kizökken szinonimái

ige
  • kiesik, kibillen, kiugrik, kimozdul

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

maroknyi

melléknév
  • maréknyi, kevés, kicsi, kis, öklömnyi

gyülekező

főnév
  • sorakozó, létszámolvasás, mustra (régies), számbavétel, szemle
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a kizökken szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

kirekeszt

ige
  • kizár, kicsuk, elrekeszt
  • kiszorít, kitilt, kitaszít, kitagad, kiátkoz, kiközösít, kiutasít, távol tart, eltávolít, korlátoz, mellőz, kihagy, semmibe vesz, kiutál (szleng), kigolyóz (szleng), eliminál (idegen)

katángkóró

főnév
  • katáng, cikória, jajkóró (tájnyelvi)

kamion

főnév
  • teherautó, teherkocsi, tehergépkocsi

illegális

melléknév
  • törvénytelen, törvényellenes, törvénysértő, törvénybe ütköző, jogtalan, tiltott, föld alatti, alkotmányellenes, tilos, engedély nélküli, fekete (bizalmas)

kitétel

főnév
  • kimozdítás, kitevés, kihelyezés, kirakás, kiállítás
  • szókapcsolat, kifejezés, szólás, szólásmód, szóhasználat, fordulat, szólam, formula, frázis, passzus
  • kijelentés, nyilatkozat, kifejezésre juttatás

kötelék

főnév
  • kötél, kötélzet, hurok, gúzs, béklyó, békó
  • (tájnyelvi): kötés, kötszer, pólya, bandázs (idegen)
  • kapocs, kapcsolat, szálak
  • alakulat (szaknyelvi), alakzat (szaknyelvi), formáció (szaknyelvi), egység (szaknyelvi), csoport

társul

ige
  • csatlakozik, szegődik, csapódik, verődik
  • járul (valamihez), tartozik, jár (valamihez)
  • kapcsolódik, párosul, asszociálódik, fűződik
  • egyesül, egybeolvad, fuzionál
  • szövetkezik, összefog, összeáll, cimborál, társalkodik (régies)

háztető

főnév
  • tető, házfedél, födél, héjazat (szaknyelvi), eszterhéj (régies)

hasztalan II.

határozószó
  • hiába, hasztalanul, mindhiába, potyára (bizalmas), feleslegesen, eredménytelenül

ésszerűsít

ige
  • racionalizál, megreformál, célszerűsít, egyszerűsít, átszervez, változtat, újít, javít

hím1

főnév
  • férfi, férfiszemély
  • apaállat, kan
  • szoknyavadász, nőfaló, nőbolond
  • (régies): porzó, hímpor, virágpor
  • (jelzőként): hímnemű
  • férfias, maszkulin (szaknyelvi)

közérdek

főnév
  • társadalmi érdek, közösségi érdek, közjó

lebernyeg

főnév
  • (régies): köpeny, köpönyeg, kabát, körgallér, malaclopó (tréfás)
  • lebeny, toka, mál (régies)
  • leffentyű

alapszerv

főnév
  • alapszervezet, sejt (régies)

mesterkedés

főnév
  • ügyeskedés, fondorlat, furfang, ármánykodás, fortély, koholmány, cselfogás, csel, machináció (bizalmas), praktika, manipuláció, rafinéria (választékos), taktika, manőver, csinálvány (tájnyelvi), finesz (szleng), svindli (bizalmas), trükk, cselszövés, hókuszpókusz, miskulancia

megbízólevél

főnév
  • mandátum (szaknyelvi), pátens (régies), kredencionális (idegen), meghatalmazás, felhatalmazás

klassz

melléknév
  • (szleng): kitűnő, elsőrangú, nagyszerű, remek, pompás, felséges, mennyei, isteni, csodás, óriási, príma, fasza (szleng), kassa (szleng), NB I-es (szleng), derék, belevaló (bizalmas), keménykötésű, stramm (bizalmas)

kipakol

ige
  • kicsomagol, kirakodik, kirak, kiszed
  • (szleng): kifoszt, kirabol, kirámol, kirak, kiürít
  • (bizalmas): elmond, elpanaszol, kitálal, megmondja a magáét
  • (szleng): elárul, beszél, vall, köp (durva), lebuktat (szleng), terít (szleng)
  • (tájnyelvi): meghal, elpusztul
  • (szleng): hány, rókázik, kitaccsol, okádik, boázik (bizalmas), kidobja a taccsot (szleng)

kottatartó

főnév
  • kottaállvány, pult, pulpitus (régies), hangjegytámlány (régies)

mechanizál

ige
  • gépesít, automatizál, motorizál, villamosít
  • elgépiesít, gépiessé tesz

komor

melléknév
  • rosszkedvű, mogorva, morózus, morcos, mord, búvalbélelt, búskomor, lehangolt, deprimált, levert, gondterhes, örömtelen, kedvetlen, zsémbes, haragos, mérges, szigorú Sz: talán csalánra vizelt
  • barátságtalan, rideg, zord, kietlen, borús, borongós, felhős, gyászos, nyomott, nyomasztó, vészjósló, baljós, sötét

kék

melléknév, főnév
  • sötétkék, mélykék, tintakék, indigókék, tengerészkék, tengerkék
  • középkék, molnárkék, enciánkék, hupikék, búzavirágkék, búzakék, szilvakék, királykék, kobaltkék, acélkék, párizsi kék, vízkék, szürkéskék, levendulakék, ultramarinkék, akvamarinkék
  • világoskék, halványkék, pasztellkék, égszínkék, égszínű, lazúrkék, azúrkék
  • zöldeskék, türkizkék, türkiz

köp

ige
  • pök (régies), sercint (bizalmas), kiköhög (szaknyelvi), turházik (szleng), csisszent (tájnyelvi), köppent (tájnyelvi)
  • (valakire, valamire): semmibe vesz, lebecsül, megvet
  • (adatot): fúj, megmond
  • (szleng): beköp, beárul, besúg, elárul, lebuktat (szleng), kipakol (szleng), vall, vallomást tesz

megbélyegez

ige
  • bélyeget süt (valamire), felülbélyegez, bélyegét rányomja, billogoz (tájnyelvi), megstempliz (régies), megjelöl, megátkoz
  • elítél, kipellengérez, stigmatizál, megszégyenít