), baromi (durva), bazi (szleng)

megszáll

ige
  • elfoglal, bevesz, bekerít, birtokba vesz, meghódít, leigáz, okkupál (régies)
  • elözönöl, ellep
  • hatalmába ejt, hatalmába kerít, beleköltözik(valamiről)
  • elhelyezkedik, meghál, megalszik, megállapodik (régies), megtelepedik, megtelepszik, felüti tanyáját, tábort üt, tartózkodik, dekkol (szleng), meghúzódik, bevackol (bizalmas), befészkeli magát, időzik, tanyázik, hajlékra talál, meghúzza magát, betér (valahova)
  • (tájnyelvi): alászáll, megülepedik, megülepszik, leapad

középen

határozószó
  • középütt, közbül (tájnyelvi), középhelyt (tájnyelvi), középül (tájnyelvi), középaránt (régies)

kórokozó

főnév
  • baktérium, bacilus, baci (bizalmas), vírus, patogén (szaknyelvi), kórcsíra (régies)

lábas, lábos

főnév
  • főzőedény, serpenyő, kasztrol (tájnyelvi)
  • edény

megpenészedik

ige
  • megromlik, megfoltosodik, megpimpósodik (tájnyelvi), befenyéresedik (tájnyelvi), begubázik (tájnyelvi), megpállódik (tájnyelvi), megpenyhed (tájnyelvi), megrekken (tájnyelvi), megszőrösödik

közvélemény

főnév
  • a nép szava, közvélekedés, közfelfogás, közmeggyőződés, közhiedelem, közszellem, közhangulat, tömeghangulat, köztudat, közakarat

kihalt

melléknév
  • kipusztult, magvaszakadt, kiveszett, holt
  • elavult, megszűnt, megsemmisült
  • néptelen, üres, elnéptelenedett, ember nem járta, lakatlan, kietlen, sivár, kopár, puszta, elhagyott Sz: csendes, mint böjtben a mészárszék; csendes, mint a puszta malom

lankadatlan

melléknév
  • fáradhatatlan, kitartó, szívós, ernyedetlen (régies), fáradatlan, töretlen
  • szüntelen, tartós

megsértődik

ige
  • megbántódik, megorrol, megneheztel, zokon vesz, rossz néven vesz, szívére veszi, megharagszik, felhúzza az orrát, felkapja a vizet (szleng), apprehendál (idegen), elzokul (tájnyelvi)