hím1 szinonimái

főnév
  • férfi, férfiszemély
  • apaállat, kan
  • szoknyavadász, nőfaló, nőbolond
  • (régies): porzó, hímpor, virágpor
  • (jelzőként): hímnemű
  • férfias, maszkulin (szaknyelvi)

hím2 szinonimái

főnév
  • (régies): díszítés, dísz, minta

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

recehártya

főnév
  • ideghártya, retina (szaknyelvi), látóhártya

kerülő II.

főnév
  • csősz, mezőőr, erdőőr, vadász, erdőszolga, erdőkerülő
  • eltérés, kitérés, elkalandozás, közbevetés
  • kerülő út, mellékút, vargabetű, tévút, tekervényút
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a hím szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

havi

melléknév
  • havonkénti, hónaponkénti

gördülőcsapágy

főnév
  • görgő, golyóscsapágy

genny

főnév
  • gennyedtség (tájnyelvi), csúnyaság (tájnyelvi), enyekesség (tájnyelvi), evesség (tájnyelvi)
  • váladék
  • (szleng): gané, mocsok, szemét, tróger (durva), tetű, drekk (szleng)
  • silányság, bóvli

fenyít

ige
  • büntet, büntetéssel sújt, fegyelmez, kásztigál (régies), kordáz (régies)
  • fedd, int, dorgál

hentes

főnév
  • húsárus, húsos (bizalmas), böllér
  • mészáros
  • (szleng): sebész
  • katonaorvos
  • (szleng): tömeggyilkos

idomít

ige
  • dresszíroz, edz, treníroz, betanít
  • belovagol
  • szelídít
  • alakít, formál

rakoncátlan

melléknév
  • csintalan, pajkos, fegyelmezetlen, szertelen, féktelen, duhaj, fékevesztett, zabolátlan, vásott, komisz, huncut, szófogadatlan, engedetlen, mihaszna, gézengúz, rebellis (régies), nyughatatlan, makrancos, vadóc, szilaj, rossz, cselefendi (tájnyelvi)

fájdalomdíj

főnév
  • vigaszdíj, kárpótlás, kártérítés, jóvátétel, elégtétel, kompenzálás, kompenzáció, flastrom (régies)

esztétikus I.

melléknév
  • szép, tetszetős, mutatós, ízléses, művészi

csákány

főnév
  • krampács (szaknyelvi), bucsák (tájnyelvi)

feketemustár

főnév
  • franciamustár

illegalitás

főnév
  • törvénytelenség, jogtalanság, törvényellenesség

jegyző

főnév
  • nótárius, írnok, írótiszt (régies), tollvivő (régies), lajstromozó (régies), rovár (régies), számba vevő (régies), írogató (régies)
  • jegyzőkönyvvezető, anyakönyvvezető
  • krónikás, íródeák, tudósító

könyvelés

főnév
  • könyvvitel, könyvvezetés, könyvelőség

kiér

ige
  • kijut, kijön
  • odaér, elér, elérkezik, eljut
  • kinyúlik, kiterjed

himnusz

főnév
  • ünnepi dal, magasztalás, dicsének, óda, örömének, istenáldás (tájnyelvi)
  • (bizalmas): dicshimnusz

hátrafelé

határozószó
  • visszafelé, vissza, hátra, hátrálva
  • farolva, rükvercbe (szaknyelvi)

hősködik

ige
  • henceg, hetvenkedik, kérkedik, szájaskodik, legénykedik, vitézkedik, handabandázik, ugrál (szleng)

kibetűz

ige
  • kisilabizál, desifríroz (szaknyelvi), kihámoz, kiböngész, kiolvas

hízeleg

ige
  • hajbókol, bókol, gazsulál (szleng), nyalizik (bizalmas), nyal (szleng), kellemkedik, udvarol, dörgölődzik, dörgölőzik, cincoskodik (tájnyelvi), júdáskodik (tájnyelvi), simánkodik (tájnyelvi), színeskedik (régies) Sz: a seggét nyalja; a talpát nyalja; csapja a levet; csapja a csíkot a lencsével; csúszik-mászik; igen evez róka farkával; róka farkát billegeti; kelleti magát, mint a rossz szekér a hájnak; méz csurog a szájából; nagyon tömjénez (valakinek); pohár mellett szól; punyizik (valakinek); násznagy akar lenni
  • kedveskedik, cirógat, becézget, törleszkedik Sz: törleszkedik, mint a macska

gürcöl

ige
  • gürizik (szleng), fáradozik, dolgozik, erőlködik, verejtékezik, küszködik, töri magát, strapálja magát (bizalmas), hajt, hajból (tájnyelvi), brusztol (szleng), lejsztol (szleng), kulizik (szleng), keccsöl (szleng), robotol (bizalmas), melózik (szleng), gályázik (szleng), güzül (szleng)

hülyéskedik

ige
  • tréfálkozik, bolondozik, idétlenkedik, viccelődik, hülyít (bizalmas), blődlizik (szleng)

kiejtés

főnév
  • kipottyantás, kihullatás
  • hangképzés, tagolás, artikulálás (idegen), artikuláció (szaknyelvi), akcentus, ejtés, ejtésmód, pronunciáció (idegen)