kipakol szinonimái

ige
  • kicsomagol, kirakodik, kirak, kiszed
  • (szleng): kifoszt, kirabol, kirámol, kirak, kiürít
  • (bizalmas): elmond, elpanaszol, kitálal, megmondja a magáét
  • (szleng): elárul, beszél, vall, köp (durva), lebuktat (szleng), terít (szleng)
  • (tájnyelvi): meghal, elpusztul
  • (szleng): hány, rókázik, kitaccsol, okádik, boázik (bizalmas), kidobja a taccsot (szleng)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

miatt

névutó
  • következtében, mián (tájnyelvi), végett (tájnyelvi), miá (tájnyelvi), kifolyólag, által (régies), okért (régies)
  • tekintettel (valamire)
  • felől

megriad

ige
  • megijed, megrémül, megretten, megszeppen, megrezzen, meghőköl, megneszül (tájnyelvi), megdermed
  • (választékos): megharsan, felhangzik (kürt)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a kipakol szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

kifejlődik

ige
  • kibontakozik, kinevelődik, kiteljesedik, megizmosodik, fölcseperedik, kikupálódik (tájnyelvi), kialakul, keletkezik, megnő, kinövi magát, kiformálódik, kibomlik, kiérlelődik, megérik, beérik, kiforr, kivakaródzik (tájnyelvi)

jövedelem

főnév
  • kereset, fizetés, munkabér, illetmény, járandóság, tiszteletdíj, honorárium, zsold (szleng), sáp (bizalmas)
  • megélhetés, munka
  • bevétel, haszon, hozam, hozadék, kamat, profit, nyereség

javul

ige
  • jobbul, tökéletesedik, csiszolódik, pallérozódik (régies), nemesedik, okosodik, finomodik, jó útra tér
  • fellendül, fejlődik, emelkedik
  • (ember): gyógyul, lábadozik, erősödik, épül, füremedik (régies), kiüdül (tájnyelvi)
  • (seb): heged, hegesedik, forrad, varasodik
  • (időjárás): enyhül, melegszik, melegedik

II.

melléknév
  • (régies): szenvedélyes, forró, izzó, heves

kilincs

főnév
  • zár, zárómű, kilincsmű, fogantyú, kallantyú, retesz

konzervál

ige
  • tartósít, befőz, elrak, eltesz
  • megóv, megőriz, állandósít, megvéd, védelmez, karbantart

szürkület

főnév
  • sötétedés, alkony, alkonyat, besötétedés, félhomály, napnyugta, naplemente, napszállta, kora este, esteledés, éjkorány (régies), barnulat (tájnyelvi)
  • hajnal, pirkadat, hajnalpír, virradat, derengés, pitymallat (tájnyelvi), napkelte, hajnalhasadás, hajnalodás, korány (régies)

hangtalan

melléknév
  • néma, nesztelen, zajtalan, zörejmentes, elnémult, megnémult, csendes, szótlan, siketnéma, kuka (tájnyelvi)

hajtókerék

főnév
  • lendkerék

ennivaló I.

főnév
  • táplálék, élelmiszer, étel, élelem, eledel, koszt (bizalmas), harapnivaló, eleség, betevő, falnivaló, elemózsia, zaba (szleng), kaja (szleng), abrak (szleng)

hátrafelé

határozószó
  • visszafelé, vissza, hátra, hátrálva
  • farolva, rükvercbe (szaknyelvi)

kosarazik

ige
  • (bizalmas): kosárlabdázik

kunkorodik

ige
  • görbül, csavarodik, tekeredik, göndörödik, bodorodik, gyűrűzik, kígyózik, göncsörödik (tájnyelvi), kunkorog (tájnyelvi)

ácsol

ige
  • épít, farag, gyárt (régies)

megtűr

ige
  • eltűr, elvisel, elszenved, kibír
  • tolerál

majdnem

határozószó
  • csaknem, szinte, majd, majdhogynem, majdhogy, kevés híján, kis híján, hajszál híján, megközelítőleg, nagyjából, durván, félig, cirka (bizalmas), már-már, úgyszólván, jóformán, jószerivel, jószerint (választékos), közel, körülbelül, cseppben járt (tájnyelvi), többé-kevésbé

kiporcióz

ige
  • kiadagol, szétoszt, kimér

kielégítés

főnév
  • elégtétel, kompenzálás
  • eltöltés, jóllakatás
  • csillapítás

klastrom

főnév
  • kolostor, zárda

lyukaszt

ige
  • átlyukaszt, átfúr, átszúr, lyukat vág, lyukajt (tájnyelvi)

kisöpör

ige
  • felsöpör, kitakarít, kitisztít, megtisztít, kihárint (tájnyelvi)
  • elsöpör, elhajt, elsodor, magával sodor, eltávolít

kakasszó

főnév
  • kukorékolás

kommentál

ige
  • magyaráz, értelmez, fejteget, tárgyal, taglal, megvilágít, interpretál

magvas

melléknév
  • magos, magtermő
  • tömör, velős, tartalmas, lényegre törő, szentenciózus (idegen), fajsúlyos