étkezde szinonimái

főnév
  • vendéglátóhely, kifőzés, kifőzde, falatozó, bisztró, büfé, étterem, kantin, kiskocsma, vendéglő, resti (bizalmas), menza, étkezőhelyiség, ebédlő, kajálda (szleng), csámcsogda (tréfás)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

jóformán

határozószó
  • szinte, úgyszólván, tulajdonképpen, voltaképpen, szépszerével, valójában, gyakorlatilag, lényegében, jószerével
  • jobbára, nagyobbrészt, nagyrészt

úszik

ige
  • kallózik (tájnyelvi), kralozik (tájnyelvi)
  • (hajó) halad
  • (folyadékban): lebeg, úszkál, sodródik
  • (vmiben): bővelkedik, dúskál
  • elmerül, fürdik
  • elvész, odalesz, elúszik, ugrik (szleng)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a étkezde szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

érdekeltség

főnév
  • elfogultság, érintettség, érdek
  • részvétel, részesedés
  • (régies): érdeklődés

elhagyatott

melléknév
  • magányos, magános, magára hagyott, árva, társtalan, egyedülálló
  • ágrólszakadt, elanyátlanodott, nyomorult, jöttment, hontalan, elhanyagolt, mellőzött Sz: egyedül van, mint a szedett fa; egyedül van, mint a kisujjam; egyedül van, mint a kivert kutya; maga van, mint az útszéli kóró; maga van, mint a lehulló levél; maga van, mint a varga a vásárban
  • néptelen, lakatlan, puszta, kietlen, sivár, kopár, kihalt, üres, félreeső, eldugott, isten háta mögötti
  • gazdátlan, elárvult

elcsügged

ige
  • reményét veszti, kedvét veszti, letör (bizalmas), elhagyja magát, elkedvetlenedik, elkeseredik, elszontyolodik, kétségbeesik, lehangolódik, elanyátlanodik, elkámpicsorodik, elkeskenyedik (bizalmas), lehervad (bizalmas), lelombozódik (szleng), lelankad Sz: fülét-farkát elereszti; letörik, mint a bili füle

derül

ige
  • tisztul, világosodik
  • (fény derül vmire): kitudódik, kiderül, felszínre kerül, napvilágra kerül
  • mosolyog, nevet, mulat, vidul, szórakozik, vigad, felvidul

érzéstelenít

ige
  • fagyaszt, narkotizál (szaknyelvi), elbódít, elkábít, elaltat

felez

ige
  • kettéoszt, kettévág, félbevág, kettészel
  • megoszt, risztel (bizalmas), mutyizik (tájnyelvi)
  • felére csökkent

messziről

határozószó
  • távolról, messzinnen (tájnyelvi)

célzás

főnév
  • célozgatás, utalás, hivatkozás, említés, sejtetés, példálózás, sugalmazás, sugallás, intés, ajánlat, figyelmeztetés, mellékértelem, allúzió (idegen)

bumlizik

ige
  • utazik, utazgat
  • vándorol, csatangol, kószál, csavarog, flangál

csalétek

főnév
  • csali, maszlag (bizalmas), csele (tájnyelvi), étető (tájnyelvi), mézesmadzag

félkegyelmű

melléknév, főnév
  • félbolond, félnótás, félcédulás, féleszű, esztelen, félkotyó (tájnyelvi), kótyagos, dilis, tökkelütött, gyengeelméjű, ütődött, hibbant, kretén, taszított eszű (régies), hülye, bárgyú, idióta, agyalágyult, imbecillis (szaknyelvi), tökéletlen, együgyű, fajankó, bamba, gügye, stupid, sügönye (bizalmas), gyagya, tabajdok (tájnyelvi), tüttyő (tájnyelvi), neszes (tájnyelvi), nettelke (tájnyelvi), bimbula (tájnyelvi), böszme (tájnyelvi), bedákos (tájnyelvi), bösztöhő (tájnyelvi), düddő (tájnyelvi)
  • bolond, eszelős, tébolyodott, szenilis

finálé

főnév
  • zárótétel
  • zárójelenet
  • befejezés, vég

hisz

ige
  • (igaznak) elfogad, igaznak tart
  • hitelt ad (valaminek)
  • vél, gondol, gyanít, feltételez, tart, arányoz (tájnyelvi)
  • vélekedik
  • bizakodik, reménykedik, bízik, remél

gyógyulás

főnév
  • javulás, jobbulás, lábadozás, felépülés, rehabilitálódás, rehabilitáció
  • enyhülés, vigasztalódás, megnyugvás

étvágy

főnév
  • gusztus, apetitus (idegen), etyepetye (régies), ehetnék, éh

epilepszia

főnév
  • nyavalyatörés, nehézkór (régies), nyavalyakórság, eskór (régies), nehéznyavalya (tájnyelvi), nehézség (tájnyelvi)

fejfájás

főnév
  • főfájás (választékos), fejgörcs, migrén, főhasogatás (tájnyelvi), cephalalgia (szaknyelvi)
  • (bizalmas): gond, probléma, nehézség
  • tépelődés

gyarapodás

főnév
  • növekedés, növedék, fejlődés, progresszió, nagyobbodás, szaporodás, szaporulat, sokasodás, felhalmozódás, felgyülemlés, akkumuláció (idegen), erősödés, fokozódás, öregbedés (régies)
  • hízás

facipő

főnév
  • fapapucs, klumpa, facókó (tájnyelvi), cókó (tájnyelvi)

eliramodik

ige
  • eliramlik (választékos), elszalad, elfut, elmenekül, elszökik, elrohan, elillan, elinal, elszelel, elnyargal, elvágtat, elüget
  • elszökken, megugrik (bizalmas)
  • (idő): elszáll, elrepül, elmúlik, tovatűnik

felbujtó, fölbujtó

főnév
  • bujtogató, lázító, provokátor, bűnpártoló, főkolompos (pejoratív)

gyógyászat

főnév
  • gyógykezelés, orvostudomány, terapeutika (szaknyelvi)