körvonalaz szinonimái
ige
- vázol, odavet, felrajzol, leskiccel
- körülír, áttekintést ad, ismertet, bemutat
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
ökör
főnév
- tinó, sőre (tájnyelvi), tulok, barom, marha, göböly (tájnyelvi), jószág Sz: cipószájú paripa
- (jelzőként): mamlasz, buta, tökfilkó, tökfej, hülye, hólyag (bizalmas), szamár, állat (durva)
mesterkélt
melléknév
- csinált, erőltetett, keresett, megjátszott, affektált, modoros, erőszakolt, negédes, cikornyás, szertartásos, mondvacsinált, nyakatekert, dagályos, színészies, színpadias, teátrális, kényszeredett, természetellenes, feszes, kimért, merev, maníros (idegen), tettetett, színlelt, hamis
költő
főnév
- versíró, versszerző, szerző, lírikus
- verselő, versfaragó, rímfaragó, rímkovács, verskovács, poéta, vátesz (választékos), nyelvművész (választékos), fűzfapoéta (pejoratív), verstakács (régies), dalnok, lantos, énekmondó, bárd (régies), trubadúr (régies), igric (régies), regös (régies), hadipacsirta (régies)
feledékeny
melléknév
- rövid emlékezetű, tyúkeszű, gyenge emlékezőtehetségű, rövideszű, szórakozott, nemtörődöm, hanyag, figyelmetlen, szeleburdi, szenilis, hóvízeszű (tájnyelvi), szalajt az esze (tájnyelvi), vízfejű (tájnyelvi), feledős (tájnyelvi) Sz: nyúlfark az esze; megérdemli, hogy posztóba varrják a fejét; elkoptak az esze kerekei; hátul hordja az eszét, mint a szamár a kötényét; ritka szita az esze; lyukas a feje; minden kimegy a fejéből; minden kimegy az eszéből; hátul hordja az eszét
idejétmúlt
melléknév
- ósdi, avatag, elavult, régimódi, túlhaladott, elmaradott, maradi, divatjamúlt, ódivatú, ásatag, avas, korszerűtlen, időszerűtlen, levitézlett
- régi vágású Sz: lejárt róla a világ, mint a régi kétkrajcárosról
levezetés
főnév
- elvezetés, csatornázás, kanalizáció (szaknyelvi), kanalizálás (szaknyelvi)
- bizonyítás, igazolás, következtetés, kikövetkeztetés, okfejtés, származtatás, dedukció (szaknyelvi), deriváció (idegen), szillogizmus (idegen)
megóv
ige
- megkímél, mentesít, megőriz, megment, gondoz, karbantart, konzervál
- megoltalmaz, megvéd, megvédelmez
- óvást emel, megóvatol (szaknyelvi)
köszönés
főnév
- üdvözlés, süvegelés, meghajlás, tisztelgés, biccentés, bólintás
- hálálkodás, hála, köszönet
konkrét
melléknév
- tényleges, kézzelfogható, érzékelhető, tapasztalható, tárgyi, tényszerű, valóságos, adatszerű
- adott, meghatározott
meglepődik
ige
- elcsodálkozik, meghökken, megdöbben, ledöbben (bizalmas), elképed, megütközik, megütődik (régies), elámul, álmélkodik, elbámul, hüledezik, elhűl (bizalmas), nagyot néz, fennakad, frappírozva van (régies), meghőköl (tájnyelvi), meglebben (tájnyelvi), meglepetődik (tájnyelvi) Sz: földbe gyökerezik a lába; szeme-szája eláll a csodálkozástól; egyik ámulatból a másikba esik; leesik az álla; eláll a lélegzete; tátva marad a szája; sóbálvánnyá válik
megnyúz
ige
- lenyúz, lefejti a bőrét, lebőröz, bőrtelenít, lehámoz, lehánt
- kifoszt, kihasznál, tönkretesz, rászed (bizalmas), bepaliz (bizalmas), becsap