járkálás szinonimái

főnév
  • jövés-menés, kószálás, kóricálás, korzózás (bizalmas), csatangolás, ődöngés, kujtorgás
  • búcsújárás, csánbálás (tájnyelvi)
  • utánajárás

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

idézőjel

főnév
  • macskaköröm (bizalmas)

variáció

főnév
  • változat, verzió
  • eltérés, módosulás, változás, mutáció (szaknyelvi)
  • változatosság, különféleség
  • csoportosítás, elrendezés, kiválasztás, osztályozás
  • csoport
  • átirat, átdolgozás
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a járkálás szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

inspekciós

melléknév
  • ügyeletes, szolgálatos, napos

hekus

főnév
  • (szleng): rendőr, nyomozó, detektív, zsaru (szleng), bobi (bizalmas), közeg (tréfás), szerv (szleng), hé (szleng), zsernyák (szleng), zsé (szleng), jard (szleng), szimat (szleng), kopó (szleng), fakabát (szleng), andris (szleng), fagylaltos (szleng), jagelló (szleng), pingvin (szleng), tuskó (bizalmas)

határozathozatal

főnév
  • döntés, döntéshozatal

gusztusos

melléknév
  • gusztust keltő, étvágygerjesztő, ínycsiklandó, guszta (bizalmas)
  • kívánatos, vonzó
  • ízléses

iszák

főnév
  • tarisznya, általvető (tájnyelvi), táska (régies)

károsult

melléknév, főnév
  • kárvallott, káros (régies)

sógor

főnév
  • süv (régies), rér (régies)
  • (bizalmas): barát, cimbora, pajtás, koma (tájnyelvi), atyafi (tájnyelvi), földi (tájnyelvi)
  • (bizalmas): osztrák, ausztriai

fogadkozás

főnév
  • ígérgetés, esküdözés, eskü, fogadás, megerősítés, ajánlkozás

fertőtlenítőszer

főnév
  • fertőtlenítő, dezinficiens (szaknyelvi), klór

édesít

ige
  • cukroz, mézez
  • (választékos): enyhít, jobbít, könnyít

főkötő

főnév
  • fejkötő, bóbita, csepesz (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): pofon
  • (régies): konty

kehes

melléknév
  • köhögős, köhécselő, göthös (régies), ziháló
  • (tájnyelvi): sápadt, halvány, beteges

kiejt

ige
  • kipottyant, kihullat, kicseppent, kisuvaszt (tájnyelvi)
  • kimond, kifejez
  • artikulál, akcentuál (idegen)

lerakódás

főnév
  • leülepedés, üledék, felhalmozódás, inkrusztáció (idegen), szedimentum (szaknyelvi)

köpet

főnév
  • köpés, váladék, slejm, turha (szleng), üveggolyó (szleng)

járul

ige
  • (valakihez): lép, fordul, folyamodik, rekurrál (régies)
  • csatlakozik, tartozik, párosul (valamihez), hozzájön (valamihez)

infláció

főnév
  • pénzromlás, pénzhígulás

kalapál

ige
  • kalapácsol, ütöget, püföl, pörölyöz (tájnyelvi), kalobál (tájnyelvi), kalakol (tájnyelvi)
  • kopácsol, kalamol (tájnyelvi), kallantyúz (tájnyelvi), kótog (tájnyelvi)
  • (szív): üt, ver, dobog, lüktet

kotyvalék

főnév
  • keverék, elegy, zagyvalék, habarék, pancs, pacsmag, lötty, moslék, gezemice (tájnyelvi)

jellemvonás

főnév
  • tulajdonság, ismertetőjel, ismertetőjegy, ismérv, megkülönböztető jegy, jellegzetesség, sajátosság, sajátság, attribútum (szaknyelvi), karakterisztikum (idegen)

hetes I.

melléknév
  • hétórás (vonat)
  • hétnapos (csibe)

kapcsolat

főnév
  • viszony, reláció (idegen), vonatkozás, összefüggés, kapcsolódás
  • ismeretség, érintkezés, kötelék, kontaktus, konnexus, nexus, közlekedés (régies), kötés (régies)
  • összeköttetés
  • (szerelmi) viszony, liezon (idegen)

könyörtelen

melléknév
  • durva, vad, embertelen, zsarnoki, kíméletlen, irgalmatlan, kegyetlen, erőszakos, szívtelen, érzéketlen, részvéttelen, részvétlen, lelketlen, hidegvérű, jéghideg, gonosz, szánalmat nem ismerő, ádáz, állatias
  • hajthatatlan, kemény, engesztelhetetlen, keményszívű, kőszívű, kérlelhetetlen, szigorú, rideg, szívós, erélyes, vaskezű, hajlíthatatlan, eltökélt, rendületlen, szőrösszívű (bizalmas)