kikotyog szinonimái
ige
- (titkot): elárul, elmond, elszól, kibök, kibeszél, kifecseg, kilocsog, kikottyant (bizalmas), kiad, elpletykál, elcsacsog, eljár a szája, elköp (szleng), elpöntyög (tájnyelvi), kipötyög (tájnyelvi), kivartyog (tájnyelvi)
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
ütődött
melléknév
- (bizalmas): hülye, fogyatékos, hibbant, gyagyás, agyalágyult, esztelen, gyengeelméjű, lüke (bizalmas), dilis, dilinyós (bizalmas)
- hóbortos, bolondos, lökött (szleng), kótyagos, féleszű, tökéletlen, egon (szleng), ubul (szleng)
- (gyümölcs): törődött, sérült, hullott, potyolódott (tájnyelvi)
kialakul
ige
- formálódik, keletkezik, létrejön, kibontakozik, kibomlik, érlelődik, megérik, beérik, kiforr, kiformálódik, összeáll, kifejlődik, kifejlik, kirajzolódik, kikerekedik, kikristályosodik, kijegecesedik (választékos), testet ölt, alakot ölt, formát ölt
- elrendeződik, rendbe jön
jelenség
főnév
- esemény, történés, tény, dolog, eset, effektus
- megnyilvánulás
- különlegesség, tünemény, csoda, szenzáció (bizalmas), unikum, fenomén (régies)
iszony, iszonyat
főnév
- iszonyodás, irtózás, irtózat, borzalom, borzadály, borzadás, viszolygás, rémület, rettenet, rettegés, félelem, ijedelem, horror
- fóbia (szaknyelvi), utálat, undor
holdkóros
melléknév, főnév
- holdkórságos, alvajáró, lunatikus (idegen), éjbolygó (régies), hobolygó (régies), holdas (tájnyelvi), hóboros (tájnyelvi)
kifordít
ige
- kifelé fordít, kiserít (tájnyelvi)
- kiborít, feldönt, felfordít, felbillent
- kiönt, kidönt
- kimozdít, kibillent, kizökkent
- felszínre hoz, kiszánt, feltúr
- félremagyaráz, elferdít, kiforgat
szőrén-szálán
határozószó
- nyomtalanul, észrevétlenül, teljesen, szőrén-lábán (tájnyelvi), kézen-közön, gyanúsan
haladéktalanul
határozószó
- azonnal, rögtön, mindjárt, máris, nyomban, azon nyomban, menten, tüstént, íziben (tájnyelvi), rögvest, prompt (bizalmas), ahajt (tájnyelvi), üstöllést (tájnyelvi), legott (régies), egyből, azonmód, azon melegében, késedelem nélkül, vonakodás nélkül, most
elveszett
melléknév
- eltűnt, elkallódott, elpusztult, megsemmisült
- értéktelen
- reménytelen, kilátástalan, szertefoszlott, füstbe ment, menthetetlen
harcias
melléknév
- harcos, katonás, hadi, háborús, harckedvelő, vérszomjas, marciális (régies), bellicosus (régies)
- veszekedős, kötekedő, támadó, hadakozó, agresszív, civakodó, verekedős, házsártos, kardos, ellentmondást nem tűrő, pattogó (bizalmas)
megsemmisülés
főnév
- halál, elmúlás, vég, nemlét, enyészet, kipusztulás, kihalás, elpusztulás, pusztulás, megszűnés, feloszlás, felbomlás
- összeomlás, bukás, tönkremenés, vereség, kudarc, csőd, anyagi romlás
lőcs
főnév
- rúd, farúd
- (szleng): láb, tappancs (bizalmas), virgács (szleng)
- (szleng): hímvessző, fütykös (bizalmas), fütyülő (bizalmas),
kikövetkeztet
ige
- megtud, megállapít, levezet, kiszámít, kiderít, leszűr, kisüt, kihámoz, kibölcsel (tájnyelvi), kombinál, kiolvas, kibányász (bizalmas), felismer, rájön (valamire)
kitartó
melléknév
- elszánt, eltökélt, türelmes, állhatatos, szívós, rendületlen, következetes, szilárd, rendíthetetlen, megingathatatlan, lankadatlan, fáradhatatlan, tántoríthatatlan, győzős (tájnyelvi)
- hűséges, ragaszkodó
- huzamos, szüntelen, folyamatos, állandó, szakadatlan, véghetetlen, vég nélkül való, örökké tartó
- eltartó, pénzelő
licenc, licencia
főnév
- gyártási jog, gyártási engedély, szabadalom, szabadalmi jog, patent (idegen)
- (tájnyelvi): egyetemi záróvizsga
kínzó
melléknév
- fájdalmas, gyötrő, égő, heves, éles, sajgó, mardosó, metsző
- átható, nyomasztó, bántó, emésztő, sanyargató, tikkasztó, kegyetlen, szörnyű, vad, zord, elviselhetetlen, mértéktelen, lidérces, szekáns (bizalmas), kínos (tájnyelvi)